Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-72
TI országos ülés január 18. 1876. 79 szervezni a közigazgatást, hogy az gyors, olcsó és jó legyen. E czél elérésében a döntő súlyt nem arra fektetem, vajon a törvényhatósági önkormányzatban választott vagy kinevezett, fizetett vagy fizetés nélküli hivatalnokok vagy tisztviselők által kezeltetnek-e az összes közigazgatás ágazatai. Nekem az mindegy, akár valamennyi tisztviselőit választja a törvényhatóság, akár csak magát, a törvényhatóság nevében a határozó és végrehajtó hatalmat felelősséggel gyakorló alispánt fogja választani; a többi tisztviselőt pedig az alispán által kineveztetni; én az autonómiát megmenteítnek tartom: xma azon egyedül választott alispán egyenesen a törvényhatóság közgyűlésének lesz eljárásáért felelős ; hanem arra, hogy meg legyen a központi kormányhatalom és a törvényhatósági önkormányzat között a jó közigazgatás által indokolt összhangzás, az eljárás egyöntetűsége: meg legyen az államakarat egységének hü képviselete, szervezete a törvényhatósági önkormányzatban is, hogy a törvényhatóságok mindemellett az önrendelkezés épségével szervezetük minden atributumával, de az ország eulturalis érdekei megóvásával — gyakorolják alkotmányos önkormányzati jogaikat. Épen e czél elérése érdekében tartom képviselői kötelességemmel odahatni, hogy a törvényhatósági önkormányzat ne torzittassók el, ne legyen az üres fi alkotmánvunk szervezetében ; hanem legyen az államiságunk életfeltétele, a közigazgatás összes ágazatainak organicus tényezője. Én t. képviselőház közigazgatásunknak fennebbi körvonalozásomban érintett rendezését, nem az 1870-ik évi XLII. törvény gyökeres átváltoztatásával — noha megvallom, hogy maga ezen törvény is centralizál — nem ezen törvény által megalkotott, a nép életébe beleforrott, — ha mindjárt mégis csonkított önkormányzati intézmény alapjainak felforgatásával, hanem ezen törvénynek az 1848. évi törvények által parancsolt és a viszonyok által szükségessé tett czélszerü módosításával .szeretném elérni. Eltekintve minden egyéb általam felhozott kiindulási alapoktól, a törvényjavaslatnak ezen egyetlen aberratiója folytán, vagyis azon okból, mert az autonómiának az 1870. 42. törvény által megalkotott csonka intézményét halomra dönti: kimondhatom, hogy én a kormánynak tárgyalás alá vett törvényjavaslatát el nem fogadhatom. El nem fogadhatom különösen azért, mivel az a törvényhatósági önkormányzatot egészen absorbeálja, a használatból kiszorítja már az által is, mert a határozó és végrehajtó hatalmat, az önrendelkezési jogot, a fegyelmi hatóságot a tőrvény hatóságból kivált, attól elvált és egy külön ós heterogén elemekből álló idegen testületre, a közigazgatási bizottságokra átruházza, a közigazgatást merőben alárendeli a központi hatalomnak, s a politikai központosítás eulminatiójára törekszik: mert az 1870 XLII-ik évi törvényt nem módosítja, nem idomítja, hanem elveti. Eövidletbe foglalom eszméimet: e törvényjavaslattal a központi parlamenti kormányzat, az alkotmány szellemében és különösen a közigazgatás keretében vele coordinált törvényhatósági és községi önkormányzatot, mint aféle alkalmatlan elemet akarja absorbeálni, hogy a határozó, ellenőrző és végrehajtó hatalom minden szálait a központi kormány kezeibe concentrálva, a parlament absolutismusának, a központ omnipotentiájának megvethesse alapjait. Vegyük t. képviselőház! bírálat alá a törvényjavaslat indokolását. Az mondatik ebben, hogy a közigazgatási bizottságok nemcsak meg nem semmisitik a törvényhatósági önkormányzatot, a közgyűlések hatáskörét, hanem az soha sem volt oly tágkörü, mint most lesz, soha sem terjed ki valódi befoJvasa az államélet minden ágaira, miként' most ki fog terjedni a közigazgatási bizottságok szervezetében. Az mondatik továbbá, hogy a közigazgatási bizottság 21 tagja közöl 15 a törvényhatóság választottja, s hogy azok fogják a közigazgatás minden ágát kezelni," a végrehajtást pedig a törvényhatóság közegei, hogy az administrativ teendők s az azokból folyó fölebbezések a fegyelmi hatóság elvonatnak ugy a közgyűlések köréből; de ezen teendők végzésére a közgyűlések nem is voltak képesek, azokat eddig is az alispán és a törvényhatóság tisztviselői végezték, hogy kormányzati szempontból csak nyereségnek lesz tekintendő, ha a törvényhatóság választott tagjai által fog nem csak az eddigi szűk körben, hanem a közigazgatás minden ágaira, egyenesen rendelkező és tettleges befolyást gyakorolni, egyébb teendőit pedig önállóan kezelni. Én t. képviselőház! Tisztelem mindenkinek véleményét: mert kötelességein feltenni, hogy mindnyájan az ország érdekeinek szempontjából indulunk ki; — de a tények logika iránti hódolatból kénytelen vagyok a fenebbi indokolásból oda conclndálni: hogy abban, a törvényhatósági autonómiára vonatkozólag, nincsen egyetlen tétel, mely az alkotmányosság logikájának, közjogi fogalmainknak, a tényeknek bírálatát kiállhatná. Alig is hiszem, hogy e házban a többség lenne arról meggyőződve, hogy a közigazgatási bizottságok szervezetében a közigazgatás összes ágazatainak kormányzatai *a r a törvényhatósági önkormányzat kiterjedtebb tág kort, valódi, egyenesen rendelkező és tettleges befolyást fogna nyerni. Nézzük meg közelről elfogultság nélkül: mit veszt a törvényhatósági önkormányzat, és mit nyer, ha a közigazgatási bizottság intézménye életbe lép ?
