Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-90

90. országos ülés február 15. 1816. 399 tűk állítok másikat, állítok oly forumokat, a me­lyek hitem szerint azért, mert a helyszínén mű­ködnek ós mert közvetlen érintkezésben vannak azokkal, a kik felett bíráskodni hivatvák: alkalma­sabb orgánumok lesznek. Nem complicátió ez; ha­nem határozottan egyszerűsítés és e mellett nem is drágább az eddig létezett állapotnál. Nem lesz drágább,— habár ez állításommal megfosztom érvétől a t. képviselő urat, a ki e szempontból is érvelt a javaslat, és a czélzott reform ellen, — nem drágább, mert az adófelügyelök intézménye felál­lításának költségei teljesen ki fognak telni azon költségekből, a melyek a pénzügyigazgatóságok és az adóhivataloknál megkíméltetnek. A t. képviselő ur azon érvét, a melyet abból merit, hogy itt egy organismus terveltetik: absolute nem fogadhatom el. Ha azt mondjuk, mi akarjuk rendezni a szol­gálatnak azon vagy ezen ágát; mi akarjuk refor­málni ezt vagy azt- azután nem szabad félnünk attól, hogy egy egészséges, ép organismust hoz­zunk be, nem szabad félnünk attól, hogy bizo­nyos agendák ellátására, melyeket valakinek el kell látni, hivatalokat teremtsünk akkor, mikor nem hivataloknak superfoetatiójával akarjuk ezt elérni, hanem azáltal, hogy a helytelenül működő hivatal megszűnvén, helyébe helyesebben működő állíttassák. Megbotránkozik Helfy képviselő ur azon. hogy a községi jegyző, a ki eddig az elöljáróságnak tolla volt, ezután különhatósággá fog lenni. A t. képviselő ur nincs tisztában a községi törvénynek azon paragrafusával, a mely azt rendeli, hogy a községi jegyző az elöljáróságnak tagja, és mint olyan functiónáriussa a községnek. Ezen törvény­javaslat már most, mint ilyenre parancsololag biz reá teendőket körülírva, szabatositva, de a mely teendőket tényleg ma is teljesít, mert más a köz­ségben nem teljesítheti. Azt mondja azon érvelések folyamában, a melyekkel a javaslatot megtámadja : hogyan lehet az adófelügyelőnek a halasztás jogát megadni ? Valakinek a halasztási folyamodásokat elintézni mégis csak kell. Mikor én azt mondom, hogy a pénzügyi igazgatóságok helyett a halasztási folya­modások felett első sorban itél és intézkedik azon hatóság, a mely helyette fog organisáltatni; má­sod sorban intézkedik azon hatóság, a hol a pénzügyi orgánum egymaga 21 más egyén elle­nében áll: akkor nem lehet azt mondani, hogy az a más állapotokhoz képest visszamenetel, hogy nem haladás. A ki a halasztást kéri: az maga nem intéz­kedhetik folyamodása felett, abban szakértő pénz­ügyi orgánumnak kell intézkednie. Csak nem fogja a tisztelt képviselő ur ezt akarni, hogy az, a mi a pénzügyi administratióhoz tartozik, a pénzügyi administratión kivül álló individuumok, vagy fórum által tétessék meg? Azt mondja a tisztelt képviselő ur, hogy kereste azon indokot, a mely a pénzügymin is tért ezen javaslatának ily alakban való beterjesztésére indította. A tisztelt képviselő ur ezúttal is keresett valamit ós ismét vélt valamit találni, a mi nem létezik, és bizonyította állítását gyanúsítással. Annak, hogy miért terjesztettem elő javaslatomat jelen alakjában : okául azt mondja, mert tudtam, hogy a fölemelt adókat természetellenes eszközök­kel lehet csak behajtani. Ugyan minő természet­ellenes eszközök foglaltatnak ezen javaslatban? Ugyan azon orgánumok, melyek ma hivatvák a pénzügyi igazgatóságok kebelében intézkedni és helytelenül intézkednek; ezen tul, hogy helyeseb­ben intézkedhessenek, exponáltatván a megyék területére, organisálva fogják a dolgot vezetni, még pedig ellenőrködés és felügyelet alatt, a minő eddig nem volt; ők fognak intézkedni a beszedés és behajtás kérdéseiben majdnem ugyan azon szabályok szerint, csak hogy szabatositva, körül­írva, s itt-ott — hogy hatályosabbakká tótessenek — némely pótlásokkal ellátva, a melyek szerint eljárnak ma. Talán azért foglaltatnak javaslatomban ter­mészetellenes eszközök: mert megszüntetem az állami végrehajtókat és a végrehajtást fölügyelet és felelősség mellett átadom a községi orgánumnak és a szolgabiráknak ? Vagy azért, mert itt megvan mondva, hogy kinek, mikor kell, fizetnie és ki, mikor szenved végrehajtást? (Élénk tetszés a középen.) Azt állítja képviselő ur, hogy e javaslat nem czéloz egyebet, mint a ministerialis hatalom ki­terjesztését, . ennek bebizonyítása helyett azonban gyanúsítással élt. Azt mondotta ugyanis, hogy állítását bebizonyítja azzal, hogy a pénzügyminister e javaslatával pár száz éhes embert kielégíteni, egy pár száz kortest akar magának tereinteni. A képviselő ur feledte, a mit e házban nem egyszer mondottam, midőn ezen intézményről szólottam, elfeledte, a mit tőlem a pénzügyi bizott­ságban nem egyszer hallott. Nem kortesek terem­téséről van itt a szó: hanem arról, hogy a pénz­ügyi ós adóhivatalokban szolgáló tisztviselők közül válassza ki a pénzügyminister azokat, kik adófel­ügyelő czime alatt, az adófelügyelés hatóságával és hatáskörével a megyék területén az egyenes adók kezelésével megbizassannak. Ezt a tisztelt kép­viselő ur .előtt megmondottam nem egyszer; de mert itt mondott állításai kifelé mennek és a képviselő ur intentioi szerint talán izgatólag hatnak : azért feledi a képviselő ur, a miket én mondottam és beszél kortesekről, éhes emberek kielégítéséről. (Helyeslés a középen.)

Next

/
Thumbnails
Contents