Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-100

188 100. országos iilás márczius 2. 1876. A Elnök: A 22. §. ezen irálybeli módosítá­sokkal el fogadta tik. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a 23. és 24. %%-at, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 25. %-t. Chorin Ferencz előadó: A 25. §. har­madik kikezdésében a sajtóhibából kimaradt „tel­jesítésének" szó szúrandó közbe. Elnök : A 25. §. 3. kikezdésében kimaradt szó „teljesítésének" pótlásával a 3. bekezdés követ­kezőképen fog hangzani: „E meghagyás teljesí­tésének elmulasztása a kibocsátó és a forgatók elleni viszkereset elvesztését vonja maga után." Ezen sajtóhiba kijavításával a 25. §. elragad­tatik. Molnár Aladár jegyző (Olvassa a 26. %-t.) Teleszky István: T. ház! A 26. §-ban ezen szavak helyett „a váltóbirtokos a felvett óvás alapján a kibocsátótól s a forgatóktól biztosítást követelhet," kérem a köretkezőket tenni: „A váltó­birtokos a felvett óvás kiadása mellett a kibocsá­tóktól és a forgatóktól biztosítást követelhet." Szükséges ez azért, mivel annak, ki a bizto­sítást adta: ismét saját előzői ellen kell fordulnia és erre mint a következő §-ban meg van mondva, biztosítékul a felvett óvás szolgál. Chorin Ferencz előadó: A bizottság részé­ről kijelentem, hogy e módosítás ellen észrevé­telem nincs, miután csakugyan a biztosítás a viszkereset megindítására egyik kellék, hogy a ki a biztosítást nyújtja, ismét előzője ellen fordulhasson a biztosítás teljesítése végett. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a módo­sítást.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a beadott mó­dosítást elfogadni. (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a 21. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa a 28. %-t.) Teleszky István: T. ház! Ismét egy szöve­gezési javitmányt vagyok bátor a t. ház figyel­mébe ajánlani. Ezen §-ban az mondatik, hogy „az adott biztosíték nemcsak a viszkeresőnek, hanem azoknak is, kik a biztosítékot nyújtó fél után következnek, fedezetül szolgál: ha ezek az utóbbi ellen biztosítási viszkeresetet indítanak." Itt két közelítő névmás van egymás mellett, a mi nagyon nehezen érthetővé teszi a szöveget. E helyett kér­ném a következőket tétetni: „ha ők a biztosítást nyújtó ellen." Ez minden kételyt meg fog szün­tetni. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a mó­dositványt.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a 28. %-t Te­leszky képviselő ur módosításával elfogadni? (El­fogadjuk !) Elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 29. %-t.) Wahrmann Mór: T. ; ház! Ezen szakasz ellen észrevételem van. En azon intézkedést, mely a törvényjavaslat ezen §-ában foglaltatik, igen szigorúnak találom. A második pont azt mondja, hogy a biztosíték csak akkor adatik visz­sza: ha az előző ellen, ki a biztosítást adta, a váltó lejártától számítva egy év alatt fizetési visz­kereset nem - indíttatik. Tehát az illető, aki váltót bocsát ki, mely váltó annak idején nem fogadta­tott el és az óvatolás folytán biztosítékot tett le kész­pénzben a bíróságnál, de azután a váltóbirtokos a fizetés napján megkapta a pénzt, nem gondolva azzal, a minthogy nem is kötelessége arról gon­doskodni, hogy az illetőnek várnia kell, vajon visz­kereset indittatik-e ellene : kénytelen egy évig ott hagyni a pénzét, daczára annak, hogy a váltóbir­tokosnak már régen lefizettetett a pénz. Az igazságügyi bizottság ugyan azt gondolja, hogy a 3. pont által segítve van a bajon, a mely azt mondja, hogy akkor is visszadatik a biztosíték, ha a váltó kifizettetik. De az élet azt mutatja, hogy az illető nem képes kimutatni, hogy a váltó kifizette­tett. Mindig szem előtt kell tartanunk azt, hogy a váltók, melyek nincsenek elfogadva: rendszerint idegen helyre, külföldre szólnak ós csakis a keres­kedelmi világban földúlnak elő. Például Londonra bocsát ki valaki 2000 font­ról a Rothschild házra szóló váltót. Ott praesen­tálják, nem fogadtatik el: mert az illető nem ka­pott fedezetet, a váltó óvatoltatik és az óvás foly­tán köteles az illető a biztosidékot a bíróságnál letenni. Időközben azonban 3 hónap múlva lejár a váltó. Rothschild megkapta a fedezetet, London­ban kifizettetett a váltó ; de az illető, a ki biztosíté­kot adott: nem tudja, hogy a váltó, a mely óva­toltatott, Londonban tényleg kifizettetett, tehát egy évig kell várnia, a míg kimutatja, hogy viszkere­set nem indíttatott ellene és csak akkor kapja visz­sza biztositékát. Ez igen szigorú intézkedés, t. ház ! És átalá­ban a forgalmi élet szükségletével nem egyez meg; mert mindenki, a ki ilyen váltó birtokosa, az ellen, ki letette a biztosítékot azon perezben, a melyben a váltó nem fizettetik ki, rögtön megindíthatja a viszkeresetet. nincs tehát szükség arra, hogy egy évig várjon; még akkor sem forog fenn ennek szüksége: ha 3 — 4 vagy 10 forgató van; mert az illető váltóbirtokos az ellen fordul, a kiről tudja, hogy a maga érdekében letette a biztosítékot. En tehát az egy évi határidőt igen hosszúnak tartom és a 2. pontban az egy év helyett 3 hó­napi határidőt óhajtanék kitűzni, ugy, hogy ha 3 hónap alatt nem indíttatik meg a viszkereset a biztosítékot letevő ellen: ez biztositékát kapja vissza. Ajánlom erre vonatkozó módositványomat. Csemegi Károly: T. ház! Nem vagyok azon helyzetben, hogy Wahrmann képviselő társam mó-

Next

/
Thumbnails
Contents