Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-90

398 90. országos ülés február 1B. 1876. Ha ki volna a javaslatnak minden foga húzva: akkor az nem érne semmit; mert az olyan adókezelési törvényjavaslat, melynek nincs foga: nem fog a maga feladatának eleget tenni. Ha az emberek mind olyanok volnának, amint azokat képzelni lehet, minden ember pontosan lefizetné, amivel tartozik: akkor vajmi enyhe adóbehajtási törvényre volna szükség ; de miután ez eset nem áll, miután az állam nem lehet el anélkül, hogy kényszer rendszabályokkal éljen, olyan mérvű rendszabályokkal, melyek megtartásával bizonyos határoknak, de addig elmenve az állam jövedelmeinek befolyását biztosítsák : azért kell az ily javaslat, amelynek vannak fogai. E fogak, legyen meggyőződve a képviselő ur, sem nem tartalmaznak semmi oly dolgot, amely kémkedésre viszen; sem nem tartalmaznak oly dolgokat, melyek embertelenségre vezetnek, vagy a melyek az adóképesség megrontására irányozvák; mert ezen két dolog volt az, amit a t. képviselő ur beszéde fonalán is főérvül felhozott. Az, hogy joga lesz az adófelügyelőnek akkor, ha a bevallás helytelensége kézzel fogható és adatokkal bebizonyítható : az illetőnek vagyoni állásáról felvilágosítást kérni és joga lesz a községi elöljárótól kikérni az illetőnek vagyonára vonatkozó bizonyítványokat: ezt kémkedésnek nevezni nem lehet, ez egyszerűen természetes következménye a tényállásnak ott, hol az illetőben nincs meg a becsületesség arra, hogy önként bevallja mindazt, amit neki bevallani kötelessége. A mi állításának másik részét illeti : méltózméltóztassók az egész végrehajtási fejezetben nekem egy betűt is mutatni, mely a szigort messzebb vinné, mint az 1868. 21. törvényczikk. Az eljárást szabatositja, megjelöli az orgánumokat, melyeknek a teendőket eszközölniük kell és végül a felelősséget irja körül, a fegyelmi eseteket praecisirozza: ez az, a mit a törvényjavaslat ezen része tesz'; de azon szigor, mit t. képviselőtársam, nem is tudom, hogy fejezte ki magát, kínzásnak nevez: az e törvényjavaslatnak egy betűjében, egy fejezetében sincs említve. Helfy t. képviselőtársam, ki a határozati javaslatot beadta, főleg azon szempontból támadta meg a törvényjavaslatot, hogy az felállítja az adófelügyelői intézményt, mint sarczoló biztosi intézményt, egy egész pénzügyi ostromállapotot hoz be és tudja isten mi mindenféle statáriális rendszabályokat rendszeresít. Engedelmet kérek, vegye a képviselő ur magának a fáradságot és hasonlítsa össze a ma fennálló végrehajtási szabályokat azon szabályokkal, melyek itt vannak felvéve : és t. képviselőtársam nem fog találni bennük semmi olyat, a mi ez állítását motiválná. Azt mondja, hogy az adófelügyelő sarczoló biztos. Ez nem más, mint frázis, melynek értelme nincs. Az, mit a t. képviselő ur mond, hogy nincs módja a sértett félnek orvoslást találni, nincs módja fölebbezni: nem áll. A fölebbezési ut megvan a javaslatban, mint megvan ma is; csakhogy ma megvan a nélkül, hogy valakinek belenézni lehetne, ezen javaslat szerint pedig meg van az illetőknek joga belenézni; mert nyilt ülésben döntetnek el a fölebbezések és oly testület által, melynek összealkotásánál a döntő befolyás mint 21 az 1 ellen van biztosítva a már nem az adófelügyelőtől függő elemeknek. Magam is nem egyszer ismertem be, hogy baj, hogy nekünk a contentiósus kérdésekre nézve forumunk nincs; de a nem létező fórumra csak nem bízhattam a fölebbezési eseteket. Azon közegnél pedig, a mely az ügyeket e törvényjavaslat szerint elintézné: sokkal több biztosíték van a sarczolás ellen, mint a képviselő ur magát kifejezte, mint van most a titkároknál ós fogalmazóknál, kiknek irodájába nem lehet betekinteni: mig az adófelügyelő actáiba igen is bele lehet nézni. Azt mondja a t. képviselő ur, — csak főbb ellenvetéseit veszem rendre, — hogy a decentralisátió az, a mit a minister akar, mert mindent az önkormányzat rovására tesz, annak nem enged semmit. Ez egyszerűen nem áll. E javaslatban az önkormányzatnak sokkal tágabb tér engedtetik, mint a milyennel ma a közigazgatásunk bármely ágában bír. Megengedtetik a pénzügyi téren, azon mindenesetre kényes téren, a hol nincs állam, a mely a maga auetoritását és auctoritásának éreztetését az utolsó perifériáig mindenütt ne biztosította volna: hogy a nyilvánosságnak, az önkormányzati elemeknek ellenőrzése alatt kezeltessenek az adóügyek ; megengedem továbbá, hogy ama fórumban túlnyomó számmal az önkormányzati elemek válasszák a tagokat, a mely fórum másodfokulag itél az adó-ügyekben; azonkívül megszüntetem a végrehajtókat és csak a legutolsó szükség esetére tartom fel; az egész kivetést és végrehajtási eljárást pedig bizom a törvényhatósági közegekre, tehát az önkormányzati elemekre. Ugyan hol van itt az önkormányzatnak megszorítása, összehasonlítván a teremtendő állapotot a maival ? A mikor valaki érvel és támad : méltóztassék jobban szem előtt tartani a létező állapotokat és ne álljon elő oly dolgokkal, a melyek a képzeletben existálnak, de a valósággal létező tényekkel ellenkeznek. A másik érv, a melylyel Helfy képviselő ur javaslatomat megtámadja : az, hogy egyszerűsítés helyett complicálja a forumokat és az egyik hivatalt a másik fölé halmozza. Ez ismét nem áll. Én nem complicálom a forumokat; hanem a létezőket, a pénzügyi igazgatóságokat az egyenes adókra vonatkozólag tökéletesen megszüntetem ós helyet-