Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-88

372 88 országos ülés február 12. 1876. Hogy ezen törvényjavaslat, a mint méltóztatik említeni, hajlik bizonyos mértékben az osztrák törvényhez : az épen a t. jobboldali képviselő urak ellen szól; mert annál könnyebb lesz azt ottan keresztülvihetni, hol eddig az osztrák törvények voltak gyakorlatban. Arra nem térek ki, hogy mennyire óhajíja Erdély minden kerületének minden lakosa, hogy az ország két része közötti különbség végtére minél hamarább megszűnjék; számtalanszor és az enyémnél erősebb hangok által is sürgettetett ez már itt e teremben. Meg nem foghatom tehát azt, hogy épen akkor, mikor közóhajtásunk egy része teljesül: szólal föl az erdélyi terület néhány országos képviselője; de még kevésbé értem azt. hogy egyenesen törvényes érzület megromlásával fenyegetnek az erdélyi terület részéről. Én biztosítom a t. házat, hogy más a törvény iránti tiszteletet az erdélyi részekben jobban megszilárdítani és biztosítani nem fogja, mint az, hogy ezen törvények minél hamarább a Szent István birodalma egyetemének törvényeivel egyformák legyenek. [Helyeslés.) Nem tagadom, hogy vannak e részekben; de hála istennek kevesen, a kik az uj törvényeket nem tisztelik annyira, mint az osztrák törvényeket; de méltóztassék t. ház meggyőződve lenni arról, hogy e gyenge töredék kivételével, minden józan ember tudja Erdélyben, hogy az uj törvények épen oly liszteletet érdemelnek, mint a régiek, s a régiek csak annyiban, mennyiben azokat ujak el nem törölték. Méltóztassék tehát meggyőződve és megnyugodva lenni az iránt, hogy a mint ezen törvény az erdélyi részekben életbelép : azt fogják Erdély polgárai tisztelni, és nem azt, mely elébb említtetett, habár egyesek, — de ismétlem, nagyon kevesen, — talán sóhajtoznak a rég múlt idők után. Hozzátéve még t. ház, hogy már csak az is nagyon óhajtandó, hogy a Szent István birodalmának polgárai annak mind az egyik, mind a másik részében ne legyenek kénytelenek külön törvények szerint — hogy azzal a szóval éljek — meghalni. (Helyeslés.) Pártolom az eredeti szöveget s kérem a t. házat, méltóztassék azt ugy, a mint van, megtartani. (Helyeslés.) Boér Antal: T. ház! Két érvet hozott fel Trauschenfels képviselő ur annak támogatására, hogy Kapp Gusztáv képviselőtársain indítványa érvényt nyerjen. Az egyiket vette az 1868. időből, midőn az erdélyi képviselők azon kívánsága, hogy az erdélyi részekben az osztrák magántörvény ne alkalmaztassák és ezzel elutasittattak; a másikat a választási törvényből vette. Az elsőt illetőleg nem akarom phásisát leirni azon eseteknek, nem akarom azon befolyásukat föleleveníteni, melyek eszközölték azt, hogy az erdélyi képviselők nagyobb részének ezen beadott kívánsága érvényre nem jutott; egyrészót azon befolyásoknak a mindent kibékítő halál leple fedi. „Post mortem nihil, aut bene" mondja a deák közmondás. A választási törvényt illetőleg, hiszen ezen választási novella nem az alapokat érintette ; ez csak az eljárást határozza meg, és hogy a választás Erdélyben az eljárásra nézve azonos volt az anyaországéval, ez áll. Az alapokat ott eddig megváltoztatni nem is lehetett volna, valameddig a törvény a megye kikerekítését életbe nem léptette; akkor azt hiszem, igazságosan fog a törvényhozás eljárni és a választási jogokat illetőleg az illetékes mértékre kellő korlátok közzé fogja leszállítani ott is. És ha netalán itt az anyahonban léteznének is oly abnormis állapotok, a hol egy-egy választókerület 1'20 —130 választóból áll: kifog ez aránytalanság egyenlittetni. Igaz, hogy a kormány egy okot hoz föl e törvény életbeléptetésére, tudniillik az egyöntetűséget és ez az ok elegendő arra, hogy e törvény életbeléptettessék; nincsen szükség itt több okra, mert qui nimium probat, nihil probat; ez elegendő próbával bir. Pártolom az igazságügyminister ur javaslatát. (Helyedéi. Szavazzunk!) Róth Keresztély: T. ház! Trauschenfels felszólalása, mely nézetem szerint kihívó nem volt, a mennyiben ő csak azon következetlenségeket hozta fel, melyeket a ház a jelen kilátásba helyezett szavazás által elkövetne: mondom, e felszólalás nem adott okot ily politikai tárgyalás előidézésére. Mert tudjuk, hogy más államokban különféle magánjogok vannak; de azt soha sem tapasztaltuk, hogy ugyanegy országban különféle választási törvények legyenek. A mint tehát azt kívánjuk, hogy a mostani törvény így a mint van, vagy egészen maradjon meg, vagy egészen hatályon kívül tétessék : ebből semmi következtetést nem lehet tenni, nem kihívó arra, hogy ily vita idéztessék elő. Az igazságügyminister ur azon állítása, hogy a polgári törvénykönyv több törvény által, melyek a magyar törvényhozás által hozattak, ugy is módosítva van — annyiban igaz, a mennyiben az életbelépett törvénykezési rendtartás némely részben a polgári törvénykönyvet is érintette; igen, de ez csak formakérdésben történt; a polgári törvénykezési rendtartásra nézve történt ez; de a jelen esetben már többről van szó A végrendelkezési jog magában mái' a joghoz és nem a formasághoz tartozik. (Helyeslés a jobb oldalon.) Csak ezt voltam bátor felhozni az itt hallott érvelésre nézve. Nem akarok a kérdés elé vágni; hanem ha elfogadja a t. ház az igazságügyminister javaslatát, arra vagyok bátor figyelmeztetni, hogy ezen átmeneti intézkedések még nem felelnek meg a