Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-95
95. országos ttlés február 21. 1876. 99 Már pedig ki van mondva a javaslatban, hogy a községi adókezelő a befizetett összegekért felelős, illetőleg a községi adókat megtéríteni tartozik; ki van mondva, hogy az adóhivatalnokok által elköltött összegekért senki felelősségre nem vonható: bátor vagyok kérdezni a t, pénzügyminister urat, hogy a beszállított adóösszegért mely község lesz felelős? Van szerencsém módositványomat benyújtani. Elnök: A módositvány fel fog olvastatni. B. Orbán Balázs, jegyző: (Olvassa a módosiivártyt.) A 6. bekezdésben ezen szavak: „a királyi adófelügyelőnek" — hagyassanak ki és helyettük tétessék: „a járási szolgabiráknak"; a 2. pontban 8 nap helyett tétessék 15 nap. Széll Kálmán pénzttgyminister: T, ház! Azt hiszem, hogy a szöveg mind a két pontra nézve, amelyre módosítás tétetett, megállhat anélkül, hogy bárkinek bajt okozna. A o) pont alatti esetekben, midőn beleegyezés szükséges az árverési hely kitűzésére, a t, képviselő ur az adófelügyelő helyébe a szolgabirát akarná tétetni. Azt hiszem ez iránt első sorban köteles az illetékes nyilatkozni, aki az egész adóügy vezetésével, kezelésével, felelőség mellett meg van bizva. x4_zért kérném: méltóztassék az adófelügyelőt benhagyni, és a szakasz ezen pontját ugy elfogadni, ahogy van, A 2. pontra nézve nem valami fontos kérdés az ; hogy 8 vagy 15 nappal előbb köröztessék az árverés. Nekem ugyanerre vonatkozólag elvi nehézségem nincsen; de a 8 napot elégségesnek tartom, mert megelőzi ezt a zálogolás és végrehajtás s rendesen azok a helyek és központok, a hol és mikor az árverés történni szokott: különben is köztudomású dolgok szoktak lenni és oly kis körben, — mert messziről való emberek nem jönnek ily ingóságok megvételére — egy járás vagy kerületben pedig 8 nappal előre való körözés elégséges. Hiszen az ingatlanok végrehajtásánál is, ugy gondolom, csak 15 napot rendel a perrendtartás, ily ingóságok árverésénél tehát 8 nap elégséges. Különben is ezen egész eljárás habár a dolog természeténél fogva, rövidebb határidőkhöz van kötve, mint a peres eljárás: mégis meglehetős hosszú időt vesz igénybe. A határidő kitágítása által ezen eljárást lassúbbá, nehezebbé tenni, nem áll a kincstár érdekében; de az illető felek is mit nyernek vele, ha lassúbbá tétetik az eljárás? Hisz ha lefizetni birja: úgyis lefizeti; ha pedig nem fizetheti le: jobb, ha mielőbb megtörténik az árverés, hamarább szabadul meg a tartozástól. Nekem azonban magamnak van ezen szakasz végső pontjára, a 7-ik pontra nézve egy módosításom, mely abból áll, hogy ezen pont első szavai helyett: „azon közadó vagy más ilynemű tartozás" tétessenek a következő szavak: „az árverésből bejött azon pénz" ezután következnék a szöveg, a mint most van és a pont végén tétessék hozzá a következő; „és ezért az illető eljáró közegek felelősséggel és kártérítéssel tartoznak". Azért javaslom ezt a módosítást, mert a szövegezést világosabbá akarom tenni, ez semmi elvi érdemleges változást nem tartalmaz, tisztán csak világosítja és szabatosabbá teszi a szöveget; mert a mint néhány t. képviselőtársam is figyelmeztetett, azon félreértés származhatnék a törvényjavaslat ezen szövegéből, hogy itt egyátalán az adózók volnának, kiknek ingóságaik árverés alá kerültek, még felelősséggel tartozók akkor: ha azon pénz, mely az árverés után bejött, be nem szolgáltatott a kincstárba; majdnem azon magyarázat adatnék ezen szövegnek, hogy ily esetben ezen tartozás nem tekintetik lerovottnak és hogy netalán másodszor is legyenek kénytelenek megfizetni, a miből az következnék, hogy el is vették a portékájukat és mégegyszer kellene fizetni, oly közegek mulasztása, vagy sikkasztása folytán, a kiknek eljárását nincs jogában ós hatáskörében befolyásolni. Ez a dolog természetéből is következik és nem lehet czélja az árverésnek; mert hiszen ez a legnagyobb igazságtalanság volna és azért, mivel, a mikor árverésre kerül valakinek portékája: az ő önkéntes adófizetési, egész ténykedési joga megszűnik, azon percztől fogva a portéka átmegy a közegek kezébe és ha akkor valami sikkasztás követtetik el: azért ők tartoznak felelni, de az adózó minden szavatosság alól felmentendő. Ez volt az intentióm is és hogy ellenkező értelemben nem magyaráztassék, e 7. ponthoz vagyok bátor egy módositást beadni. Gulner Gyula jegyző (olvas:) „Módositvány az 55. §. 7. pontjához* : 1. Az első sorban ezen szavak helyett: „Azon közadó vagy más ilynemű tartozás" tétessék: „Az árverésből bejött azon összeg". 2. A pont végéhez tétessék: „és ezért az illető eljáró közegek felelősséggel és kártérítéssel tartoznak". (Helyeslés.) Hosztinszky János: T. képviselőház! Az 55. § 2. pontja alattiak ellen van egy kis észrevételem. Ezen pont igy szól: „Az árverésre kitűzött határnap közhírré teendő oly módon, hogy az árverési határidő legalább 8 nappal előre közöltessék". Én ezt elfogadom ugyan, a mint van; hanem még sem tartom elégségesnek; mert arról, a mi rendeltetik, egyszersmind bizonyíték szükséges, hogy az megtörtént De tudjuk azt is, hogy az árverés nem mindig ott szokott tartatni, a hol a lezálogolás történt, hanem ezen törvény értelmében egy más városban, sőt járásban is megtartathatik; tehát szükséges, hogy legalább azon helyen, a hol az árverés megtartatik: ott az közzé 13*
