Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-96

96. országos ülés február 22. 1876. 113 Ugy látom hogy a t. ház ezen §-t a pénz­ügyi bizottság szövegezése szerint nem kívánja megtartani. Méltóztatik-e Teleszky István képviselő ur niódositványa szerint elfogadni a 65. §-t? (Elfogadjuk) Azt hiszem, hogy a t. ház elfogadja a 65. %-i' Teleszky István képviselő ur niódosit­ványa szerint. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 66. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa a 67. §-t.) Schmausz Endre: T. ház! az 1868, LIV. t.-oz, 446. §-ának b) pontja az állam követeléseinek két évi elsőbbséget nyújt. A most tárgyalás alatt lévő szakasz első kikezdése 3 évre terjeszti ki az állam azon elsőbbségi jogát és én az állam érde­keinek kiváló méltatása szempontjából ebbe bele­egyezem. Azt hiszem azonban, hogy annál tovább terjeszkedni nem szabad, nem lehet: ha csak az amúgy is eléggé sülyedt földhitel értékét még inkább alásülyeszteni nem akarjuk. Nem akarom t. ház, megbírálni azt, hogy a föld­hitel értékének leszállása mennyiben a szerencsétlen viszonyok, mennyiben felemelt adók és talán a már elég magas átiratási illetékeknek is következménye ; de mindenesetre minden ujabb intézkedésnél figye­lemben kell tartanunk ezen viszonyokat ós óvatason kell továbbhaladnunk, nehogy azon szint kapja min­den eljárásunk, mintha mi kizárólag az államérdekeit tartanok csak szem előtt ós mintha előttünk minden egyéb viszony, minden egyéb jog nem léteznék. Bocsánatot kérek, nem a szakasz első kikez­dése szülte bennem ez aggályt, melynek köteles­ségem volt kifejezést adnom; hanem szülte a 3. kikezdés, mely megállapítja azt, hogy a 3 év számítása honnan kezdendő, t. i. a végrehajtási végzés keltét megelőzött 3 évtől. Bocsánatot kérek t. ház, mindenki, ki a jogszolgáltatással közelebb is­meretségben áll, vagy aki maga is azon hely­zetbe jött, hogy azon körben működik: teljesen tisztában van azzal, hogy a végrehajtási végzés keltétől a 3 végrehajtási stádium elérése, fogana­tosítása és telekkönyvi kitüntetése legalább 2 évet vesz igénybe; ha már most hozzá vesszük a másik 3 évet: akkor már nem 3, hanem 5 év az, a melyre az állam e joga kiterjesztetik. Figyelemben kell tartani azt is. hogy az árverés kitűzése alkal­mával, és a feltételek megállapításánál 30 és illetve 60 napi határidőt kell figyelemben tartani és a föltételeknek olyanoknak kell lennie, hogy mindenki szabadon megközelíthesse az árverést. Tehát ez ismét egy év; és igy ez már most 6 év. így tovább haladva azt látom, hogy ha ez intéz­kedést megtartják: nem 3, hanem 5, illetve 6 évre szolgáltatunk keovezmónyt az államnak, arni min­denesetre a jelzálogos hitelezőnek káros és azon­kívül valahányszor a földbirtokos igénybe fogja venni hitelét: mind a hitelintézetek, mind a privát­EÉPV. H. NAPLÓ 1876-78. V. KÖTET. ember kénytelen lesz az állam ezen elsőbbségi jogot már előzetesen a nyújtandó hitelből leszámí­tani (Helyeslés). T. ház! ily körülmények közt, ha figyelembe veszem még azt, hogy e törvényjavaslatnak tulaj­donképen nem az a czélja, hogy az állam köve­teléseit biztosítsa, és hogy az állam követelései csak évek múlva folyjanak be ; hanem az hogy azok mentől előbb hajtassanak be, a 3. kikezdés még veszélyes is: mert ez által az illető közegek, kik e végrehajtásra hivatva vannak, mintegy nyíltan arra buzdittatnak, hogy ők az állani érdekét, megóva lássák már az által, ha a végre­hajtási végzést megnyerik; (Igaz!) mert azután mig a föld értékéből telik, az állam érdekét veszélyeztetve nem látják, azért t, ház bátor vagyok azon szakasz első kikezdésének megfelelő­leg a szakasz első sorának e szavai helyett: „a végrehajtási foglalás elrendelése napjától vissza­felé számítandó," indítványozni azt, hogy ezen szavak helyett tétessék az; „ezen elsőbbség a sikerre vezetett árverés napjától számítandó." Továbbá ugyan ezen kikezdésre vonatkozólag a harmadik sorban ezen kitétel foglaltatik: „kü­lönben pedig a végrehajtásra kiküldött bíró által minden további meghagj'ás nélkül az ingatlan jövedelméből fizetendők." Bocsánatot kérek, én ezt nem tartom lehet­ségesnek ; mert a végrehajtó bíró abba a helyzetbe a mostani törvénykezési eljárás szerint nem jön, hogy ő átalában azon pénzről, melyet az árverés alkalmával kezébe kapott, intézkedkesék: azt be kell jelentenie a törvényszéknek, azt meg kell előznie a vételár felosztási tárgyalásnak, melyet figyelembe kell venni: ha csak az egész rendszert felforgatni nem akarjuk. Azért ón ezen szavakat kihagyatni kívánom „különben pedig a végrehaj­tásra kiküldött bíró". Miután ezen két eljárás t. i. a zárlat és a végrehajtás nem ugyanaz ; hanem két különböző körülményből fejlik, én ezen két különböző jogcselekvényt megkülönböztetni óhaj­tanám. Az elmondottakat tartalmazó módositvány ekkép hangzik: „Ezen elsőbbség a sikerre vezetett árverés napjától visszafelé számítandó zárlat vagy végrehajtás utján való bérbeadás esetében a zárlat, illetve a végrehajtás tartama alatt esedékes folyó adó a zárgondnok vagy bérlő által az ingatlan jövedelmeiből fedezendő." (Helyeslés.) Ajánlom e módosításokat a tisztelt háznak elfogadás végett. Gulner Gyula, jegyző : (Újra felolvassa Schmausz jLndre módositvávyát.) Széll Kálmán pénzüuyminister: T. ház! Az elsőbbségi jognak az árverés, illetőleg a fog­lalás elrendelése napjától való számítását, a mint azt a javaslatnak második bekezdése indítványozta, én *a magam részéről azért hoztam javaslatba: mert igen sokszor megtörténik az eddigi praxis 15

Next

/
Thumbnails
Contents