Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-103

226 103. országos ülés márczlus 7. 1816. a képviselőház által elváratik. Beadja Ragályi Aladár s. k. képviselő. Még egyszer ismétlem: méltóztassék ezen indítványomat, mint közvetítőt elfogadni. Elnök: Még egyszer fel fog olvastatni az indítvány. Molnár Aladár jegyző: (Újra felolvassa Ragályi Aladár indítványát.) Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Az imént felolvasott indítványhoz én nem járulhatok. Legyen szabad arra vonatkozólag egy pár megjegyzést tennem, először is a képviselő ur előadására, másodszor magára az indítványra. A t. képviselő ur bírálta a pénzügyi bizottság álláspontját és bizonyos inconsequentiát vett abban észre : mert a pénzügyi bizottság egyfelől elismerte, hogy a személyforgalom berendezésére ujabb engedély nem szükséges, és mégis szükségesnek tartja, hogy törvényjavaslat készíttessék, illetőleg a törvény átalakitassék. Abban nincs következetlenség: mert e törvényjavaslatra a személyforgalom berendezése miatt igen is szükség van, akár jöjjön létre a személyforgalom az állam ujabb terheltetésével, vagy akár a régi engedély utján az állam terheltetese nélkül, a személyforgalom követelményeivel együtt jár az engedélyokmány bizonyos szakaszainak megváltoztatása, illetőleg kibővítése; ehhez járul a vételbér megszabása is. Mindez pedig a törvény keretébe tartozik Épen akkor, midőn a képviselő ur azt mondja, hogy az ország nem mondhat le oly vasút forgalmára való befolyás gyakorlásáról, melyhez anyagilag hozzájárul: akkor ad igazat a pénzügyi bizottságnak abban, hogy a nélkül, hogy ujabb terheltetést vállalnánk magunkra, biztositanunk kell ugy a viteldijak megszabhatására, mint a forgalomra való befolyását az államnak, és mindazon befolyást, melyet a többi engedélyokmányok és többi törvények biztosítanak. Másodszor a t. képviselő ur egy bizonyos vidék érdekében vél fellépni akkor, midőn e törvényjavaslat elhalasztását indítványozza. Eu megvallom nézetem szerint épen azon vidék érdekében szükséges: e törvényjavaslat mielőbbi tárgyalása ; mert ha a közlekedési ministerium az illető vasmüegylettel alkudozott és mindent megkísértett, a mi c tekintetben az illető forgalom biztosítására szükséges, az tagadhatatlan, hogy ha most újra csak azt adjuk utasításul a ministernek, hogy alkudozásokat indítson meg: akkor biztosithatom, hogy újra csak az lesz az eredmény, a mi ina. Már pedig ez az ügy halasztást nem szenved, és már maga azon körülmény, hogy az illető vidék folyamodott, és az a körülmény, hogy azon egylet hajlandónak mutatkozott a személyforgalom berendezésére : valószínűvé teszi azt, hogy a személyforgalom a társulat részéről az állam segítsége nélkül létre fog hozatni. Külünben még csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy abban, hogy átalában, ha elismeri a képviselő ur, ugy az indítványában mind indokolásában azt, hogy a pénzügyi bizottság egészes helyes alapon áll, akkor midőn a pénzügy szempontjából az eredeti javaslatot el nem fogadta: akkor kénytelen elismerni azt is, hogy itt az állam uj terheltetese nélkül az illető vidéknek jobb szolgálatot nem tehetünk, mintha e javaslatot minél elébb megszavazzuk. Ennélfogva kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése alapján elfogadni. (Elfogadjuk.) Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, az átalános vitát bezárom. Föl fog olvastatni Ragályi Aladár képviselő ur indítványa. Beőthy Algernon jegyző:' (felolvassa az indítványt.) Elnök: Föl fogom tenni a kérdést. Kérdem a t házat, mcltóztatik-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot átaláuosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott s ennélfogva az indítvány mellőzve van. Következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a czime.t, mely elfogadtatik. Olvassa az 1. §-í.) Ragályi Aladár: T. ház! Miután nem voltain oly szerencsés, hogy indítványom a t. ház pártfogását kinyerje: bátor vagyok a felolvasott 1. §. helyett egy más szakaszt hozni javaslatba. Én ezen 1. §-t nem fogadhatom el azon szövegezéssel, melyet a pénzügyi bizottság beterjesztett, nem fogadhatom el pedig azért: mert egy ily szakasz alkotásánál nincs inegóva jogi szompontból az államnak azon érdeke, a melyet az engedélyokmány 3. §-ában biztosított az állam részére. Ugyanis a 3. §-ban fenntartotta magának az állani, hogy a szabadalmazott évek, tehát a 90 év eltelte előtt és ezen határidőn belől is, valahányszor üzleti tekintetek, forgalmi érdekek ugy hozzák magukkal, hogy ezen vasút menettervén vagy az üzleti viszonyok berendezései módozatai tekintetében bárminemű változtatások mutatkoznak szükségeseknek: az ilyenek mindig csak az állani hozzájárulásával tétethessenek. Ha pedig a g. ugy alkottatik rneg, a mint ezt a pénzügyi bizottság szövegezte t. i. „azon esetre, ha a vasutat személyforgalomra is berendezi" az illető egylet: akkor az államnak nincs megóva a maga érdeke ; mert hát ha nem látja be az egylet annak szükségét ós nem fogja berendezni a személyforgalomra a vasutat? Hiszen ez megtörténhetik, különféle okoknál fogva; de hogy az államnak egy távolabbi jövő érdekében az lenne érdeke, hogy az mielőbb bereudeztessék: én azt hiszem kétségbe vonni alig lehet: mert mint már előbbi felszólalásomban kifejezni szerencsém volt, ugy áll a dolog, hogy a teher-