Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-107

262 107. országos ülés máre/.lus 14. 1S76. a közönséges jog mértéke szerint meg nem Ítélhetők. Nem szükség mondanom, t. ház, azt sem, hogy Európa többi törvényhozásai, részben már jóval előbb kevés kivétellel e részben intézkedéseket léptettek életbe. Az ezekben lerakott elvek lehetnek ugyan azonosak e törvényjavaslat elveivel; ámde a részletes intézkedéseket alkalmazni kell népünk műveltségi fokához, fejlettségéhez, felfogásához, hajlamaihoz és szokásaihoz; inert csak igy és nem máskép lehet és lesz meggyőződésem szerint főkép e téren a holt betűből élő rendelkezés. Alaki, codificationalis tekintetben, t. ház, talán felvethető azon körülmény kifogás gyanánt a törvényhozás ellenében, hogy a gazda és cseléd közti viszony szabályozásáról szóló törvényjavaslatban foglaltatik ugyanazon intézkedés, a mely a mezei munkások és napszámosokról szól, a mely utóbbi talán inkább a rendőri törvényben foglalhatna helyet; ámde t. ház, ha eltekintünk is azon szempontoknak kétségtelenül fennforgó hasonlatosságától, mely a két viszony közt létezik és ha nem vesszük is ügyelembe, hogy a cseléd és gazda közti viszonynak a munkaadó és munkás közti viszonynyal elvitázhatlanul vannak több érintkezési pontjai: egy körülményt ignorálni nem lehet és ez az, hogy a jelen viszonyok közt épen nem lehet kilátásunk arra, hogy a rendőri törvény, oly rövid idő alatt megalkottatbassék, hogy a legközelebbi nyári vagy mezei munkára is életbeléptethető legyen s én azt hiszem, hogy magának az ügynek nagyobb szolgálatot teszünk akkor, ha eltekintve ezen alaki nehézségtől, rendezzük e téren a viszonyokat minél előbb és akként, hogy a létesítendő törvény hatása már a közelgő nyári mezei munka idején érezhetővé váljék. Mindezen indokok alapján t. ház, bátorkodom a t. házat kérni, hogy e törvényjavaslatot, melyet a bizottság ujabb szövegezéssel benyújtani bátorkodott : átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Nem lévén senki sem felírva, az átalános vitát bezártnak jelentem ki. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a cseléd és gazda közti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról szóló törvényjavaslatot a közigazgatási bízottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk]) A ház ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadván. Következik a részletes tárgyalás. Beöthy Algernon jegyző: (Olvassa a czimet.) Elnök: Nem lévén észrevétel, a czim elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző: (Ohmso az i. %-Q Csanády Sándor: T. ház! A mennyiben e hazában több gazdaság folytattatik és több háztartás van, a hol férfiak nincsenek: én óhajtom, hogy a hol az mondatik, hogy a cselódbért kiszolgáltatni köteles egyént gazdának hívják, az mondassák: gazdának vagy gazdaasszonynak hívják, így tehát a gazdaasszony szónak beiktatását kérném. Remete Géza: T. ház! Az életben gyakran megtörténik, hogy a hol férj is van, még is a tulajdonképeni gazda az asszony; (Derültség) de különben gazda kifejezés alatt az aszonyt is értem és igy a beadott módositványt mellőztetni kérem. (Helyeslés.) Gulner Gyula előadó: T. ház! Készemről nem tartom a módosítást olyannak, melyhez hozzájárulhatnék: mert ez a törvényjavaslatot épen nem clarificálja. Ezen kifejezés „gazda" különben is cumulativ fogalom. Ha már a t. képviselő ur ezen megkülönböztetést kívánja: miért nem ment a t. képviselő ur tovább ós miért nem mondotta a „cseléd" kifejezésnél is „cseléd és cselédnő". A módosítás által mondom csak zavartabb lenne a fogalom; holott a kifejezés különben is cumulativ. Ezeknél fogva kérem tehát a t. házat, hogy méltóztassék a szerkezetet megtartani. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a első §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Elfogadjak!) E szerint az első szakasz elfogadtatik és igy a módositvány mellőztetik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 2. §-t) Elnök: A 2-ik §. ellen nincs észrevétel. Gulner Gyula előadó: Ha nincs észrevétel, magamnak lenne egy észrevetelem t. ház, hogy tudniillik ezen szakasz 3-ik sorában az „erkölcsi" szó fölösleges, mert mihelyest az erkölcsi jogok és kötelezettségek a törvénybe iktattatnak: azok azonnal positiv törvénynyé válnak. Én azért ezen szót kihagyatni kérem. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház ezen §-t a 3-ik sorban levő „erkölcsi" szónak kihagyásával elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 3. §-t.) Juhász Mihály: T. ház! A törvényjavaslatnak a ház által már elfogadott 1. §-a már meghatározza azt. hogy ki tekintetik ezen törvény szerint cselédnek, tudniilik „cseléd" az, a ki bizonyos háztartási vagy a gazdaság körüli munkának teljesítésére bérért vállalkozik, és pedig annak személyesen leendő teljesítésére. Az ismerve tehát ezen deíinitionak az, hogy „cseléd" az lehet, a ki a háztartásnál vagy gazdaságnál előforduló mun-