Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-100
176 100 orBzágos ülís márczius 2 1876. hogy szenvedő váltóképességgel nem teljes korúak akkor birnak: ha önálló ipart űznek! Ugyhiszem, hogy nem az ipar az önálló ; hanem az ipar önállóan űzetik. (Ilelytslés.) Molnár Aladár jegyző: (olvassa Irányi Dániel módositványát.) A harmadik bekezdésben ezen szavak helyett: „ha önálló ipart űznek" tótessék „ha önállóan ipart űznek." Chorin Ferencz előadó: Nem járulhatok ezen módositványhoz és pedig ez okból, mert a jogügyi bizottság azon — nézetem szerint helyes — nézetből indult ki, hogy az előbbi törvényekben elfogadott kifejezést minduntalan változtatni nem lehet. Az 1872. VIII. törvónyczikk 2. §-a ezen kifejezést használja: „önálló ipart űznek" s habár szívesen megengedem, hogy stylaris szempontból ezen kifejezéshez szó fér; de minthogy az előbbi törvényben igy fejeztetik ki a fogalom, ugy hiszem : helyesen cselekszünk, ha az ujabb törvényben, mely csak idézi a szakaszt, ugyanazon kifejezést használjuk. Elnök: T. ház! Méltóztattak hallani azon módositványt, melyet Mandel t. képviselő nyújtott be; úgyszintén azon almódositványt, melyet Irányi Dániel képviselő ur terjesztett elő. Először kérdeznem kell a t. háztól : hogy méltóztatnak-e az igazságügyi bizottságnak szövegezése szerint az első §-t elfogadni? (Felkiáltások: Nem 1 .) Ugy látom, nem fogadtatik el. Már most kérdeni fogom a t. háztól: raéltóztatik-e elfogadni az 1. §-t Mandel Pál képviselő ur szövegezése szerint. (Felkiáltások : Elfogadjuk!) Itt megjegyzem, hogy azon esetre, ha Mandel képviselő ur szövegezése szerint fog a §. elfogadtatni: még feutartom magamnak, hogy kérdést tegyek azon stylaris módositványt i]]etőleg,melyet Irányi Dániel képviselő ur terjesztett elő (Jleyleslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t Mandel képviselő ur módosított szövege szerint elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, a szeriutaz 1. §. elfogadtatott. Most kérdem a t. házat: méltóztatik-e e módositványhoz az Irányi Dániel képviselő ur által beadott módositványt elfogadni? Itt ellenvélemény lévén: szavazás által kell a kérdést eldönteni. Kérem azokat, kik Irányi módositványát elfogadják, méltóztassanak felállani, (Megtörténik.) A többség elfogadta. Tehát az első rész 1. §-a Mandel és Irányi képviselő urak módositásai szerint fogadtatott el. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 2. %-t.) Elnök: A 2. g. ellen nem lévén észrevétel, az elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző : (olvassa a 2. rész czimét.) Elnök: Nem lévén észrevétel, a ezim elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a 3. %-t.) Mandel Pál: T. ház! A 3. §. 7. számmal jelölt kikezdésére nézve bátor vagyok észrevételt tenni. E kikezdésnek végpontja a következőképen szól: Ha több hely van a váltón kijelölve, fizetési helynek az első tekintetik. E pont kihagyását bátor vagyok javasolni : mert ez intézkedést én elvileg helytelennek tartom; ezenkívül fölösleges kivételt képez az átalános szabályok alól, a gyakorlatban pedig átalában alkalmazhatlan lesz. Elvileg helytelen intézkedés azért, mert az oly váltóknál, melyeken egynél több fizetési hely van : a fizetési helynek, e szerint tehát a váltó egyik lényeges kellékének határozottsága megvan ingatva; e szerint a váltó nélkülözvén egyik lényeges kellókét, érvénytelen. Ez elvet maga a javaslat 6, §-a állítja fel, a mely érvénytelennek mond ki minden okmányt mint váltót melyen a váltónak valamely lényeges kelléke hiányzik. E szó „hiányzik" minden helyes interpraetatio szerint mást nem fog tehetni a gyakorlatban, mint azt, hogy érvénytelen lesz a váltó nem csak, ha teljesen hiányzik valamely lényeges kellék; hanem akkor is: ha az nincs azon határozottsággal kijelölve, mint a váltó alapelvei kívánják, mert injure male esse et non esse idem est. Fölösleges kivételnek mondom az átalános szabály alól, melyet a 6. §. megállapít, és méltóztassanak megengedni, hogy ezen állításomat közvetett utón magából e javaslatból és egyéb törvényből igazoljam. E szakaszban a váltó-kellékek fel vannak számítva és 8-ban vannak megállapítva; ezeken kívül egyetlen egy más kellékről sincs intézkedés, hogy mi történik : ha egy-egy ilyen kellék többször fordul elő egy váltón ; csupán épen a fizetési hely az, a melyről intézkedés van. Pedig csakugyan nevezetes kérdéssé válik, ha a többi kellékek többször fordulnak elő, például ha több a kelet és több a lejárat; vagy ha a váltó több rendelvényesre szól. Ez esetben kié a váltó, ki rendelkezik vele, ki forgathatja, vagy ha az adós a váltót a rendelvényes egyikének kifizeti, menekül-e, helyesen tette-e, hogy csak az egyik rendelvényesnek fizette ? Mind ezeket ezen szakasz megoldatlanul hagyja és nem rendelkezik csupán a fizetési helyről. Ugyancsak igy teszen nem csak ezen javaslat; hanem a létező mind azon váltó rendszabályok, melyek az átalános váltó rendszabályból vannak készítve ; ha fölösleges volt intézkedni a többi kellékekre nézve: ón ugyan azon indokból fölöslegesnek tartom a fizetési helyre nézve is az előre látást. De azt mondhatnák, ha fölösleges dolog is, de nem árt. Lássuk tehát: vajon ezen intézkedés
