Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-95
98 95. országos ülés február 21 1876. ur módositványát agy fogalmazta, hogy a 9. bekezdés ezen kifejezése „illető bíróságoknál" helyett tétessék más. A 9. bekezdésben ezen szavak „illető bíróság" nem foglaltatnak, hanem foglaltatnak az 5. pont 9. sorában. Azért azt tartom, hogy ezen módosítás ide tartozik az 5. ponthoz. (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző: (olvassa Ballegh módositványát.) Elnök: Beadott módositványt Hosztinszky képviselő ur is. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa Hosztinszky módositványát.) Elnök: Először ezen pontra uézve azon kérdést fogom feltenni, hogy méltóztatik-e a t. ház az 5. pontot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Zaj Elnök csenget.) Én névszerint fogom megszólítani azon képviselő urakat, kik a csendet zavarják, mert ilyen zajban lehetetlenség tanácskozni, (Helyeslés.) Első kérdésül, mint említem, föl fogom tenni, hogy elfogadja-e a t. ház az 5 pontot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint ? Ezen szavazás azonban még nem foglalja magában azon uj bekezdést, melyet e pontban Teleszky képviselő ur indítványba hozott, és mely külön szavazás tárgya lesz. Az 5-ik pontnak tartalma ellen azon két módositvány van, melyet Hosztinszky és Ballegh képviselő urak adtak be. Először felteszem azon kérdést, hogy méltóztatik-e a t. ház az 5. pontot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Szünet.) ügy veszem észre, hogy a t. ház az 5. pontot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint nem fogadja el. Akkor felteszem a kérdést a másik, módositványra, jelesül, a melyet Hosztinszky képviselő ur adott be, hogy ezen szó helyett „okmányilag" tótessék „az igénykeresetnek felzetével". (Helyeslés.) Ebben gondolom a Ballegh képviselő ur módositványa is benfoglaltatik. (Helyeslés.) Méltóztatik a t. ház, az 5. pontot Hosztinszky képviselő ur módositványával elfogadni? (Hlfogadjuk!) A kik ezzel együtt elfogadják, -azokat kérem méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A t. ház elfogadja, e szerint a másik módositvány mellőzve van. Következik azon kérdésem, hogy méltóztatik-e a t. ház azon uj bekezdést elfogadni, melyet az 5. ponthoz Teleszky képviselő ur indítványozott ? A kik elfogadják az uj bekezdést, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elragadtatik. A 6. pontra nézve nem lévén észrevétel, az elfogadta tik. A 7. pontra nézve Hosztinszky képviselő ur adott be módositványt. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa Hosztinszky módositványát.) Elnök : Méltóztatnak ezen módositványt elfogadni ? (Elfogadjuk.) A 7. pont Hosztinszky módositványával fogadtatik el. A 8. és 9. pont ellen nem lévén észrevétel, azokat elfogadottnak jelentem ki. E szerint az 54. szakasz az egyes pontoknál emiitett módosításokkal elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa az 55. szakaszt.) Vidovics Ferencz: T. ház! Az 1. ponc e) betűje alatt az foglaltatik, hogy az elárverezendő ingóságok egy más adókerülethez tartozó városi joggal biró mezővárosba is elszállíthatok. Ezen esetre nézve ki van mondva, hogy az ily elszállításhoz az adófelügyelőnek engedélye szükséges. Már pedig meg fogja engedni a t. ház, hogy a járási szolgabíró csakugyan jobban fogja ismerni a körülményeket ós körülbelül tudhatja, hogy vajon az elszállítás az államkincstárra nézve foganattal fog-e eszközöltetni, azaz el lehet-e adni a becsáron? vagy azon nem igen alul az oda szállítandó tárgyakat? Bátor vagyok tehát azt indítványozni, hogy itt „adófelügyelő" helyett tétessék: „járási szolgabíró". Máskép ha ezen módosítás nem fogadtatnék el: ismételve lesznek oly esetek, hogy nemcsak becsáron alól kell az elárverezendő tárgyakat odaadni, hanem még a szállítási költségeket sem- fedezi az árverésből befolyt összeg. A 2. pontban az mondatik, hogy az árverésre kitűzött határnap 8 nappal előbb közhírré teendő ; a 3. pont e) betűje alatt pedig az van mondva, hogy a szükségessé válható második árverésnek határideje az első árverés napjától számított további 15 napon túl nem terjedhet; már pedig a gyakorlat mutatja, hogy a második árverésre még kevesebb időt szoktak kitűzni, tehát ha benne van az, hogy a második határidő az első határidőtől számított 15 napon túl nem terjedhet: azt hiszem, az első is legalább 15 nappal előbb közhírré volna teendő. Van szerencsém ily értelemben szövegezett módositványomat benyújtani. Végre a b) pont 2. bekezdésében az mondatik, hogy ha idegen adókerületben, de oly helyre tűzetik ki az árverés, hol a község birája és a jegyző, illetőleg körjegyző nincs jelen, valamint mindazon árveréseknél is, melyeket a szolgabirák foganatosítanak: a befolyt összegeket a helybeli királyi adóhivatal az illetőknek rögtön kiadandó hivatalos nyugták mellett veszi át; oly községekben pedig, melyekben királyi adóhivatal nincs : a befolyt pénzeket azon községi közeg, mely azon községben az adók beszedésével megbízva van, átveszi és azokat az illető községi vagy állami pénztárnak átküldeni tartozik.
