Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-107

107. országos Illés márezins 14. 1876. 259 A vádlottnak nemcsak kötelessége, hanem eminens joga, melyet az alkotmány és a sarkalatos törvények biztosítanak, hogy meghallgattatása után a bíró határozzon a fölött: vajon ő bünös-e vagy ártatlan. Ez joga a vádlottnak. A ki Madarász József képviselő ur kiadatását meg akarja tagadni í ezen jogát csorbítja meg. (Ellenmondás.) Azt méltóztatnak hinni, hogy a képviselőház által decrotált ki nem adás ártatlannak nyilvánítja az egyént ? Bocsánatot kérek : soha. A judicialis actió a politikai hatóság cselekvénye által egyátalában nem érintetik. A kiadás megtagadása nem eredményezne egyebet, mint három évi gyanú alatti tartását Madarász képviselő urnák egy becstelenitő bűntett miatt. De három év múlva, a mint az országgyűlés eloszlik ; vagy pedig a mint az országgyűlés idő előtt talán eloszlattatnék : a bíróság nemcsak jogával élne, de kötelességében járna el, daczára a ki nem-adási határozatnak, midőn a vádat újra felvenné és az eljárást tovább folytatná. (Helyeslyés.) Nagyon természetes: mert a politikai hatóság nyilatkozata ártatlansági nyilatkozatnak nem tekinthető. Méltóztassanak felvenni azon országok törvényeit, melyekben a büntetőjog codiűcálva van. Találni fognak a rágalmazás, hamis vád bűntetteinek meghatározására és egyes eseteire. Az mondatik, hogyha valaki ellen nyilvánosan állíttatik egy becstelenitő-cselekvény és az nem bizonyittatik be ellene: ez a rágalom bűntettét képezi. De, — azt mondja a törvény, — a bizonyítás ki van zárva az esetben, hogy cselekvény fölött más bírói ítélet határozott és büntetlennek declarálta az illetőt. A törvények mondják, hogy csak a birói ítélet képezi az ártatlanság bizonyítékát s ha ilyen nem létez : az imputált tett valódisága bizonyítás tárgyát képezi. Ez az exceptio veritatis értelme. A biró nem fogja mondani : hogy Madarász ur rágalmaztatott, nem mondja, hogy az ellene felhozott becstelenitő tettei nem követte el ; hanem bizonyítást rendelend el, daczára hogy a tisztelt ház nem adta ki Madarász képviselő urat. A bizonyítástól csak is a birói itélet ment fel: ez az egyedüli tény, mely már előre mepállapitja a rágalmat azok ellen, a kik oly cselekménynyel vádolnak valakit, a mely alul az, a ki vádoltatott, a törvényes bíróság által felmentetett. Visszatérek tehát arra: Madarász József képviselő urnák ki nem adatása egy értelmű volna az ő jogának csorbításával. És még egyet vagyok bátor a t háznak figyelmébe ajánlani. Midőn a törvényhozás megállapította a bírósági szervezetet, midőn a törvényhozás megállapította a bírák competentiáját. (Nyugtalanság.) a polgári ugy mint a büntető ügyekben, akkor azt mondta : a népnek milliói jogaikra, személyükre és vagyonukra nézve oltalmat fognak találni a bírósági szervezet megállapításában. (Ellenmovdá^ok. Fölkiáltások: Szépen találnak!) Bocsánatot kérek: ezt a törvény mondja, nem én Én hosszú jogi működésem alatt egy abstractiót vontam le magamnak, a legfőbbet, mely mindenek fölött áll és ez az, hogy a törvény nem fictio és határozata tiszteletben tartandó. Ezt a törvény mondja és ennek kétségbe vonása most, különösen e házban, — bocsánatot kérek: igen sajátságos. Ha tehát a törvény mondja és mondja a milliók irányában : mit jelentene akkor a mentelmi jognak ily esetben való föntartása? Azt jelentené: a milliók számára elég azon garantia, melyet mi nekik adtunk; de már a mi minket illet: — mi a mi magunk részére nem tartjuk e garantiát elégségesnek; mi meghoztuk a törvényt mások részére; de mi kivonjuk magáinkat alóla. (Helyedé* egy részről. Ellenmondás más részről). Nemzetiség, vallás és származás minden különbsége nélkül mindenkinek az ország törvényhozása által megállapított törvények és intézmények oltalma alatt kell állania; és elvonni őt azon törvények oltalma alól annyit tenne. t mint privilégiumot állapítani meg. (Helyeslés) Én pedig nem hiszem, hogy ez a törvényhozásnak szándékában lenne, különösen szemközt ily esettel, mely esetben bizonyára ugy a képviselőháznak mint a vádlottnak nem áll érdekében ez utóbbit a birói intézmény alól elvonni. Pártolom Emmer Kornél indítványát. (Elénk helyeslés). Almásy Sándor: Helyesen mondta előttem szólott azt, hogy miért nem lehet megtagadni valakinek kiadatását: ha becsületében megtámadtatik; ez által neki szívességet nem teszünk, mert elvonjuk tőle az alkalmat, hogy becsületét a bíróság előtt is helyreállíthassa. Tökéletesen helyeslem ezt és ez úgyis áll. A mely képviselőtársunk ki nem adatik: az azon kellemetlen helyzetben van, hogy megtámadott becsületét a bíróság előtt nem igazolhatja és azért szokásban volt itt mindenkor ilyen esetekben, hogy az illető képviselő mindenkoron maga kérte kiadatását. A jelen esetben a képviselő ur, a kinek meg van támadva a becsülete, nem kérte a kiadást: mert már politikai nézeténél fogva nincs azon helyzetben, hogy azt tehesse, miután számtalanszor kinyilatkoztatta a házban, hogy ő semmi körülmények közt a képviselőnek immunitását nem menti föl. És így el van vonva attól, hogy maga kérje a háztól kiadatását. Ha én, mint ember, nem tekintve képviselőségemet, szivemet, hajlamomat, érzelmemet követhetném : akkor a kiadatás mellett szavaznék. Osemegi képviselő ur három esetet hozott elő, a melyek megállapítják a kiadatást, vagy ki nem 33*