Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-107

107. országos Ulís uiárczius 14. 1876. 261 hogy sem e 3100 írttal — sem mással nem adósom, stb. stb. Ezt annak megvilágítására voltam bátor felhozni, hogy panaszió nem csak fővallomásában elismeri, hogy 3000 forintot adott: hanem azt itt is elismeri. Már most kérdem, ha Madarász képviselő ur az esküt le nem teszi: mi ienne ennek jogi következése ? Az, hogy elismerte a 4000 • frt tartozást, 0 azon helyzetbe hozatott, hogy az esküt le kehed tennie, s e helyzetbe őt a panaszió vitte be. Ugyanazért kérem a t. házat, még egyszer, méltóztassék a mentelmi bizottság véleményét elfogadni. Elnök: A ház mentelmi bizottsága azon véleményt terjeszti a ház elé, hogy Madarász képviselő ur mentelmi joga ne íüggesztessék föl. Ennek ellenében Emmer képviselő ur következő el len indítványt adta be. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa 'Emmer indítványát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság véleményét elfogadni '? Akik elfogadják: méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Méltóztassanak most azok felállani, kik a mentelmi bizottság véleményét nem fogadják el. (Megtörténik.) Nem tudom a többséget kivenni; a szavazatok meg fognak számiáltatni. Méltóztassanak felállani azok, kik a mentelmi bizottság véleményét elfogadják. {Megtörténik s a jegyzők Összeszámlálják a szavazatokat.) Méltóztassanak felállni, kik a bizottság véleményét nem fogadják el. (Megtörténik, a. jegyzők összeolvassák a szavazatokat) A szavazatok megszámláltatván, a mentelmi bizottságnak véleményét elfogadta 132 képviselő, nem fogadta el 123. A mentelmi bizottság véleménye elfogadtatott. (Mozgás.) Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést folytatjuk. Következik a napirend utolsó tárgya; a közigazgatási bizottság jelentésének tárgyalása a cseléd ós gazda közti viszony szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a közigazgatási bizottság jelentését és az ahhoz csatolt törvényjavaslatot felolvasottnak méltóztatik venni: akkor az átalános vitát megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Gulner Gyula előadó: T. ház, a törvényjavaslat, melyet a t. ház ez alkalommal tárgyalni elhatározott, bár látszólag csekély fontosságú, de hatásában lényeges reformmunkálat, mely nemcsak hiányt pótol törvényeink sorában, hanem viszonyaink rendezéséhez kíván csatlakozni A gazda ós cseléd közti viszony szabályozása ugyanis, nemkülönben a mezei munkások és napszámosok jogviszonyainak rendezése, azon néhány már túlhaladt intézkedést kivéve, mely a mezei munkásokra vonatkozólag az 1-840: IX. törvényezikkben foglaltatik: eddigelé teljesen az egyes törvényhatóságok statutaris jogában nyert és itt sem mindenütt, többé-kevésbé szerencsés elintézést. Be mert az intézkedés nem törvényben az egész országra kihatólag foglaltatott és az egyes törvényhatóságok felfogása szerint ezen szabályrendeletekben lerakott elvek és eljárási mód egymástól eltérők voltak: a kivánt eredményre nem vezethettek. A hol pedig magát a statutarius jogalkalmazását sem vették igénybe: ott puszta szokás és ennek sokszor önkényes magyarázata volt az irányadó az e téren felmerült kérdések elintézésénél. Nem szükség mondanom, t. ház, hogy ez az állapot nem illett be egy jogállapot keretébe, a hol a szerződési viszony szabályozása és a kölcsönös jogok és kötelességek mérvének megalapítása csakis törvényhozási utón nyerhet megoldást. Egy jobbadán agricol népnél, mint mi vagyunk, t. ház, lényegében nagy hatással és horderővel bir e törvényjavaslat. A munka a nemzeti vagyonban egy óriási tőkét képvisel, a melyet ellenértékkel kifejezni alig lehetséges. Az ország lakosságának túlnyomó nagyrésze mezei gazdálkodással foglalkozik, a hol a physicai erőben rejlő szolgálatot és kézi munkát nélkülözni sok tekintetben egy áta Iában nem lehet. Egyesek ugy, mint összeségében az ország lakosságának e téren foglalkozó nagyrésze várja e törvényt, mint a melytől részben zilált agricultur viszonyaink megszilárdítását remélik. Hogy pedig e viszonyok megszilárdulása és a rend és jogbiztonságnak e téren való emelkedése, mily lényeges befolyást gyakorolhat nemzetgazdászati állapotunk fejlődésére is: — vétenék a t. ház ellen, ha ezen igazságot fejtegetni bővebben megkisérleném. Nem lehet tehát, t. ház, közömbös az államra nézve az, hogy a munkában rejlő nagy tőke és az abból felmerült viszonyok rendezetlenül maradjanak-e ? avagy pedig a kölcsönös jogok és kötelességek mérvének megállapítása tekintetében a rendjogbiztonság létesíttessék. Alapeszméje e törvényjavaslatnak, hogy a munkát és személyes szolgálatot a szerződés tárgyává teszi, melyről minden önjogu személy a törvény korlátai közt szabadon rendelkezhetik. Ozélja, hogy a gazda, és cseléd, úgyszintén a munkaadó és munkás közt létrejött szerződésben kikötött jog gyakorlását, valamint a viszonyos kötelességnek teljesítését a törvény sanctiójának terhe alatt érvényesítse. Kendet és jogbiztonságot kíván eredményezni e törvényjavaslat oly viszonyok közt, melyek, mert belevágnak a család és háztartás benső életébe,