Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-70

70. országos ülci A hatáskör megosztására nézve következőleg rendelkezik : Az állami közigazgatás a helyi érdekű ügyekben való közigazgatástól külön választatok, törvény szabja meg mindkettő körét. Mindkettőt vezeti a megye kormányzója, Amazt végzik a kinevezett állami, emezt a kinevezett törvényhatósági tisztviselők. A képviselőtestület ellenőrzi az állami közigazgatást, befolyással bir a helyhatósági ügyekben, közvetlen rendelkezik a törvényhatósági tisztviselőkkel, kik a törvényhatósági teendőket, illetőleg a mint ő monda, a helyhatósági érdekkel bíró ügyeket végzik, mely természetesen az administrativ teendők legkisebb részét foglalja magában: az állami közigazgatásra csak ellenőrzési jog illetné; végül gyakorolja a törvényhatósági tisztviselők fölött a fegyelmi hatóságot, de elmozdítás fegyelmi utón nem mondható ki. a fórum az egyéni jogot sérelem ellen megvédi a közigazgatás körében. Ha már most, t. ház, ezen a szervezeten végig tekintek: azt feltűnően alkalmasnak tartom arra. hogy a központi kormány akarata a legutolsó rétegekig, ugy a mint a központban létrejő, az államhivatalnokok által végrehajtassók: de feltűnően alkalmasnak tartom azonfelül arra is, hogy a felügyelet és indirecte a befolyás a törvényhatóság körében szorosan megmaradt csekély ügykörre nézve a kormánynak szintén biztosittassék; de másreszt feltűnően alkalmatos arra is, hogy a professionatas kinevezett hivatalnoki elem korlátlanul admimstráljon, s hogy a kormányzottak részéről jövő minden valódi ellenőrzést és befolyást lehetetlenné tegyen, hogy az önkormányzati szellemet tökéletesen elaltassa, hogy az államot és a társadalmat egymástól külön válaszsza, s az államot kizárólag a professionatus hivatalnoki szervezetbe összpontosítván, a pariamentalismns egész alapjait elmulaszsza. Jól érzem. t. ház, hogy ezen Ítéletek bizonyításával tartozom. A javaslat első sarkkövét az államilag kinevezett tisztviselők kizárólagossága képezi; csak mellékesen, említem meg, hogy, megvallom, nem érteni azt: miért hozza be a t. jobboldal két nemét a kinevezett tisztviselőknek: azokat, a kik az állami közigazgatást vezetik és azokat, a kik a helyi érdekű s ha ugy tetszik ezen értelemben törvényhatósági közigazgatást végzik ; meid mindakettő valóságban nem egyéb, mint kínevezett állami tisztviselő, csakhogy más az ügykörük : és még ezenfelül azon különbséget találom, hogy az úgynevezett törvényhatósági tisztviselők a képviselőtestület fegyelmi hatóságának vannak alárendelve, mely őket azonban el nem mozdíthatja. Nem értem, mert az egyéni felelősség elvén nyugvó rendszer nem kívánja ezen kétféle hivatalnokot, mert az ügykör különválasztása sem kívánja meg; ez utóbbi szükséges azért, hogy a képviselőtestületek hatásjitnuiír 15. l^'ft. 47 köre szabatos legyen; de a két külön organismus abból nem magyarázható. Nem helyeselhetni azon felül — ha már állami kinevezésből ered inindakettő — azért sem, mert ez a rendszert igen költségessé, ós félek tőle zavarossá is teszi az administratiót. Bátor vagyok figyelmüket felhívni arra, hogy azon országokban, hol az egyérü felelősség elvén alapuló rendszer létezik, habár ineggyengitve is, ott ugyanazon kinevezett hivatalnok az alsóbb fokozaton kettős minőségben működik, egy részi mint állami, más részt mint a szoros értelemben vett communalis közigazgatás közege. De bár ezen országokban is különbséget tesznek az ügykörben. Meghatározzák, mi esik az állami, a helyhatósági közigazgatási körébe, de két organismusa a tisztviselőknek parallel nem létezik : hanem az alsóbb közegek mindkét ügykörben működnek Meglehet, hiányos ismeretem, de tudtomra abban páratlan, unicum a jobboldali javaslat, hogy a kizárólag államilag kinevezett hivatalnokoknak két egymás mellett álló és parallel működő nemét hozza be, s egyikét kizárólag az állami, másikát kizárólag a helyhatósági igazgatásba rendeli. A t. túloldal ítélje meg. hogy nem fog-e ez zavarokat okozni? vagy legalább nem lesz-e költségesebb, mint volna, ha ily különbség nem léteznék? Én t. ház, ez alkalommal megmondom, ámbár nem tartoznám vele, álláspontomat általában a kinevezett hivatalnokokra nézve. Eri szívesen beismerem, hogy a kinevezés intézménye által oly organismus nyeretik, mely feltűnően alkalmas arra, hogy a központi kormány akarata ezen biztosított állással ellátott, előmenetelre kilátással biró, nyugdíjjal biztosított, a központtól függő, magát a kormánynyal rokonnak érző szakérté elem által megvalósuljon. Beismerem azt is, a mit a túlsó oldal vezére felemiitett, hogy ezen rendszer inkább alkalmas arra, hogy a szakképzést a hivatalnokoknál előmozdítsa, mint a nyugdíjjal nem biró, határozott időre szóló választáson alapuló rendszer. És hogy mégsem fogadom el ez álláspontot, ennek oka az. hogy meggyőződésem szerint a jó közigazgatás csupán kinevezett hivatalnokok intézménye által, kölönösen ugy a mint az azon oldalról javasoltatik: nincs biztosítva; és másodszor nem fogadhatom el: mert a kinevezett hivatalnoki i-endszer kizárólagossága károsan hat, sőt veszedelmes az országra nézve nemcsak administrativ, de politikai tekintetben is. Amazt nem láthatom biztosítva azért, mert a jó administratió szükségszerű biztosítékai közt kell annak lennie, és az állami tisztviselő kizárólagossága mellett még nagyobb szüksége van annak, hogy a kormányzottak részéről az ellenőrzés szerveztessék, és pedig ugy, hogy az ügyek elintézésére magára nekik befolyás legyen biztosítva. És azon felül nem fogadhatom el azt sem, hogy