Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-70

70. országos Illés január 16. 1876. 37 ditja-e meg közigazgatási reformjainkat, a mely irány alapelvekben helyes, mely többi alkotásainknál, melyeknek első lánczszemét ezen javaslat képezi, következetesen keresztülvihető. A másik szempont az: ha vajon azon ezélok, a melyeket közigazgatás javítására nézve a ministeri indokolás elősorol, habár különböző mértékben is, ezen javaslat által előmozdittatnak-e? Szándékom t. ház, e javaslatot mindkét irányban bírálat alá venni és szándékom bírálatom közben és azután kiterjeszkedni azon ellenkező javaslatokra, a melyek a ház két különböző oldaláról igen eltérő irányban, de határozottan a javaslat ellen intéztettek. (Halljuk!) A mi már t. ház, a javaslat irányát illeti, arra nézve én a közigazgatási reformok megindításának bárminő kezdeményezésétől három lényeges kelléket kívánok. Először kívánom azt, hogy a törvényhatóság területén megteremtse azt, a mi a közigazgatásnak az állami közegek és a törvényhatósági közegek által végzett külön ágaira nézve eddig nem volt meg: t. i. egy az öszszes közigazgatást azon a törvényhatóság területén vezető és arra felügyelő közös orgánumot; a másik, a mit kívánok és nélkülözhetetlennek tartok: az hogy ugy az állam, mint a kormányzottak részéről gyakorlandó ellenőrzés szerveztessék, és szerveztessék életerős formában és ugy, hogy e oontrol gyakorlása valóban üdvös, valóban lehető legyen; (Helyeslés, a középen.) és a mit uraim, mint harmadik lényeges szempontot felállítok minden kezdeményezésre nézve, melyből annak irányát megítélem : abban áll, hogy ha a két első feltétel létesíttetett, akkor tétessék meg a kezdeményezés a harmadik irányban is, t. i. abban, hogy a központon elintézett teendők decentralisatiója kezdessék meg és némely teendők tétessenek át ezen megalkotott közeg elintézési körébe Már most, t. ház, nem kell hosszasan fejtegetnem, hogy a javaslat lényege és lényeges iránya mind a három tekintetben a fenebbi szempontoknak megfelel, mert én a javaslat lényegét t. ház, — és midőn átalános vita van, ezt ismételve fel kell említenem — abba helyezem, hogy e javaslat teremt egy orgánumot, a mely orgánumnak ugy a communalis, mint az állami közigazgatás minden ágai a tőrvényhatóság területén alá vannak rendelve; másodszor, hogy e javaslat az önkormányzat jelen rendszerének fentartása mellett megteremti az életerős formákat az állami control gyakorlatára és biztosítására annak, hogy az állami akarat a legutolsó rétegig hatályosan fog működni, és másrészről a nagy képviselőtestületek által a kormányzottak nevében és részéről nem gyakorolható ellenőrzésre, annak életerős működésére gyakorlati formát teremt az által; mert a hivatalnoki s nein hivatalnoki elemet egy eollegiumban egyesíti. És harmadik oldalról lényegét találom a javaslatnak abban is, mert a javaslatban megalkotott collegium hatáskörébe nemcsak véleményezés, nemcsak jelentéstétel, hanem az állami és kormányzottak által gyakorlandó controlra szükséges hatalom valósággal megadatik ; bír utasítási joggal, bír deeernáló, határozó joggal és bir ezen felül contentiosus ügyekben valóságos bíráskodó hatósággal. Fölösleges, uraim, fejtegetnem, hogy- ha nem csalódom, abban, hogy a javaslat lényege ezen három kiemelt szempontból áll: akkor ezen javaslat valóságos szükséget pótol; akkor ezen javaslat ugy alapelveire, mint fő lényeges alkatelemeire nézve valósággal maradandó alkotást képez; akkor ezen javaslat egy oly irányban indul meg, a melynek következetes keresztülvitele fel ós lefelé lehető leeud, és a mi teendő ezután hátra marad: az a rendszernek ezen szellemben való következetes kiépítése. Fölösleges fejtegetnem azt, hogy eddig nem volt a törvényhatóságok területén egy orgánum, a melynek a közigazgatás minden ágai — vezetés tekintetében — alá lettek volna rendelve. Fölösleges fejtegetnem azt, hogy az állami control hatályos gyakorlatára nézve semmi szervezet nern létezett a törvényhatóság területén, hogy az állami control gyakorlata a központi kormányból kellett, hogy történjék és csak akkor volt meg, midőn jelentések alakjában, vagy panasz alakjában, vagy egyéni jog megsértése miatt történt felszólalás alakjában, a központi kormány magasabb decernáló hatósággal bíró közegei elé került az ügy, Az az ellenőrzés, mely az állami akarat valósítását biztosította : felülről jött és legtöbbször utólag, az intézkedés megtétele, vagy a valóságos végrehajtás után következett be; pedig nem csak az állami ellenőrzés volt hatálytalan ezen a téren; de állítom, t. ház, hogy azon alakban, a melyben önkormányzati rendszerünk eddig fennállott, a kormányzottak részéről való ellenőrzése az administratiónak sem volt életerős, sem volt hatályos. Mert, hogy a kormányzottak részéről a közigazgatási ellenőrzés életerős és hatályos legyen: erre nem elég az, uraim, hogy az időnkónt s nagy számban csak ritkán összejövő s tagjaik legnagyobb részében hosszú ideig együtt nem maradó közgyűlések feleletre vonhatják a tisztviselőket, kérdezhetik és felszólalhatnak, meghallgathatják a panaszokat, a tett intézkedések és mulasztások miatt. Én ugy vagyok meggyőződve, hogy életerős és hatályos ellenőrzésnek csak azt lehet nevezni, a mely nem szemlélésében áll annak, hogy más közegek miként intézik és végzik az administratiót, a mely csak panaszra, vagy hivatalos feljelentésre képes és csak utólagosan bírja kiigazítani a történt hibákat, és elkövetett jogsérelmeket. Azt tartom, t. ház, hogy ugy az állam részéről, mint a kormányzottak részéről az életerős ellenőrzés abban áll: ha mindkét akarat közegeinek, ha mindkét érdek elemeinek befolyást engedünk a közigazgatási decernátumok keletkezésére, akkor, midőn azok a végrehajtás irányát és mükö-