Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-72
54 12. országos ülés január 18. 1876. Én t. ház! nem tartozom azok közé, kik nemzetünk hibáit eltitkolni akarnák ; nem igen rég ideje, midőn a túlsó oldalról a miatt, hogy a, nemzeti gyengeségeket beismertem: meg is támadtattam. De azon tekintetben bár sok irányban szomorú, de sok irányban még is szép történelmére hivatkozom a nemzetnek, hogy a hazafiúi kötelességérzet kebléből nem hiányzik ; mert hisz ugyanannyi viszontagságok között a cultur-missió előtolakodó rendszere alatt, párosulva a bennünket különben is ért csapásokkal, rég megsemmisítette volna már e hazát és e nemzetet: ha a hazafiúi kötelességérzet benne nem élt volna. {Elénk tetszés és átalános helyeslés.) A mi pedig a másikat illeti, nem tudom: osztoznak-e a nyájként választásra hajtott megyei választók iránti nézetében a képviselő urnák igen tisztelt elvrokonai is. (Mozgás.) Én fölteszem, hogy nem osztoznak; arról pedig biztos vagyok, hogy azon hazafias városi polgárság, melynek fogadatlan prókátoraként szerepel: (Derültség,) nem fogja megköszönni, hogy egy lélekzet alatt mond el ily sértő dolgot Magyarország polgárainak nagy részére, midőn ugyanazon lélekzettel érdekeit állítja előtérbe. (Élénk helyeslés a középről.) Megengedem, igen szépen lehet ezt illustrálni Magyarországon kivüli körökben, talán még le is lehet festeni, hogy a csikós hogyan kergeti a magyar embert szavazni; hanem ha ezt megengedem ; azt meg kénytelen vagyok kimondani: hogy ilyet e ház keblében nyilvánítani tán a képviselő ur is csak azon reményben tudott; mert azt hitte, hogy a zugásban senki meg nem hallja ; de mindenesetre ellenkezik a ház méltóságával, külföldön terjeszteni pedig ellenkezik a hazafiság legegyszerűbb követelményével. (Élénk, zajos helyeslés a középről?) T. ház! Miután már máskor is megtörtént rajtam, hogy ilynemű nyilatkozatok elleni felszólalásomat ugy ügy ekéztek árulni, mint a városok és a polgári elem iránti ellenszenvét egy valóságosan berozsdásodott megyei embernek: nem egyszerűen tiltakozom ezen felfogás ellen : de bátor vagyok emlékeztetni a t. házat arra, hogy mióta hazám törvényhozási ügyeiben részt vehetek, ezt eleitől fogva a mai napig, mindig a városi polgárság bizalmánál fogva teszem. Nagyon emlegették itt, — mert mondom, — az idézetek korszakában vagyunk, hogy én mit mondtam egyszer a közvéleményről. Megvallom már nem emlékszem rá ; de nagyon meg vagyok magammal elégedve, hogy azt mondottam, mert igen helyesen mondottam. Madarász József: (közbeszól.) Követni is kell! Tisza Kálmán mínisterelnök: Igenis követni is kell természetesen. De azt szeretném tudni mennyiben áll azon idézet ellentmondásban azon eljárásommal, melyét most ezen törvényjavaslattal követek. Hiszen a mint már bátor voltam nyilvánítani, alkalmuk volt az ország törvényhatóságainak, bár ez nem törvényszerű szükségesség, nyilatkozhatni e tárgyban. Nyilatkoztak is és a t. képviselő ur néhánynak nyilatkozatát fel is olvasta, Sajnálom a magam részéről egyénileg, hogy a többit fel nem olvashatta. Utoljára a mint az eredményt összeállítva láttam, ámbár hibásan, mert oda van számítva Debreczen városa is. pedig nem a város, hanem csak egyesek írtak fel : mégis csak 34 hatóság van össze számítva. Magyarszágban pedig lévén körülbelül 150, hogy ezen 34 adjon a közvéleménynek kifejezést szemben a többivel: azt már alkotmányos érzülettel csak ugyan nem lehet állítani. (Helyeslés a középen.) De azt mondhatják, hogy nem volt ugyan izgatás, de volt — mondják — borzasztó pressió. Ugyan kérem : mondják meg hát, hol és miben nyilvánult ezen borzasztó pressió? Méltóztassék betekinteni bármelyik képviselő ur mindkét ministeriumnál. melyet vezetni szerencsés vagyok, minden néven nevezendő indexbe, minden néven nevezendő irattárba, vagy kutassa fel a póstakezelést, egyetlen sort nem fog találni, melyet irtam vagy írattam volna, még csak figyelmeztetésül is a főispánoknak. Nem érdemül hozom fel, talán mulasztás; de épen azt akartam, hogy a legkisebb nyoma se lehessen annak, hogy tőlem ez irányban utasítást kaptak volna. (Elénk helyeslés cu középen.) Ragályi Nándor: (közbeszól.) Úgyis tudják azt a főispánok! (Elénk derültség.) Tisza Kálmán mínisterelnök: Az mondatik itt, hogy ugy is tudják a főispánok. Hiszen a mely főispán egy kormány alatt működik, természetes azért főispán : mert osztozik azon kormány nézeteiben, tehát ugyanazon nézeteket pártolja, a melyeket a kormány. (Helyeslés a középen.\ Ebben tán csak pressió nincs; valamint én sem látok abban pressiót, hogy az egyik vagy másik párthoz tartozó képviselők minden törvényhatóságban megpróbálták az ellenkező irány érvényesítését ; de megengedem, hogy önök sem írtak senkinek egy sort sem, (Derültség.) Azokkal t, ház, a kik 1848 előtti souverain megyékről beszélnek: nem akarok vitatkozni; mert hiszen mindenki tudja, hogy Magyarországon souverain megyék soha sem voltak. Hanem kettőt kénytelen vagyok megjegyezni, ugyan azon képviselő urnák, ki a souverain megyéről beszélt.. Az egyik nem egyéb rectificatiónál, mert azon bizonyos vád alá helyezést, a melyről szólott : nem én indítványoztam, hanem Almássy Sándor képviselő ur. Ézt csak mellékesen jegyzem meg. A másik ennél foatosabb. A képviselő ur azt mondta,
