Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-70
3 fi ÍO. ort>zdgos illés január 15. 18Í6. nálunk a választási üzelmek depraválták a társadalmat, tőnkre tettek egész családokat és nem lendítettek a közügyeken ; hiszen azon hires autonómiával még oda sem vihettük a dolgot, hogy jó utakat nyerhettünk volna, agy hogy most minden lépten nyomon szemünkre hányják, a provisoriumnak ezen irányba tett érdemeit. Igaz, mig vasutak nem voltak, hogy az ellenség berontása az országba a rósz utak által nehezíttetett ; {Derültség) de most, hogy vasutaink vannak, mióta kénytelenek voltunk a közlekedés nyomorúságán az állam költségére épített kőutakkal segíteni: ezen szegény argumentumot sem használhatjuk. Éber Nándor képviselő ur azt mondja, hogy nálunk mozgás, tevékenység kell! De én t. ház! saját tapasztalásomra hivatkozva azt mondhatom, hogy nálunk tevékenységet és mozgalmat csak a korteskedés idejében látunk és a mint megszűnt a korteskedés : beáll az átalános apathia és a tisztviselők abban annyira kifáradtak, hogy nem végezhetik munkájokat. mert pihenésre szorultak, néha egy évig is. Tóth Vilmos: (Közbeszól) És ebből a natióból akarnak kinevezés által mégis jó hivatalnokot kapni! (Felkiáltások a szélső balon: Halljuk! Halljuk !) Kajuch József: A közbeszólásokra nem reflectálok, én a tárgyhoz szólok, méltóztassék megjegyzéseit, ha vannak, azután elmondani. Vécsey Tamás képviselő ur attól fél, hogy a kinevezett tisztviselő sem a közönség tetszésétől, sem más alkotmányos tényezőtől függeni nem fog. Én azt gondolom t. ház, hogy azon fegyelmi hatóság, melyet nézetem szerint a közgyűlésre kellene ruházni, szinte alkotmányos tényező volna. Nem értem azon irányban tett megjegyzését sem, midőn arról beszél, hogy csak muzsikusokat, pinczéreket, kintornásokat nevezett ki a provisorium és az absolutismus; én azt hiszem, hogy ilyeneket sem magyar főispán proponálni, sem magyar kormány kínevezni nem fog. Ha pedig azon szomorú helyzetbe jutnánk valamikor, hogy alkotmányunk felfüggesztetnék, absolutismus uralkodnék felettünk: annak mindegy akár van törvényünk, akár nincs, az azt fogja kinevezni, a ki az ő czéljainak megfelel. Azt is dicsérte Vécsey képviselő ur, milyen jó lesz, ha a tanfelügyelő beolvad a megyébe. En nem hallottam e házban ellenkező véleményt; sőt nagyon jónak tartom, hogy a tanfelügyelő beleolvadjon a megyébe ; de nem tartom jónak azt, hogy szavazzon oly ügyekben, melyek az ő hatáskörébe nem tartoznak Végre Vécsey képviselő ur hangsulyozá és ezt teszi Halász képviselő ur is, hogy ő minden pressiótól és minden befolyástól menten szavaz a törvényjavaslatra. Én az gondolom, t. ház. hogy sem nekem, sem másnak nem jutott eszébe mást mondani. Hegedűs László képviselő urazt monda, hogy a kinevezett tisztviselőknek többet kell majd fizetni, mint a választottaknak. Azt hiszem, hogy ezekre megfeleltek mások, kik azt mondták, hogy a rósz administratio mindig drága ; de a jó közigazgatás nem mindig az. Különben is azt hiszem, hogy azon pénzzel, melyet a választott tisztviselőknek fizetünk, a kineveti tisztviselőket is elláthatjuk. Stein azt mondja egyik müvében, hogy a cholera bizonyos mértékben áldást hozott Európára, azon értelemben t. i. hogy siettette a közegészségügyi viszonyok fejlődését. Én meg vagyok győződve, hogy ezen törvényjavaslat is siettetni fogja az administratio állami berendezését. De minthogy ezen áthidalóra nincs szükségem és azt jónak nem tartom : én a törvényjavaslat ellen szavazok és elfogadom b. Sennyey indítványát. (Elénk helyeslés a szélső jobban.) Szilágyi Dezső: T. ház! (Halljuk}) Azt hiszem, hogy nem vétek a parlamenti illem ellen, ha azokra, miket az előttem szólott képviselő ur mondott, külön váltan nem felelek, mert meg vagyok győződve, hogy oly nagy az egyöntetűség a jobboldali ellenzéken, hogy azokat, a miket a t. képviselő ur mondott, átalános vonásokban mind benne találjuk magában a párt vezérének beszédjében. S igy meg fog bocsátani nekem, ha az ő észrevételeire való feleletemet a párt vezérének beszédében és határozati javaslatában előadottak bírálatával fogom összekapcsolni. A mi már a szőnyegen levő törvényjavaslatot illeti, az egy uj intézménynek, a közigazgatási bizottságnak beillesztését czélozza közigazgatásunk szervezetébe, s bár én azon véleményben vagyok, hogy azon természetes összefüggésnél fogva, melyben ezen intézmény közigazgatási organismusunk többi elemeivel áll, a vita körében igen helyesen bevonhatók oly intézmények és javaslatok, a melyek e bizottság felállításának és működésének szükségszerű feltételét nem képezik; de másrészről, t. ház, meggyőződésem az, és ezt ajánlom a ház minden tagjának figyelmébe, hogy ezen törvényjavaslat elvetése vagy elfogadása fölött döntő befolyást elhatározásunkra csak azon érveknek szabad tulajdonitanunk, a mely érvek magát ezen felállítandó intézmény érdemét és javitó hatását szorosan véve illetik; és nem szabad ezen javaslat elvetését vagy elfogadását attól feltételezni: ha vajon kapcsolatban ezen javaslattal életbeléptettettetnek-e oly intézmények, melyeknek hatásuk szintén a közigazgazgatás javítása volna; de a melyeknek életbeléptetése ezen bizottságnak nem nélkülözhetetlen föltétele, a melyektől ez intézmény javitó hatása és becse független. (Helyeslés a középen.) így lévén a dolog, t. ház, nézetem szerint e javaslat értéke fölött két szempontnak kell dönteni. Az egyik szempont az: ha vajon oly irányban in-