Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-108
108 országos ülés márczius 15. 1876 275 És hogy ez mielőbb megtörténhessék, kérem a t. házat: méltóztassék az ezen kihirdetésről szóló jegyzőkönyvi kivonatnak meghitelesitését megengedni. {Halljuk.) W ächter Frigyes jegyző: (olvassa ajegyz'éhönyvi kivonatot.) Elnök: A jegyzőkönyvi kivonat meghitelesittetvén, a törvónyczikket hasonló kihirdetés végett a főrendiházhoz Tombor Iván jegyző ur fogja átvinni. Következik a napirend: a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása, mely a 23. §-nál szakadt meg. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 23. %-t.) Mocsáry Lajos: T. ház! Én azt hiszem alig lehet tagadni, hogy ezen törvényjavaslat intézkedéseiben a cselédek irányában jókora keménység vonul végig, mint veres fonal. Én t. ház, egyátalában nem tartom, hogy a törvényhozásnál helyén volna a sentimentalismus; de azt hiszem, hogy másrészről a fönforgó esetben nagyon szükséges, hogy folytonosan szemünk előtt tartsuk a méltányosság kívánalmait azon osztály irányában, mely szegényebb sorsánál fogva személyes szabadságáról lemondani kénytelen. Erre nézetem szerint annyival inkább kötelezve vagyunk, mivel valamenyien, kik e tárgyban intézkedünk, cselédtartó emberek vagyunk s tagadhatatlan az, hogy mindenkinek maga felé hajlanak az ujjai; mig ellenben azon osztály, melynek érdekeiről itt szó van: köztünk egyátalában képviselve nincs. Ennélfogva különösen vagyunk kötelezve szem előtt tartani a méltányosságot a cselédosztály irányában. A 23. §. egyik pontjában, nevezetesen a cl) pontban túlságos kemény intézkedést látok a cselédek irányában. Azt mondja ezen pont, hogy a cseléd a szerződés megtökése után nem köteles szolgálatba lépni: d) ha a cselédtől a nélkül, hogy ez a beszegődés alkalmával kiköttetett volna, az kívántatnék, miszerint gazdáját kövesse akkor is, midőn ez lakását az országon kivül vagy 80 kilométernél nagyobb távolságra átteszi. Azt hiszem, hogy a méltányosság azt kívánja, hogy a külső cseléd egyátalában ne köteleztethessék arra, hogy más gazdaságba, mint a melybe szegődött, menjen át. Az úgynevezett belső cselédekre nézve pedig nézetein szerint a méltányosság azt kívánja, hogy egyátaljában ne legyenek kötelesek szolgálatba állani, sőt jogok legyen abból kilépni az esetben : ha gazdájok lakását változtatja. Az ilyen helyváltoztatásnál ugyanis a cselédnek igen nagy érdeke van. Tudjuk, hogy a gazdasági cselédek, béresek és mások többnyire akként szegődnek, hogy bizonyos gazdaságban legyenek elhelyezve ós ha máshova kell menniök, ez rajok nézve nagy sérelem lehet. Az efféle külsőcselédek többnyire helybeliek szoktak lenni; legtöbb esetben a helybeli lakosság legszegényebb osztályából kerülnek ki. Most már, habár szolgálatba lépnek is : maradnak fel rajok nézve olyan viszonyok, melyek következtében ők nagyon érdekelve vannak, hogy ne távolittassanak el illetőségi helyükről. Beáll valaki béresnek, kocsisnak vagy másnak; de csak azért, hogy ott helyben maradván, ápolhatja, gyámolithatja beteg, elaggott szüleit és más atyafiait; vagy érdeke van abban, hogy gyermekeit helyben, a községben iskoláztathatja ; mig például ha messze valamely tanyára volna kénytelen átmenni, vagy oly helyre, hol gyermekeit nem iskoláztathatja: akkor már e tekintetben, mint szüle nagy sérelmet szenvedne. De nőtlen cselédeknél is fordul elő ilyen eset. Tudjuk például, hogy a mosás igen fontos dolog a szegény cselédre nézve. Ha helyben marad: akkor szülei, atyafiai elvégzik helyette e szügségletét; mig ha el kell mennie : az idegen helyen kénytelen fizetésének egy nagy részét mosásra adni, mint a mi — mint tudjuk — sokba kerül a szegény cselédnek. A mi pedig a belső cselédeket illeti, igen gyakran fordul elő olyan eset, hogy egy anya, vagy más, kinek gondozására van bizva valamely lánygyermek, szívesen adja azt helyben cselédnek ; mert akkor nem bocsátja ki saját gondjai alól, felügyelhet egészségére, becsületére, s egyátalában gondjaiban tarthatja. Már ha az ilyet elviszik a helyből: ez mind magára, mind. másra nagy sérelem lehet, különösen, ha városba, vagy épen a fővárosba viszik a gyermeket. r En azt hiszem, hogy mind ezek olyan fontos tekintetek, melyek megérdenlik, hogy a t. ház ezeket figyelmére méltassa és az előttünk fekvő szakasznak e szerint való módosításába beleegyezni méltóztassék. Több helyütt fordul elő azon tekintet , melyet itt felhozni bátor voltam nevezetesen ezen §-on kivül még két más helyen. Jelenleg azonban a 23. §. d) pontját illetőleg bátor vagyok, mint módosítást ajánlani azt, hogy a helyett, hogy „csak azon esetben ne legyen köteles beállani a cseléd, ha a gazda lakását az országon kivül, vagy 80 kilométernél nagyobb távolságra átteszi:" méltóztassék elfogadni azt, hogy „nem köteles szolgálatba állani, azon esetben, ha a belső cselédtől, a nélkül, hogy ez a beszegődés alkalmával kiköttetett volna, az kívántatnék, hogy gazdáját kövesse akkor is, midőn az lakását más községbe teszi át." Ajánlom módositványomat a t. háznak elfogadás végett. B.Orbán Balázs jegyző:(olvassa Mocsáry Lajos módositványát.) 35*
