Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-88

88. országos Ülés február 12. 1876. 871 élező codex elkészül, mindazon törvények, melye­ket Magyarország törvényhozása meghoz: Magyar­ország egész területére, a korona minden államaira terjesztessék ki. Trauschenfels Emil : Bátorkodom a t. házat, ez alkalommal emlékeztetni, hogy ugyan­azon kérdés, vagy ezzel rokon-kérdés e házban már egyszer tárgyaltatott azóta, hogy az erdélyi képviselők az egyesült magyar-erdélyi országgyű­lésen helyet foglaltak, t. i. 1868. deczemberben. az első ülési eyklus utolsó napjaiban. Az akkori erdélyi képviselők legnagyobb része egy törvény­javaslatot nyújtott be, a melyben az osztrák tör­vénykönyvnek Erdélyre nézve is eltörlését kérték. Ezen javaslat tárgy altatván, a központi bi­zottság mellőzését ajánlotta különösen azon in­dokból, hogy majd akkor lesz annak helye, midőn Magyarországnak is lesz codifioált codexe. Ugyan­ezen értelemben szólalt fel akkor, mint a távol­lévő igazságügyminister ur képviselője Szabó Mik­lós akkori államtitkár ur, ki azt erősítette volt, miszerint igenis akkor lesz ezen eltörlésnek ideje, mikor Magyarországnak lesz magánjogi codexe, s oly vérmes reményben volt az államtitkár ur, hogy ezt az időpontot az 1868. után következő évre tette kilátásba: mert akkor azon hitben volt. hogy az a codex egy év alatt ugy is meglesz. Ez a codex ugyan még ma sincs meg ; de már most, midőn annak első alkat-részecskéjét tárgyaltuk, a mint egyik képviselőtársam bátor volt a t. házat figyelmeztetni arra, hogy mivel itt úgyis kimondva lett, hogy a jelen javaslat a mennyiben lehetett, simul azon elvekhez, a me­lyek e tekintetben az osztrák törvényben érvény­ben vannak : legkevésbbé volna indokolva e tör­vényt kiterjeszteni Erdélyre, mivel azáltal, a mint Kapp Gusztáv igen helyesen bizonyította, megin­gattatnék Erdélyben a jelenleg érvényben lévő magánjog iránt a tiszta felfogás s a bizalom. (Felkiáltásol: Ohó /) A tisztelt minister ur, a mint én észre ve­hettem, csupán egy okot hozott fel, a kiterjesztés mellett t. i. azt a melyet a t. előadó ur is felemlített, hogy ideje, hogy Magyarország törvényhozása különbséget ne engedjen tenni az ország külön­böző részeire nézve a törvényekben. Legyen sza­bad ezen okra nézve utalni a t. ház és a kor­mány egy másik eljárására, a mely nézetem sze­rint talán még inkább követelné az egyformaságot, melyben azonban sem a kormány, sem a ház azt helyesnek nem tartotta. A mikor az országgyűlés végén a választási törvény tárgyaltatott, a mint emlékszem — saját tapasztalatomból mondhatom — több osztályban indítványba hozatott, hogy az a különbségeket, melyek a választási törvóiryben léteztek Erdély és Magyarországra nézve, ezen alkalommal, a midőn uj választási törvényt alkotand a ház, legczélsze­rübb lesz eltörölni. Említhetném, hogy már előbb 1868-ban szintén tétetett egy indítvány ez iránt magán képviselők által, mely akkor azon okból utasíttatott vissza, mivel az ily egyszerűsítésnek akkor volna hebye, mikor a választási törvény módosítása lesz napi­renden. Mikor azonban a múlt országgyűlés végén megjött ez alkalom és a választási jog módosítá­sáról in thesi volt szó : még akkor is visszautasit­tatott az indítvány, megvallom nem tudom mi okból, de legalább azon okból bizonyára nem, melyet most az igen t. igazságügyminister ur és a t. elő­adó ur annyira hangsulyozandónak és mérvadónak tartanak t i. hogy az egyformaság okából azt visz­szautasitani nem lehet, tehát ez alkalommal csak ki akarom mutatni, hogy a t. ház nem tartja mindig egyformán szem előtt ezen egyformasági szempontot, továbbá utalván arra az eljárására a t. háznak, a melyet követett 1868-ban: akkor, a mikor az er­délyi képviselők nagyrésze által behozott indítványt az osztrák polgári törvénykönyvre nézve nem fo­gadta el, kilátásba helyezvén, hogy annak akkor lesz helye, mikor Magyarországnak codificalt ma­gánjogi törvénykönyve lesz, ezen időpont pedig nem következvén be, jelenleg csak kis alkatrészről lévén szó, helyes következetességgel az egyformaság al­kalmazását most is el kellene utasítani, addig mig az a nehezen várt codex elkészül. Ezen szempon­tokat akarnám a t. háznak méltánylatába aján­lani és kérem méltóztassák Kapp Gusztáv képvi­selő ur indítványát elfogadni. Tisza László: T. ház! Bátor vagyok az előttem szólott t. képviselő úrral egészben más nézetben lenni és pártolni a t. igazságügyminister urnák e kérdésben felfogásom szerint is nagyon helyes ós nagyon méltányos nézetét. Nem akarom megemliteni azt, hogy a ház eljárása különböző kérdésekre nézve a különböző időkben még csak a házszabályok értelmében is roszalás tárgya nem lehet. Nem akarok azon térre lépni, hogy én e házat mintegy mentegetni akarjam azon vád ellen, hogy a képviselőház egy időben igy, más időben amúgy határoz a körülményeknek és meggyőződé­sének változása szerint. Mindamellett kénytelen vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy egészen más volt a választási törvény kérdése és más a jelen kérdés. (Helyeslés.) A választási törvények módosítása alkalmával, a mint méltóztatnak emlékezni, én nem tartoztam azokhoz, a kik azokat feltétlenül helyeselték. Az alapok megmaradtak a régiek; de az eljárás, a tapasztalatok által kimutatott igényekhez lett alkal­mazva : de itt a végrendelkezés tanának egész ha­tásköre fel van ölelve és igy tehát egy egész keret törvényjavaslat fekszik a t. ház előtt, a mely re­ményiem, minél hamarább törvénynvé is fog válni. 47*

Next

/
Thumbnails
Contents