Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-103
103. országos ülés márezins 1. 1876. 227 forgalom és üzleti viszonyok szempontjából ezen vasút a lehető legczólszerütlenebbül van berendezve. A helységek ugyanis, melyek a vonal mentében feküsznek, oly távolságra esnek a megyei székhelytől, a törvényszéki központ, a járásbíróság és az adóhivatal székhelyétől, hogy a legkissebb távolságú község 5 mértföldre, a legtávolabb eső község 7. sőt 8 mértföld távolban is van; tehát, hogy egy ilyen vonalnál a személy közlekedés mindenesetre haszonnal jár: azt hiszem, hogy fölösleges is bővebben bizonyítani. Ennélfogva én a következő módositványt hozom javaslatba: Módositvány a 1870. XXXII. törvónyczikkel engedélyezett bánréve-nádasdi vasút engedély-okmánya némely határozni anyainak módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló törvényjavaslat első §-hoz: a pénzügyi bizottság által szövegezett első §. helyébe ugyancsak első §. gyanánt iktattassék be a következő: 1-ső §. Az 1870. évi XXXII. törvónyczikkel engedélyezett, de egyenlőre csupán teherszállításra berendezett bánréve - nádasdi vasútnak személyforgalomhoz leendő átidomitása jóváhagyatván: az arra szükséges 12,100 írtban megállapított költséget egészen az engedélyes rima-murányi vas-müegylet viseli. Ennek alapján ezen engedélyes egylet, stb. így azután szórólszora következnék, a mint a pénzügyi bizottság szövegezésében foglaltatik, melyet ez úttal fölöslegesnek tartok ismételve felolvasni. Ajánlom ezen módositvány elfogadását. Beőthy Algernon jegyző: (újra felosvassn Ragályi Aladár módositványát,) Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Megvallom, hogy ezen módositvány sem fogadható el, inert azon feltevésből indul ki, hogy már az egylet a személy-forgalmat berendezte és egyszersmind kimondja, hogy az egész berendezési terhet viselni tartozik, még ha oly módozatát ejthetné is ezen műveletnek, hogy például az illető vidék közre működésével eszközölhetné a berendezést. Tehát e tekintetben a törvény nem volna megfelelő ; más tekintetben pedig, ha létre nem hozatnék a személy - forgalom: akkor van egy törvény, a melyet végrehajtani sem a kormány, sem az országgyűlés nem lesz képes. Ennélfogva sokkal jobb a pénzügyi bizottság szövegezése, mert az nem mond olyat, a mire a törvényhozás nem birja kötelezni az egyletet, más részt nem zárja ki a más módon való létesítést és nem alkot olyan törvényt, a mely foganatba nem vehető. (Helyeslés a közéjben.) Elnök: A felolvasott indítvány ellenében kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a törvényjavaslat első §-át a pénzügyi bizottság szövegezése szerint etfogadni? A kik elfogadják, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.') Az első §. a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadtatván, a módositvány mellőzve van. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a 2. %-t.) Irányi Dániel: T. ház! A 2. §-nak első pontja értelmében a katona szállítás leszálitott áron eszközlendő és pedig a hadügyminister s a m. kir. államvasutak igazgató tanácsa között kötendő egyezmény alapján. Egy további, nevezetesen a B-ik bekezdés értelmében a katona szállításra vonatkozó határozmányok és engedmények a honvédségre is kiterjesztetnek. Én t. ház, fájdalommal, tudom ugyan, hogy a magyar honvédség a közös hadseregnek csak kiegészítő részét képezi; azt is gyakran tapasztaljuk, hogy a magyar honvédelmi minister a közös hadügyministerrel szemben nem igen nagy önállóságnak örvend ; de hogy annyira nullifikáljuk mi magunk a magyar kir. honvédelmi ministert, hogy a honvédség szállítási dijjainak megállapítására se engedjünk neki befolyást, hanem ezt is a közös hadügyminister állapítsa meg: azt hiszem, ezt még azok is, kik közösügyi alapon állanak és ez alapot fentartani kívánják, abnormis s helytelen ujjitásnak fogják tartani. A második bekezdés szerint ugyanezen határozatok továbbá a pénzügyi állam hatósági, közbiztonsági őrségre s a fegyenczekre is alkalmazandók. E szerint tehát a hadügyminister a pénz-, bel- és igazságügyminister helyett is intézkedik, és ezen ministerek a- hadügyminister által megállapított kötést vakon elfogadni tartoznak. En t. ház ilyen szerkezetben a 2-ik §-t nem fogadom el. (Helyeslés, a szélső balon.) Péchy Tamás közlekedési minister: T. ház! Az igen t. képviselő ur egy tévedésben van. Azt hiszi, hogy a hadügyminister köt itten szerződést, melyet a többiek vakon tartoznak elfogadni. Távolról sem ugy áll. A katona-szállításra, nézve mindig minden vasútnál külön mérsékelt díjszabályzatok voltak. Meg voltak bizonyos módozatok, melyek szerint kellett a katona-mársrutákat eszközölni, meg voltak azon intézkedések, melyeknél fogva külön katonai vonatok időszakonként miként intézendők. És ez minden vasuttársulat engedélyokmányába be szokott vétetni, hogy ezen intézkedésnek a társulat magát alávesse. Ez előtt a osztrák hadügyministernek az osztrák állampálya s a déli pályával még régebben kötött e részbeni conventiója volt az, mely minden ily engedélyokmányba fölvétetett. Ha méltóztatik az 1867. óta hozott törvényeket megvizsgálni, a melyek vasutakra vonatkoznak: azokban mindig egyenesen csak az volt mondva, hogy az osztrák államvaspálya a déli pálya, vagy nem tudom, a tiszai pálya és az osztrák hadügyministeriummal kötött szerződés ide is kihatással bír. En tehát részemről nem tartottam azt helvesnek. hogv ez 29*
