Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-100

184 100. országos ülés márezius 2.1876. tározottan követelték a lipcsei conferentián ezen intézkedésnek mint rendkívül szükségesnek fenn­tartását. Bátor vagyok tehát ajánlani a t. háznak, méltóztassék a szöveget megtartani. (Helyeslés.) Wahrmann Mór: T. ház! Nem mertem volna e kérdésben felszólalni oly kitűnő szaktudós nyilatkozata után, minő szaktudóst Csemegi t. kép­viselő úrban birni szerencsénk van : ha ő maga előadásával nem adott volna bátorságot nekem arra. 0 ugyanis azt mondotta, hogy a forgalmi élet szükségletei igen gyakran még a megrögzött szaktudósokat is arra birják, hogy az általuk elis­mert theoreticus igazságtól elálljanak és az élet példáiból okuljanak. Azért szólalok fel én a gya­korlati ember, ki nem a theoriák alapján fogok szólani; hanem indokaimat csakis a gyakorlati életből meritem és biztosithatom a t. házat, hogy e kérdésben a házban igen kevés egyén van, a kinek oly bő tapasztalása lehetne, mint nekem. Azt mondta Csemegi t. képviselőtársam, hogy e kérdés igen vitás; ezt látjuk különösen abból is, hogy a lipcsei conferentián 8 szavazat ellen 10 állott, a mi azt bizonyltja, hogy a kérdést nem oly általánosságban elismert igazságot tartalmaz és ha csak egy tag másképen szavaz vala ós a né­met törvény másként szövegeztetik: a t. előadó ur és az államtitkár ur most bizonyosan a másik szöveget ugyanazon hévvel védte volna, mint most ezt a szöveget; (ellenmondás és derültség.) mert azt mondották volna, hogy az uniformitás igy kívánja­A kérdés azonban előttünk az : vajon az élet szüksége követeli-e, hogy a törvény igy szabja-e meg ? És itt bátran merem állítani, hogy Teleszky képviselőtársam igen vérmesen supponalt, midőn azt mondotta, hogy 10,000 eset közül egy fordul elő; mert én azt mondhatom, hogy 100,000 eset, sőt egy millió közül alig akad egy eset, mely ezen intézkedésnek szükségét indokolná. Nekem 30 évi egész gyakorlatom alatt alig fordult elő egy olyan eset, hogy váltót mutattak volna elő, mely lejárt, nem óvatoltatott és forgalmi eszköznek használta­tott volna: mert itt erről az esetről van szó, hogy forgalmi eszközül használtattak-c. Volt olyan eset igenis, hogy valaki a váltót be nem mutatta; e más helyen fizetendő váltót átadták nekem, hogy szedjem be a pénzt: én azt be is szedtem ; de hogy az illető azt forgalmi eszköz képen használta volna, mely a viszkereset szükségét vonta volna maga után: ily eset nem fordult elő. A kérdés ez : felmerült-e oly visszaélés és oly veszélyes-e az, hogy róla intézkedni kell? Chorin képviselő ur azt mondotta, hogy a törvény nem a becsületesek, hanem a bűnösök számára hozatnak. Ez nem áll: mert törvényt az élet szükségleteire és igényeire kell hozni. De azt kell mindig szem előtt tartani hogy oly törvényt ne csináljunk, mely okvetlenül bűn­tetteket teremt és azt a mit Teleszky t. barátom előadott: én épen a tegnapi értekezleten előadtam ós ma már korán reggel volt alkalmam meggyő­ződni, hogy miként fordulhat elő ily eset, mely igen veszélyessé válhatik. Kezembe jutott egy váltó, mely épen ma járt le. Az illető elfogadó ma kifizette, a hátlapon három üres forgató, köz­tük egy hazai takarékpénztár. Ha az illető elfogadó ma a váltót ugy teszi a pénztárába, a mint ma kifizette és 6 hónap múlva csőd alá kerül, de egy-két nappal előbb egy jó barátjának, kit biztosítani akar, odaadja s a váltót, datálja 6 hónappal előbbre, mint a mely napon átadja : az illető fel van jogosítva, a taka­rékpénztár ellen fellépni. (Egy hang. Ez hamisí­tási) Hamisítás, de a takarékpénztár nem bizo­nyíthatja be sem a hamisítást, sem azt, hogy ki a hamisító : mert 3—4 forgató van utánna, sem akkor sem menekül a fizetési kötelezettségtől, mert később bizonyíthatja csak be a hamisítást. Ha ezt elfogadjuk: akkor a giro in bianco lehe­tetlenné válik és azt mondhatom, hogy nincs so­lid ember, ki ily viszonyok közt giro in bianeot kiboesátana. Ez anynyit tenne, mint eltörülni a giro in bianeot ; de ezt már elfogadta a törvény, mert az mondatik, hogy „minden váltóbirtokosnak jogában áll, a váltón levő üres forgatmányokat kitölteni, vagy a váltót e kitöltés nélkül ujabb forgatmánynyal tovább forgatni"; tehát jogában van mindenkinek azt kitölteni és nem is monda­tik, hogy azt kitölteni kötelessége, a minthogy ez nem is történik a praxisban. Igen gyakran szokott a váltó üres forgatmánynyal ellátva cirku­lálni és azután kitöltik. Senkisem emlékszik arra, hogy az üres forgatmány melyik napon keletke­zett ; hanem oda írja amint eszébe jut. Ezt nem lehet csalásnak mondani : mert fel van jogosítva rá a 11. §. által. Hogy a giro in bianco", a mint jelenleg fen­áll : sok visszaélésre ad alkalmat, azt a praxisból nem tudom. És ha a t. államtitkár állítja, hogy igenis történik: ezzel csak azt mutatja, hogy igen keve­set foglalkozik váltókkal, a mi mindenesetre elő­nyére szolgál. De hogy az üres forgatmány helyébe a birtokos a maga nevét irja és igy kö­telezetté válnék, a mi neki hátrányára fordul: ezt én megérteni képes nem vagyok. Mindenki, ki üres forgatmányt kitölt, más nevet ir oda ; de hogy a maga nevét irja oda, hogy magát előbb kötelezettségbe hozza, nem pedig később, tehát magát kötelezi annak irányában, ki az üres forgatmányt tette oda: ezt nem fogja tenni senki, mert saját kárára tenné. Igy tehát ott visszaélés nem történt és nem is történhetett.

Next

/
Thumbnails
Contents