Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-72

82 72. országos ülés január 1$. 18T6. közegek teljesitik ; hanem abban fekszik, hogy a közigazgatás közegei birószéket ülhetnek azon köz­szolgálatok és tények elbírálásánál is, melylyel az állam vagy egyes törvényhatóság a községnek az egyes adózóknak tartozik, melylyel az ország egyik j polgára a másiknak az enyim és tied, a személy­biztonság kérdésében tartozik. — Ilyen hatáskör­iben azután természetesen meg is van, meg is le­het a közügyek iránti érdekeltség ingyen és haza­fiságból is. Az ázsiai állapotoknak is meg van pragmati­kája ; de nem a törvényhatósági szervezetben, a közgyűlések értelmi fogyatkozásában, a politikai pártok túlkapásaiban, a központi hatalom elleni engedetlenségijén: hiszen nincsen korszak a magyar nemzet történelmében — tisztelet a kivé­teleknek — mely az uralkodó hatalom irányában szolgailag engedelmesebb megyéket felmutathatna, mint minők az 187% éviek voltak; — hanem té­nyező oka ezen ázsiai állapotoknak — tekintve az 1870. XLII. törvény 15, 16, 53, 54, 55. 56, 79. g-aiban a főispánra s a központi kormányra ru­házott hatalom kört, — tekintve a törvényhatósági bizottság tagjainak felelősségót, az eljárási rend­szer hiányaiban, maga a központi kormány és kö­zegei ; a főispánoknak. — ismét tisztelet a kivéte­leknek — tehetetlenségében, a szükséges felügye­let, a köteles ellenőrködés és kiválólag a fegyel­mezésnek pártérdekekből mulasztásaiban keresendő. „Inter iniuste imperantes et male parentes aegra munieipia et djscordantia". — mondja Tacitus Kóma császársági kormányairól és muni­cipiumairól. Ismétlem tehát, hogy a közigazgatás ázsiai állapotainak okát nem a törvényhatósági közgyű­lések képtelenségében, hanem egyenesen a volt kormányok szándékos kötelesség mulasztásaiban lehet és kell keresni. Lássuk most t. képviselőház : elfog-e éretni ezen úgynevezett közigazgatási bizottságok által a czélba vett öszhangzás, a bizottság közegei között a kölcsönös támogatás. Én ugy vagyok meggyőződve, hogy oly col­legiumban, hol a hivatalos ügyek hét ágazatai ülés és szavazattal bíró képviselőinek mindegyike bir azon jogkörrel, hogy a többség által hozott határozatok érvényét ós végrehajtását, — miként ezt a törvényjavaslat 22-ik §-a megengedi — fö­lebbezése egyszerű bejelentésével felfüggesztheti, megakadályozhatja, hol a 23-ik §. szerint, a felett: vajon egyik, vagy másik felsőbb rendelet kiván-e bizottsági tárgyalást, vagy nem kivan ? ugyanazon közegek bizottsági tárgyalás nélkül intézkedhetnek s intézkedéseiket saját körükben végre is hajthat­ják ; a 10 független tagnak pedig mindezen tekin­tetben épen semmi hatásköre nincsen: ott ezen öszhangzás fatális illusio, ott a jó ós gyors köz­igazgatás lehetetlen, Különben nem mondok uj dolgot, ha nyíltan állítom, hogy a közigazgatás összes ágainak keze­lésénél az öszhang zas, az éljárásbani egyöntetűség nem kün hiányzott a törvényhatóságokban ; hanem * hiányzott az leginkább itt a központi kormány­zásban ; mert minden ministernek meg volt az ő? közege a törvényhatóságokban, ott volt a belügy­minister fegyelmi hatalmától függő főispán, — én legalább azt hiszem, hogy a főispán is felelős a minister irányában. Ezen főispán pedig a tör­* vényhatóságok végrehajtó hatalmával fegyelmi ha­tósága által a szükséghez képest mindenkor ren­delkezhetett. A bajon tehát ezen törvényjavaslat nélkül i& lehetett volna segíteni. Azon állítás pedig, hogy ezen közigazgatási­bizottságok által a törvényhatóságokban az önkor­mányzati elemek túlnyomó befolyása a közigaz­gatás minden ágaira ki fog terjesztetni: olyan test nélküli ige, hogy ón azt reflexióm tárgyává azért sem teszem, mert hiszékenységemnek felülni nem akarok. Sőt előre látom — mihez nem is kell prófétai ihlettség, hogy ezen tiszti székekbe . melyek a Schmerling-feleket már a conceptio alkalomszerű­ségére nézve sem közelitik meg, nemcsak füg­getlen szakemberek, de olyan műveltségű elemek sem fognak belépni, kiknek közigazgatási téren csak némileg is hasznukat lehetne venni; mert minden önérzetes műveltebb ember el fogja magá­tól utasítani azon szerepkört, hogy elmaradását hiteles okmányokkal igazolja, hogy a vele szembe­állított 11 hivatalnokból álló teljhatalmú cliqueben tehetetlen bábként szerepeljen, hol sem magának, sem hazájának hasznot nem tehet. Nem való az sem, hogy ezen közigazgatási bizottságok által a közigazgatási teendők decen­tralisáltatnak, hogy a központi kormányzat sok teendőtől megkiméltetik, hogy a központi kor­mányzat ez által olcsóbb lesz, az ügyek elintézése gyorsabb. Fennebbi előadásommal már kimutattam, hogy ezen közigazgatási bizottságok nem egyebek, mint a központi kormány expositurái, kiknek mint ha­tósági tényezőknek kezeibe van letéve az összes közigazgatás minden ágazatának vezetése, intézése, végrehajtása. E bizottságban, mint collegiuniban 10 füg­getlen törvényhatósági tag egyrészről mint de­komponált kisebbség , másrészről mint nem szak­értő , csak benevolus spectator, már azért is, mert ha sikerülne is az őt választott törvényható­sági tisztviselő egyetértésével a törvényhatóság érdekében valamely határozatot keresztül vinni : azt a hat államközeg egyszerű fölebbezési jelen­téssel akadályozza meg s a központi kormány bí­rálata alá terjeszti fel.

Next

/
Thumbnails
Contents