Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-72
72. országos ülés január 18. 1876. 85 Szilágyi Dezső (közbeszól :)Eztnem mondtam! Ürményi Miksa: Minthogy a t. képviselő ur azt állítja, hogy a harmadikat nem mondta, ezt el fogom hagyni. A másik kettő bebizonyítására a t. képviselő ur elveket állit fel. Először is a/on theoriát állítja fel, hogy az ellenőrzés,administrativ dolgokban csak azok részéről képzelhető, kik egyúttal részesei az administratiónak. Ezzel a t. képviselő ur a parlamenti eontrollt eleve lehetetlennek nyilvánítja : mert a képviselőház nem részese az administratiónak, tehát eontrollt az administratióra szerinte nem gyakorolhat. Aztán a képviselő ur hozzá tette még. hogy egyáltalában csak a praeventiv ellenőrzés ér valamit, míg az utólagos nem ér semmit; azt azonban, hogy a személyes felelősségre szükség volna a czélból, hogy hatásossá tegye az ellenőrzést: a képviselő ur egyáltalában nem emiitette. En megvallom, hogy különösen a theoriának azon részét, mely szerint ugyanegy testületben összeékeltetnek a végrehajtásnak és az ugyanezen végrehajtást ellenőrző elemeknek is képviselői, ós mely egy ugyanazon testületet ugyan arra a két functióra alkalmasnak tartja: ugy hiszem ezt a theoriát az Európaszerte eddig elfogadott theoriák közt alig fogjuk találni és e szerint a képviselő ur a találmány dicsőségét magának vindicálhatja az ellenőrzés ezen nemére nézve. (Derültség a szélsfí jobboldalon.) A harmóniára nézve a képviselő^ ur szintén egy sajátságos nézetet állított fel. 0 szerinte a harmóniát az biztosítja, hogy heterogén czélokra szánt tevékenység ugyanazon egy testületnek adatik feladatául és heterogén elemek ékeltetnek egymás mellé e feladat teljesítésére. Hogy az miért lenne harmónia, ha az államhivatalnok, ki sokszor nem is azon vidék fia, aki a helyi érdekek iránt talán idegen, befoly a törvényhatóságot érdeklő ügyekbe s viszont azon helyi ember, ki nem fog mindig kellő érzékkel lenni az állam magasabb érdekei és szükségei iránt, megint az államkormányzat teendőit végzi: azt én nem tudom belátni ; mert ebből lehet talán rendetlenség, de nem harmónia. A eontentiosus forumot illetőleg nem jól értettem a képviselő urnák szavait, ugy látom a képviselő ur kézintóséből, s azért arra nem fogok felelni. E két előbb érintett functió tetszik különösen a képviselő urnák azon alakban, mint az a törvéiryjavaslatban proponálva van ; a közigazgatási bizottságnak szánt egyéb fnnctiókról a t. képviselő ur hallgatott, legalább nem sokat beszélt. 0 például annak védelmére sem vállalkozott, —- pedig ez a dolog kezdeményezésére vonatkozván, védelme talán szükséges lett volna : — vajon nem áll-e azon kifogás, mely itt sokak által felhozatott, hogy az a bizottság létre sem fog jönni, hogy életbe sem fog lépni, mert azt a 10 embert'nem fogják minden törvényhatóágban megtalálni, nem legalább a 10 alkalmas embert. A mi nemzetünknek, t. ház, igen nagy theoreticus törvenytisztelete van ; de a népnél a praktikus törvény tiszteletnek némelykor hiányát is észleltem. •E theoreticus törvénytiszteleteknél fogva természetesen a dolog meg fog indulni; 10 ember fog odaküldetni és ott lesz ; hogy azután tovább, az élet mindennapi fejlődésénél így fog-e ez maradni : az más kérdés, mert itt már a practicuinról lesz a szó. Ki a megyei életet az utolsó években figyelemmel kisérte ; a ki látta a központi, a szakbizottságokat, melyek tagjainak száma 15—16 ember, kik közül sokszor két, némelykor egy tag, némelykor az sem jelenik meg a bizottmányi gyűlésben, ugy, hogy ilyen bizottságok elnökei kénytelenek voltak kétszer-háromszor elhalasztani az ügyek elintézését, mig egy-kettő a tagok közül bejött: annak valóban lehetnek kételyei aziránt, vajon fognak-e tíz alkalmas egyént találni e bizottságba az ügyek vitelére ? Hogy a végrehajtásnak igen alkalmatos orgánuma lesz ezen közigazgatási bizottság, aziránt a t. képviselő ur igen határozottan nem nyilatkozott és beszédének egy részében erre nézve csak a következőket mondja : „és igy alkot közigazgatási teendők elintézésére nézve oly formákat, amelyek a eollegialis szerkezetben levő nagyobb előnyt az egyes esetekben való gyors intézkedés szükségességével szerencsésen kibékítik és egyesitik." A képviselő ur tehát mégis egy kis lassúságát látszik itt sejteni; mert ő ezt ellensúlyozni akarja. A törvényjavaslat azonban ezen ellensúlyozást, azaz gyorsabb müküdését a főispánnak, szerintem csak rendkívüli esetekre érti; a rendes esetekben tehát ezen ellensúlyozás és szerenesés kiegyeztetés el fog maradni: kivévén, ha a t. képviselő ur azon suppositumból indul ki, a mit nem hiszek én sem, hogy ezen törvényjavaslat valódi, de be nem vallott czélja az lenne, hogy ezen eset minél többször alkalmaztassák. A személyes felelősségről a t. képviselő ur szintén nem nyilatkozott és igy kénytelen vagyok azt hinni, hogy ő azt tartja, hogy elégséges ezen 21 embernek a felelőssége. Engedje meg nekem, hogy azt nagyon is kétségbe vonjam. Először azt állítom, hogy az ellenőrzés végeszköze kell, hogy legyen bizonyos személyek egyéni felelőssege és állítom, hogy e felelősség sikeres, csakis egyes személyekkel szemben lehet. Az olyan felelőssé" a mely 21 személy közt oszlik meg: ugy szólván'onmagától megszűnik. (Eelyp.sU$ 8 ss ^ s ^ ^55. oldalon.)
