Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-72

72, országon ülés január IS. 1816. 81 hivatalnok és tisztviselők között, tekintve, hogy mindkettő rendes és egyformán fokozott fizetést huz, s igy közöttük különbség nincsen ; tekintve, ( hogy legvégső vonalokban mindkettőnek sorsa a felettök fegyelmi hatalmat gyakorló központi kormánytól függ, sokkal bensőbb solidaritást fejt ki a collegiálitás bajtársi viszonya, mintsem azok egymást a szolgálat érdekei és gyakran váltsága! által megkívánt szigorral ellenőrizzék: — á törvényhatósági bizottságnak amúgy is kisebbségben levő független de nem szaktagjai pedig, akár a közigazgatás ügyfolyamát, vezetését, akár a határozó és végrehajtó szakközeg eljárását sikerrel ellenőrizni nem képesek. Azt, hogy az administrativ teendők végzésére az 1870. XLII. törvény alapjain a törvényhatósági közgyűlések nem képesek, tagadnom kell ; mert ez nem elv, nem a szervezet, a rendszer, hanem a tény kérdése lehet. Hogy pedig ezt eddig is az alispánok végezték, annak tanúsága. hogy a törvényhatóságokban megvolt a képes orgánum az administrativ teendők végzésére. Egyik törvényhatóság közgyűlése s annak alispáni közege képes volt. a másik nem volt képes, mi csak attól függött: voltak-e szolgálatképes és szolgálatkész főispánja, alispánja, polgármestere, vagy nem voltak? Több megyéből tanúsítják azt élő példák, hogy egy jóravaló szolgálatképes járásbeli szolgabíró is képes volt valamint a központi és törvényhatósági közigazgatás minden ágában, ugy a contensiosus hatáskörben is teljesen megoldani, kinek járásában minden felsőbb rendelet, minden törvényhatósági határozat, minden megkeresés pontosan, gyorsan, panasztalanul hajtatott végre. Például, sőt példányid hozom fel Baranyának pécsi járását. Ott a szolgabírónak szolgálati buzgósága, képessége folytán számos év óta nincsen adóhátralék. évek óta nem látott e járás adóvégrehajtót, utjai jó állapotban vannak, az iskolalátogatás a lehetőségig legkedvezőbb, az iskolaépítkezés a tanítók jobb javadalmazása napirendben vannak, a községi beligazgatás legjobb rendben folyik. Ha már most a főispánok is, kik közül azonban a legnagyobb rész megyéjében sem lakik, ámbár az 1723: 56. törvényczikk világosan rendeli, megyéjükben lakva szintén ily buzgósággal és szolgálati hűséggel teljesítették volna hivatalos kötelességeiket; ha maga a kormány azokat a reá ruházott hatalomnál fogva -ezen kötelességeik, teljesítésére kényszeritette volna: most e törvényjavaslatnak, az ázsiai állapotoknak, az administrationalis nagy zajnak nem volna pragmatikája. S ezek után bátor vagyok egy kérdést koczkáztatni: vajon egyedül az 1870: 42. törvény álKÉPV. H. NAPLÓ 1876-78. IV. KÖTET. tal alkotott közigazgatási szervezetben van-e közigazgatásunk abnormitásának oka, miként ezt különösen a t. jobboldali ellenzék is hangsúlyozni méltóztatott? vagy talán inkább azon ministeri ós hivatali tényezőkben, kikre a közigazgatás különösen a központban bízva volt ? Fel van hozva a ministeri indokolásban, hogy a közigazgatás különböző ágazatainak működését — az összhangzás, az eljárás egyöntetűsége hiányozván, — azt rendezni és biztosítani kellett. Bátor vagyok annak ellenében először azt felemlíteni, hogy a közigazgatás összes ágai összhangzó vezetésére a törvényhatóság nem is volt a törvény által provocálva ; továbbá azt állítni, hogv mind ez az 1870. XLII. törvénvezikk 3., 5., 16.," 17., 51., 52., 53., 54.. 55., 56., 62.

7 64.. 65., 68., 69.. 72., 79. és 80-dik §§-ai által a kiváló és túlnyomó hatalommal felruházott főispáni hatáskörben, mely a kormánynak egyenes befolyást engedett mindazon intézkedések tekintetében, melyek az állami közigazgatás egyöntetűsége és összhangzó intézése körül szükségesek, eddig is eléggé biztosítva volt; mert a főispán kezeibe volt letéve a törvényhatóság tisztviselőire nézve a kijelelés joga, a fegyelmi hatóság, a felügyeleti hatalomkör. Ha e felhatalmazás nem vezetett czélhoz: ennek oka csak az lehetett, hogy némely főispán a közigazgatás rovására — tisztelet a kivételeknek ! — e hatalommal nem kormányzott, hanem korteskedett. Fel van hozva a minister indokolásában a törvényhatóságoknak a közigazgatási ügyek iránti érdektelensége. Erre még csak azt jegyzem meg. hogy a törvényhatósági közgyűlésekben nem is lehetett meg az érdekeltség : mert nem volt sem hatáskör, sem tér, sem tény, mely bárkit is vonzott volna. — Tessék t. képviselőház, tért adni az érdekeltségnek ; tessék a hatósági kötelezettségek és szolgálati tények tárgyi és alanyi felelősségét törvénynyel szabályozni, hogy meglegyen minden állami, törvényhatósági, községi közszolgálati kötelezettségnek felelős gazdája, s meg lesz, már a dolog természeténél fogva is, törvényhatóságaink önkormányzata körében az érdekeltség is. — Ott, hol a törvényhatóságnak a saját belügyei, a közigazgatás átruházott intézésére szükséges költségek kivetése és beszedése sem engedtetik meg, hol saját közegei fegyelmi ügyeiben még a határozás, a tisztviselői feletti szabad rendelkezés joga is elvonatik: ott nem létezhetik a törvényhatóság kebelében felelősség sem lefelé, sem felfelé, ott tulajdonképen nem létezik törvényhatósági önkormányzat s ezért nincsen érdekeltség. Angliában, melyre hazai publicistáink oly igen szeretnek hivatkozni, a közigazgatás bizottsága nem abban áll, hogy azt kinevezett és ingyen szolgáló II