Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-70
70. országos ttlés január 15. IS76. 41 vagy nagy részben elenyészik- (Helyedé* a középről.) Nem is áll az, hogy a collegiumban a felelősség végkép elgyengül vagy elvész. Ez áll felette nagy számú testületekre, nem az olyanra, mint a közigazgatási bizottság, ennek egész érdeme az, hogy e szűk kör alkotása által a felelősséget is valódivá teszi. Ez, elismerem nem lehetett kellően hatályos ott, a hol analóg ügyekben •megyei közgyűlések, vagy városi képviselő testületek határoztak. (Helyeslés.) De ha az igen t. képviselő urak nem volnának nagyon hajlandók saját indítványaik alapjaiból meríteni saját állításaik ellen czáfolatot: akkor méltóztassanak megengedni, hogy figyelmeket az egész angol, és a két évvel ezelőtt megalkotott porosz közigazgatási szervezetre felhívjam, mely utóbbi igen számos, a jelen törvényjavaslatban emiitett ügyekhez tetemesen hasonlókat egyenesen egy eoliegium határozati körébe utasít: a túloldalon ülő tisztelt urak nézete szerint tehát az angol államkormányzati és muuioipalis szerkezet teljesen schlendrián," és midőn a porosz törvény az 1873-iki „Kreisordnungot* megalkotta:, a t. urak nézete szerint az egész porosz országgyűlést, annak gazdag administrativ tapasztalásokkal biró hivatalnokait és más oly tagjait üres formák, a .,schlendrián" végtelen szeretetevezette volna? (Helyeslés a középen.) Akarják megnézni a 134—135 lapra terjedő §-ait a porosz ,,Kreisordnung"-nak? Ha megnézik, ott fogják találni az emiitett analóg közigazgatási ügyeket egyenként felsorolva; ott fogják találni bár más szakaszokban a eollegiumot, mely azokban intézkedik. Ott fogják találni például azt, hogy az uj telepitvények alakítására, az engedélyt a colegium adja; a szeszes italok mérésére, a kiskereskedőkre vonatkozó engedély, az iparrendészet számos teendőiben a eoliegium határoz. Ha arról van szó. hogy az állatok szabad fogása a vadászati törvény egyik §-a alapján engedtessék meg az aratás idején mindenkinek : a eoliegium határoz. Ha arról van szó, hogy közegészségi kényszerintézkedés teendő egy vagy több községben, kisebb vagy nagyobb körben : azt a eoliegium rendeli el. És ugyanez rendelkezik akkor is. ha az ily költségek viseléséről vagy szétosztásáról kell határozni , . . . De minek szaporítsam én a felsorolást? Méltóztassanak ezen szakaszokat elolvasni, és azt a hatáskört, melyet a törvény szegényügyi, ut-, víz-, ipar-rendészet terén, s iskolaügyben a kerületi választmányok számára felállít, azzal a hatáskörrel összehasonlítani, a mely itt adva van a collegiumnak. A kettő egymáshoz, ha nem is annyira, mint tojás a tojáshoz — de szerfölött hasonlít. Nekem ezen érvre csak annak kimutatására van szükségem, a mit a t. túloldal annyira perhorrescál, t. i bizonyos közigazgatási teendőket KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78 IV. KÖTET, collegiumok végeznek és pedig a contínens egyik legjobban igazgatott államában, a legújabb tapasztalatok alapján alkotott törvény erejénél fogva, szemben a t. urak által kívánt egyéni elintézési mód kizárólagos uralmával, (Helyeslés a középről.) Későn jött a t. urak ezen tanácsa, tán ők is megváltoztatták volna véleményöket. (Derültség a középen.) Egyébiránt azt kérdem a t, oldaltól, hogy méltóztatnak-e a dologoknak a személyes felelősségalapján való elintézését kiterjeszteni ugy, mint a határozati javaslat kívánja, a közigazgatás minden ágazatában? Méltóztatnak-e például Magyarország minden városát azon értelemben reformálni akarni, hogy a tanács administrativ hatásköre minden városban teljesen megszűnjék ? talán addig feloszlatlássanak ós az administrativ határozó hatáskör a városban is egyesekben öszpontositiassók ? Méltóztatnak-e tán e tekintetben is a már elkopott s némi részben már eddig is megváltozott franezia rendszer felelevenítését kívánni Magyarországon ? Mert ha igen: akkor biztosíthatom a t. urakat arról, hogy majdnem egyedül fogunk állani e részben; mert nincs csak egy kevéssé is jól rendezett állam sem a continensen, sem azon kívül, mely a városokban, vagy azon kívül egy, vagy más alakban a közigazgatás terén a collegiáiis elintézést ne ismerné, (Helyeslés a középen ) Van még egy más okom is a t. képviselő urnák ezen határozati javaslatának elfogadása ellen. Én az egyéni felelősségen alapuló eliatézést, azaz, hogy minden hatalom az egyéni hatáskörben központosittassék: nem fogadhatom el azért sem : mert az, a mire én fölötte nagy súlyt helyezek, t. i. az alulról jövő ellenőrzés, a kormányzottak részéről való ellenőrzés; határozottan csakis eoliegium által lehetséges. És pedig hozzá teszem, csakis oly collegiumokban, mely a hivatali és nemhivatali elemet egyenlően határozó joggal egyesíti magában. Szabad-e még megemlítenem azt, hogy a.zon ország, a melyben azon rendszer, a melyet a képviselő urak kivannak, a legjobban meg volt testesítve, Francziaország maga is el akart térni e rendszertől, a mint a legújabb franezia munkákból látjuk, és az 1872-ben hozott törvényben már kezdeményezése meg van a muiiioipalis ügyekre nézve. Igenis, ott is beakarják igtatni közigazgatásuk keretébe a collegiumok intézményét, épen a legfontosabb közigazgatási teendőkre nézve. És ha a képviselő uraknak sikerülne ezen intézményt megtestesíteni, bizony-bizony, maholnap azon vennők magunkat észre, hogy valóban unicumok vagyunk az európai közigazgatás terén. (Élénk tetszés a küzépen.) Azt mondják a t. képviselő urak, hogy nincs kellőleg körvonalazva a javaslatban a törvén yka-" G
