Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-90
402 90. országos ülés február .15. 18Í6. mint egy részről eentralisatió, más részről a ministeri hatalom növeléseNem tehetem, hogy ne tegyek egy rövid reflexiót arra, mit Zsedényi t. képviselőtársam mondani méltóztatott. Ő mintegy szemrehányást tett nekünk, mondván, hogy az ilyen felszólalásokkal nem használunk a mi népünknek; arra kell a népet szoktatnunk, és azt kell annak prédikálnunk, hogyha nem győzi az adót: dolgozzék többet, mert a mi népünk nem munkás. Én tényekre hivatkozom, és tanúm lesz e mellett maga a pénzügyminister nr : hogy vajon ki fizeti jobban Magyarországon az adót, a földmivelő, vagy a közép, vagy az uri osztály? A földmivelő épen a legpontosabb adófizető Magyarországon. Ha van sok adóhátralék: méltóztassék meghinni, hogy az a tekintetes, a nagyságos ós méltóságos uraknál van. Ne vádoljuk népünket ott is, a hol nem érdemli meg. De más részről ha mi népünket nagyobb munkásság kifejtésére akarjuk ösztönözni: méltóztatik tudni, mi annak az útja? Az, hogy mutassuk meg neki. hogyha többet dolgozik, képes lesz szerezni. Ébreszszük fel benne a szerzési vágyat. De mikor azt mondjuk, dolgozzál mentül többet, hogy mentül több adót fizethess : én nem ismerek olyan hazafias népet a világon, mely azért dolgoznék mentül többet, hogy mentül több adót fizethessen. (Helyedé?, a szélső balon.) Csak ennyit akartam megjegyezni, s azzal végezem beszédemet, hogy kötelessége a kormánynak, a törvényhozásnak, sőt minden egyes polgárnak is, a mennyiben erre befolyhat, gondoskodni az adók pontos befolyásáról; de az adók befolyásának biztosítására szerintem a leghelyesebb eszköz az: nem terhelni tul a népet, nem róni ki adót, melyet nem képes elviselni, azt mérséklettel, és a jövedelemhez aránylag kivetni. Ez a legbiztosabb eszköz arra, hogy az adók rendesen befolyjanak. (Helyeslés a szélső balon.) Széll Kálmán pénzügyminister : Csak egy pár szóval kívánok refleetálni arra, mert gondolom, ez kötelességem, mit mind Mocsáry, mind Helfy képviselőtársaim személyes kérdésökben felhoztak. Mocsáry t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy nem állott az, a mit én mondtam, hogy az eredeti törvényjavaslat a végre nem hajtható tárgyak kijelölésében az igavonó marhákat kivette, — mint t. képviselőtársain állította, nem vette ki — s azáltal hogy a pénzügyi bizottságban azon módosítás történt, hogy az 1868-iki törvény illető §-a megmondja, a foga húzatott ki az eredeti törvényjavaslatnak. Én beszédem folyamán erre nézve azt állítottam és ebben igazat adok t. képviselőtársamnak, hogy a szöveg szerint igaz, az igavonó marhák nem lettek volna kivéve a végrehajtás alól; de ebben nekem intentióm: tul menni azon szigorú halálon, melyet az 1868-iki törvény megállapít, nem volt, mert épen ezen most tárg3^alás alatt levő szöveg volt az, melyet én magam initiáltam. Nem lehet tehát arról szó, hogy foga húzatott ki a törvényjavaslatnak. A mit Helffy t. képviselőtársam panaszol, hogy miért mondom én neki ismételve, hogy gyanúsításokkal él, akkor, mikor argumentumokkal vél élni: megmagyarázom t. képviselő nrnak, Méltóztassék elhinni, hogy nekem sem kedvem, sem intentióm valakire rá fogni valamit, és azt mondani, hogy gyanúsításokkal él. Nem is abban fekszik a gyanúsítás, hogy a t. képviselő ur azt mondta, hogy a javaslat a ministeri omnipotentia tágítását czélozza ; hanem abban, hogy azt méltóztatik mondani, hogy száz és száz kortesnek és éhes embernek kielégítésére fog fordíttatni. Ezt megjegyzés nélkül nem lehetett hagynom ; hanem ezt az illető névvel meg kellett jelelnem. Sajnálom, hogy a t. képviselő ur a bizonyítás e módját használta ; de ez egyébbnek mint gyanúsításnak nem tűnik fel. Azt pedig megmondani nekem jogom és okom volt, hogy a t. képviselő ur argumentum helyett csakugyan gyanúsítást használ. Ezt akartam csak megjegyezni, illetőleg reetiíicatióul felhozni a mindkét oldalról jövő személyes felszólalások ellenében. Elnök: Következik a szavazás. A szavazásra felteendő kérdés a szabályok szerint az: hogy elfogadja-e a t. ház a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául. Előbb azonban felolvasandó azon határozati javaslat, melyet a törvényjavaslat ellenében Helfy képviselő ur elvtársaival együtt beadott. B. Orbán Balázs jegyző : ( Újra felolvassa Helfy Ignácz határozati javaslatát,) Elnök: Fel fogom tenni a .kérdést. Elfogadja a t. ház a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? (El ! Nem!) Méltóztassanak azok, kik ezen törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. (Fölkiálltá(soli: Holnapi Most!) A t. ház azon határozatot hozta, hogy az ülés 2. óráig tart. (Helyeslés?) Kérem a t. házat, méltóztassék a tárgyalást folytatni. (Helyelés.) A közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatnak ezime fog felolvastatni. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a törvényjavaslat czimét.)