Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-107

256 107. országos ülés uiiírc/.iu* 14. 1876. sem ? az iránt nem nyilatkozom, mert ez is a bíró­ságra tartozik; (Helyeslés.) valamint odatartozik az is, hogy levelének, melyet szintén hallottunk, ezen pontja: „és én okvetlenül teljesitendem a kifize­tést 1874 végéig," tartalmaz-e hamis esküt vagy nem. Ezt én szintén nem ítélem meg és kérem a t. házat, ne méltóztassék ezt megítélni: hanem igenis adjon hatalmat a törvényszéknek, mely a házat megkereste, arra, hogy Ítéletet mondjon. hogy ítéljen és döntsön. Pártolom az előttem szólott t. barátom indít­ványát. [Helyeslés,) Paczolay János: T. ház! Megvallom őszin­tén, hogy én az előttem felszólalt t. képviselő­társaimnak indokolásában egyáltalán nem oszto­zom. Felfogásom szerint itt arról nem lehet kér­dés: vajon Madarász József képviselő ur mentalis reservatióval tette-e le az esküt? nem lehet arról szó : vajon a főeskü forma, melyre ő felhívatott az eskü letételére, a ténykörülményekkel meg­egyezik-e vagy sem? Csak arról lehet kérdés: va­jon Madarász József személye és a közt az eset közt, a mely bűntényként felállíttatik: van e vo­natkozás vagy sem? (Helyeslések) és másodszor forog-e fenn bárminemű zaklatásnak az esete ezen kérdéses ügyben vagy sem. Mert mihelyt ezen két ponton tulmegyünk: azonnal bírákká tesszük magunkat, a mi pedig bennünket semmi tekintetben meg nem illet ; (Helyeslések.) és má­sodszor előre mondunk ki ítéletet a vádlott fölött, mielőtt akár a bűnösség, akár az ártatlanság azon bizonyítékairól, melyek alapján a bíróság fogja az ítéletet kimondani: teljesen meg lennénk győződve. A bíróság ugy találta, hogy a bűntény és Madarász József személye közt vonatkozás van, s hogy vannak némi-némi gyanu-okok arra nézve, hogy ő a hamis eskü letételét elkövette és ép azért, hogy ezen gyanú vagy eloszlattassék, hogy kiderüljön, hogy nem tett hamis esküt; vagy pe­dig, hogy a bűn felderittessék : azért kérte a bí­róság a személyes vizsgálat megengedését Mada­rász József ellen. Ha mi már most Madarász József képviselő­társunkat a személyi vizsgálat alól felmentenők: akkor nem tennénk mást, mint bírói működést vállalnánk el, a mi bennünket pedig semmi tekin­tetben meg nem illet. Én tehát azon véleményben vagyok, hogy Madarász József képviselő úrra vonatkozólag az előterjesztett és felolvasott iratok kiderítvén azt, hogy az ő személye s a bíróság által felállított bűntény közt van vonatkozás és másodszor az élőnkbe terjesztett irományokból ki nem tűnvén az, hogy bárki által Madarász József képviselő ur ellen zaklatás szándékoltatnék: egyedül ezen okok alapján kérem őt a t. ház által kiadatni a törvényszéknek, hogy ellene a vizsgálat megin­dittatbassék s az igazság tökéletesen kiszolgáltat­hassák. (Helyeslés.) Szontagh Pál: (somogyi) T. ház! ügy látszik nekem valóban, mint hogyha egy törvény­szék termében ós nem a képviselők házában álla­nék, midőn ügyvédi allegatiók képében hallom megtámadtatni a mentelmi bizottság véleményét és hasonlag a mentelmi bizottság nevében ugyan­csak ily ügyvédi modorban védelmeztetni azt. Engem ily kérdések körül soha sem az határoz el, hogy miféle magánviszonyok forognak fenn az illetők közt, a kiknek nevében- vagy a kiknek kórelmére a törvényszék, vagy bíróság részéről egyes képviselő mentelmi jogának felfüggesztése követeltetik: én tisztán csak, — hogy ugy mond­jam, mint polgár s még inkább, mint képviselő, a juris publici szempontjából szeretem megbírálni mindazon dolgokat, melyek a képviselők mentelmi jogának felfüggesztését érdeklik. Ennélfogva abba, hogy forog-e fenn a bíróság részéről némi zak­latás a kiadatni kért képviselő személye irányában ? ezen kérdésbe bebocsátkozni egyáltalán nem kí­vánok, annál kevésbbé: mert távol van tőlem azon szerénytelenség, hogy magamat akár modern jo­gásznak, akár pedig az ügyvédségben jártas egyénnek tartanám. Visszatérek arra, hogy csak a juris publici szempontjából keresem azt, — felte­hetem-e másrészről — magáról a perlekedő magán­félről azt : volt-e szándékában a képviselőt, mint képviselőt bántani, képviselői állását megtámadni s nem csupán privative perlekedni vele? Ha erre a meggyőződésre jutok: ón ez esetben a men­telmi jog felfüggesztésére nem szavazok. Nézetem szerint ezen esetben, — legalább előttem egyénileg — tisztán áll, hogy azon vádló, ki egy képviselőtársunkat, ki vele sógorsági vi­szonyban áll, mentelmi jogának felfüggesztésével a bíróság tárgyalásainak kiadatni kéri: ugy vá­lasztotta meg mind a megtámadás idejét, irányát és megtámadásának formáját, hogy világosan fel kell tűnni — mindig magamról szólok — a vizs­gáló előtt, hogy panaszos nő korántsem Madarász Józsefnek, mint sógorának, mint privát ellenfelé­nek, hanem mint képviselőnek kivan ártani. [Élénk ellenmondások és másfelöl felkiáltások: Ugy van !) Ennélfogva én azt hiszem, önmagam előtt teljesen igazolva vagyok, midőn nem sza­vazok a képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tésére, nem szavazok pedig annál kevésbbé t. ház, mert előttem van egy példa a régibb időkből, mely igen analóg a jelen esettel. A kik akkor is tagjai voltak a t. háznak, méltóztatnak emlékezni, hogy Berzenczey László akkori képviselőtársunk ellen, szintén magántermészetű vádak támasztattak s akkor sem lehetett volna azt mondani, hogy a bíróság részéről valami forma elmulasztátott, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents