Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-96
96. országos ülés február 22. 1876. 113 Ugy látom hogy a t. ház ezen §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint nem kívánja megtartani. Méltóztatik-e Teleszky István képviselő ur niódositványa szerint elfogadni a 65. §-t? (Elfogadjuk) Azt hiszem, hogy a t. ház elfogadja a 65. %-i' Teleszky István képviselő ur niódositványa szerint. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 66. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa a 67. §-t.) Schmausz Endre: T. ház! az 1868, LIV. t.-oz, 446. §-ának b) pontja az állam követeléseinek két évi elsőbbséget nyújt. A most tárgyalás alatt lévő szakasz első kikezdése 3 évre terjeszti ki az állam azon elsőbbségi jogát és én az állam érdekeinek kiváló méltatása szempontjából ebbe beleegyezem. Azt hiszem azonban, hogy annál tovább terjeszkedni nem szabad, nem lehet: ha csak az amúgy is eléggé sülyedt földhitel értékét még inkább alásülyeszteni nem akarjuk. Nem akarom t. ház, megbírálni azt, hogy a földhitel értékének leszállása mennyiben a szerencsétlen viszonyok, mennyiben felemelt adók és talán a már elég magas átiratási illetékeknek is következménye ; de mindenesetre minden ujabb intézkedésnél figyelemben kell tartanunk ezen viszonyokat ós óvatason kell továbbhaladnunk, nehogy azon szint kapja minden eljárásunk, mintha mi kizárólag az államérdekeit tartanok csak szem előtt ós mintha előttünk minden egyéb viszony, minden egyéb jog nem léteznék. Bocsánatot kérek, nem a szakasz első kikezdése szülte bennem ez aggályt, melynek kötelességem volt kifejezést adnom; hanem szülte a 3. kikezdés, mely megállapítja azt, hogy a 3 év számítása honnan kezdendő, t. i. a végrehajtási végzés keltét megelőzött 3 évtől. Bocsánatot kérek t. ház, mindenki, ki a jogszolgáltatással közelebb ismeretségben áll, vagy aki maga is azon helyzetbe jött, hogy azon körben működik: teljesen tisztában van azzal, hogy a végrehajtási végzés keltétől a 3 végrehajtási stádium elérése, foganatosítása és telekkönyvi kitüntetése legalább 2 évet vesz igénybe; ha már most hozzá vesszük a másik 3 évet: akkor már nem 3, hanem 5 év az, a melyre az állam e joga kiterjesztetik. Figyelemben kell tartani azt is. hogy az árverés kitűzése alkalmával, és a feltételek megállapításánál 30 és illetve 60 napi határidőt kell figyelemben tartani és a föltételeknek olyanoknak kell lennie, hogy mindenki szabadon megközelíthesse az árverést. Tehát ez ismét egy év; és igy ez már most 6 év. így tovább haladva azt látom, hogy ha ez intézkedést megtartják: nem 3, hanem 5, illetve 6 évre szolgáltatunk keovezmónyt az államnak, arni mindenesetre a jelzálogos hitelezőnek káros és azonkívül valahányszor a földbirtokos igénybe fogja venni hitelét: mind a hitelintézetek, mind a privátEÉPV. H. NAPLÓ 1876-78. V. KÖTET. ember kénytelen lesz az állam ezen elsőbbségi jogot már előzetesen a nyújtandó hitelből leszámítani (Helyeslés). T. ház! ily körülmények közt, ha figyelembe veszem még azt, hogy e törvényjavaslatnak tulajdonképen nem az a czélja, hogy az állam követeléseit biztosítsa, és hogy az állam követelései csak évek múlva folyjanak be ; hanem az hogy azok mentől előbb hajtassanak be, a 3. kikezdés még veszélyes is: mert ez által az illető közegek, kik e végrehajtásra hivatva vannak, mintegy nyíltan arra buzdittatnak, hogy ők az állani érdekét, megóva lássák már az által, ha a végrehajtási végzést megnyerik; (Igaz!) mert azután mig a föld értékéből telik, az állam érdekét veszélyeztetve nem látják, azért t, ház bátor vagyok azon szakasz első kikezdésének megfelelőleg a szakasz első sorának e szavai helyett: „a végrehajtási foglalás elrendelése napjától visszafelé számítandó," indítványozni azt, hogy ezen szavak helyett tétessék az; „ezen elsőbbség a sikerre vezetett árverés napjától számítandó." Továbbá ugyan ezen kikezdésre vonatkozólag a harmadik sorban ezen kitétel foglaltatik: „különben pedig a végrehajtásra kiküldött bíró által minden további meghagj'ás nélkül az ingatlan jövedelméből fizetendők." Bocsánatot kérek, én ezt nem tartom lehetségesnek ; mert a végrehajtó bíró abba a helyzetbe a mostani törvénykezési eljárás szerint nem jön, hogy ő átalában azon pénzről, melyet az árverés alkalmával kezébe kapott, intézkedkesék: azt be kell jelentenie a törvényszéknek, azt meg kell előznie a vételár felosztási tárgyalásnak, melyet figyelembe kell venni: ha csak az egész rendszert felforgatni nem akarjuk. Azért ón ezen szavakat kihagyatni kívánom „különben pedig a végrehajtásra kiküldött bíró". Miután ezen két eljárás t. i. a zárlat és a végrehajtás nem ugyanaz ; hanem két különböző körülményből fejlik, én ezen két különböző jogcselekvényt megkülönböztetni óhajtanám. Az elmondottakat tartalmazó módositvány ekkép hangzik: „Ezen elsőbbség a sikerre vezetett árverés napjától visszafelé számítandó zárlat vagy végrehajtás utján való bérbeadás esetében a zárlat, illetve a végrehajtás tartama alatt esedékes folyó adó a zárgondnok vagy bérlő által az ingatlan jövedelmeiből fedezendő." (Helyeslés.) Ajánlom e módosításokat a tisztelt háznak elfogadás végett. Gulner Gyula, jegyző : (Újra felolvassa Schmausz jLndre módositvávyát.) Széll Kálmán pénzüuyminister: T. ház! Az elsőbbségi jognak az árverés, illetőleg a foglalás elrendelése napjától való számítását, a mint azt a javaslatnak második bekezdése indítványozta, én *a magam részéről azért hoztam javaslatba: mert igen sokszor megtörténik az eddigi praxis 15