Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-105

936 105. országos ülés és jogosítva volt-e a ministerium ugy eljárni, hogy a törvényhozás tudta és hozzájárulása nél­kül ezen kiadásokat megtegye a nélkül, hogy ezt megvizsgáljuk, megszavazzuk a kiadást, hely­ben hagyjuk a kormány ezen önkényes eljárását: ezt megvallom sem az államháztartás, rendezése ezéljából sem a törvényhozás tekintélyével és hi­vatásával összeegyeztethetőnek nem tartom. Azt mondja a minister ur, hogy ezen vasutak sok tekintetben hiányosak, vannak vasutak me­lyeken a, sinek gyengébbek és a neliezebb gépe­ket el nem birván, a sinek omlanak, gyakran si­kamlások történnek. De engedelmet kérek: hisz ezen vasutak szakértők által terveztettek. Hisz a mi­nistcriumnak meg vannak a maga felelős közegei. Hát kinek hibája okozta azt. hogy ezen hiányok a vasutaknál felmerülhettek ? és ha vannak ily hiá­nyok, legalá!)!) járjon el most a kormány, a tör­vényhozás ngy, amint eljárnak az egész világon ily esetbon. Azt mondják, hogy itt vannak az államnak oly közegei, kik nem értenek a dologhoz, ezek te­hát legalább jövőre ne ronthassanak, azok ne húzzák hiába az állani fizetését: akkor rendeljen a tör­vényhozás vizsgálatot, vizsgáltassa meg, hogy mi van a dologban? s mi okszerű kilátás van arra, hogy ezen kiadások meg fognak-e téríttetni vagy nem V Mindezek iránt a törvényhozás tájékozva nincs. A minister ide jön és azt mondja, hogy elődei már rég kiadták a pénzt s a törvényhozásnak nem marad egyébb hátra, mint a kormánynak ezen tényét rcgistrálni, törvénybe igtatni s a pénzt kiadni. Ha nyakig úsznánk a pénzben: még akkor sem volna az ily eljárás a, törvényhozás méltósá­gával megférő ; de hogy a mi viszonyaink között épen nem engedhető meg, hogy csak ugy meg­szavazzunk milliókra menő összeget a nélkül, hogy tájékozva lennénk az iránt: vajon szükségese s nincs-e valaki, kit felelősségre lehet vonni; mert nagy kérdés, hogy vajon az állam közegeinek tudatlansága, hanyagsága vagy bűnös részvéte folytán követtetett el hiba? vagy pedig az illető társulatok által? szóval tájékozva lennénk aziránt, hogy ha vannak ily hiányok: ki felelős az iránt Mi e részben tájékozva nem vagyunk. A kormánytól még azt sem hallottuk, hogy tett-e intézkedéseket az iránt, hogy megtudja: kik azok, kiknek hibája, bűne, mulasztása folytán e kiadás szükségessé vált? Mikor itt a házban a vasutak egymásután megszavaztattak: itt voltak a ministerium közegeinek szakértő emberei által adott véleményei; a uormálék meg voltak szabva; az állíttatott, hogy az tökéletesen elegendő s több nem szükséges. Magam is tettem kifogást, hogy 50,000 írt a forgalmi szerekre mértföldenként márczius. 1876. nem elég; de a ministerium jelenlévő tagjai meg­czáfolták. azt mondván, hogy az egész világou ele­gendő, tehát itt is elegendő; tapasztalatom azt mondta ugyan, hogy nem elég sehol, tehát itt sem elég. Minden esetre azonban felelős valaki ily hibákért és az államot nem lehet azon bűn­bakká tenni, a ki ezen hibákat pénzzel megfizesse. A mi a kérdéses törvényjavaslatot illeti, én nem mondom azt, hogy egyáltalában nem volnék hajlandó megszavazni semmit; hanem azt mondom, hogy sem ón, sem más törvényhozó nem szavaz­hat meg kiadást: ha ennek szüksége és haszna iránt tájékozva nincs. Miután pedig én egyrészt tájékozva nem vagyok, másrészt semmi biztosí­tékkal nem birok az iránt, hogy ezen hibák újra ismételtetni nem fognak s az államot uj kiadá­sokba beleverni nem fogják: a törvényjavaslatot még a. részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki nem lévén felje­gyezve, az általános vitatkozást ezennel bezártnak jelentein ki. Az előadó ur nem akarván szólási jogával élni, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház az állami biztosítást tényleg igénybe vevő vasuttársulatok részéről az 1875.évi XLI. í.-cz. 2. §-a alapján kibocsátandó elsőbbségi kötvényeknek az állam által leendő átvételéről szóló törvény­javaslatot a pénzügyi és vasúti bizottságok szöve­gében általánosságban a részletes tárgyalás alap­jául? (Igen! Nemi) A kik elfogadják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfo­gadja. Következik a részletes tárgyalás, Beöthy Algenion jegyző : (Olvassa a tor­vényjavaslat czirnét.) Elnök: A czimre nézve van-e észrevétel? (Nincsen!) A törvényjavaslat czimére nézve ész­revétel nem lévén, az elragadtatik. Beöthy Algenion jegyző: (Olvassa az 1. %-t.) Elnök: Az 1. §. ellen van-e észrevétel? (Nincsen!) Az első §. ellen észrevétel nem lévén, az elfogad tátik. Beöthy Algernon jegyző: (Olvassa a 2 8-t Zsedényi Ede: Az 1875. 41. t.-czíkk 2-ik szakaszának mely értelemben való magyarázatáról levén, szó azt fel fogom olvasni: „Felhatalmazta­lak a ministerium, hogy az állami biztosítást tény­leg igénybe vevő vasuttársulatoknak a pályák jö­vedelmezősége tekintetéből elkerülhetlenné vált uj beruházásokra szükséges tőkék felvételét, az állam­biztositásnak ezen tőkékre kiterjesztése mellet en­gedélyezhesse". Ezen felhatalmazásnak tehát más értelme nem lehet, mint hogy azon pályáknak, melyeknek jövedelmezőségén uj tőkék felvétele nem segíthet: az állambiztositásnak további kitér-

Next

/
Thumbnails
Contents