Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-88
362 88. országos ülés február 12. 1876. Hegyessy Mártón: T. képviselőház! Már az előttem szólott Balogh Károly t. képviselőtársam előadása bizonyítja azt, a mit mindenki első átolvasásra észrevesz: hogy ezen §. nagyon nehézkesen van stylizálva. A verbum régens a §. közepén van és ezt oly mondat-előzmények előzik meg, melyek a világosságot és egyöntetűséget zavarják. De e mellett előjön még az is, hogy ugyanazon mondatban múlt és jelen idő használtatik. En tehát ennek a §-nak ellenében bátor vagyok egy uj %-t proponálni, a melylyel semmi uj intézkedést nem akarok javasolni, hanem csakis a tisztább, világosabb értelein kedveért teszem. Beőthy Algernon jegyző (olvasta Hegyessy Márton módositvanyát.) Módositvány a 22. §-hoz. Beadja Hegyessy Márton. Azon esetben, ha a végrendelet a végrendelkező által a közjegyzőnek megőrzés végett személyesen adatik át, ha ez alkalommal a végrendelkező a közjegyző előtt kijelenti, hogy ezen okirat az ő végrendeletét tartalmazza, ezen szakasz rendelkezése által azon kivétel engedtetik meg, hogy az Írásbeli magán végrendelet akkor is érvényes, a) ha azt a végrendelkező sajátkezüleg irta ós aláirta, b) ha az idegen kézzel írott és a végrendelkező által aláirt végrendeletet a végrendelkező a 2. §-ban megszabott kellékekkel bizta rá, vagy két tanú együttes jelenlétében irta alá, vagy ismerte el általa aláirottnak és ha ezt mindkét tanú az 5. §. értelmében sajátkezüleg aláirta. Horánszky Nándor előadó: Ezen szakaszban, t. ház! kedvezmény nyujtatik a törvényben megállapított formáktól eltérő, kevesebb formalitásokkal bíró végintézkedéseknek azon esetben, ha azok a közjegyzőknél deponáltatnak. Kimondatik, hogy ha a végrendelkező sajátkezüleg irta ós aláirta végrendeletét és azt deponálja: az érvényes, Máskülönben két tanú szükséges. Kimondatik továbbá azon másik intézkedés, hogy a nem önkezűleg irt és aláirt, hanem sajátkezüleg aláirt, s csak két tanú által előttemezett végrendelet is érvényes, ha deponáltatik. Ezen letótemónyezésben foglaltatik tehát azon kedvezmény, melyet a törvény megállapít. A közjegyzői törvény világosan kifejezi azt, hogy a közjegyzőknél magánvégrendeletet csak zárva lehet letenni, kivévén, ha a nyílt végrendelet, közjegyzői okirat erejével akar elláttatni. Ha tehát azon inclitvány, melyet Balogh Károly képviselő ur tett, elfogadtatnék: akkor a közjegyzői törvényben változtatást kellene tenni, s abban nyíltan ki kellene mondani, hogy a közjegyző nem csak zárt, hanem nyílt végrendeletet is elfogadhat, a mit ón nem tartanék czélszerünek; mert ha a magánosok által készített okirat nyíltan adatnék át a közjegyzőnek: ez bizonyos tekintetben azon veszólylyel járna, hogy ha a nem általa készített okirat a közjeg3 7 zői levéltárba tétetnék, könnyen, nem tudom, micsoda változásnak lehetne annak szövege kitéve. Nehogy erre tér és alkalom nyujtassék, ezen szempontból nem fogadhatom el azon módositványt, hogy nyílt végrendeletet is lehessen a közjegyzőknél deponálni. (Helyeslések.) A mi a második módositványt, illetőleg az uj szerkezetet illeti: én a bízottság szövegezését eléggé világosnak tartom, világosabbnak, mint azt, melyet Hegyessy képviselő ur előterjesztett, s azért kérem a t, házat: méltóztassék az eredeti szöveget változatlanul ugy, a mint van, megtartani. (Helyeslés.') Balogh Károly: I. ház! Ha méltóztatik megengedni, mert jogom nincs hozzá, bátor leszek csak egy §-t felolvasni a közjegyzői törvényből annak bebizonyítására, hogy nyílt végrendeletet is lehet a közjegyzőnél deponálni. íme a 86. §. ezt mondja: „Ha nyílt, írásbeli végrendelet készen nyujtatik át a végett, hogy az közokirat minőségével ruháztassők fel", stb. Horánszky Nándor előadó: Erre csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy azon §-ból, melyet a képviselő ur felolvasott: nem az tűnik ki, hogy nyílt végrendelet is deponáltatik a közjegyzőnél ; hanem az, hogy a nyílt végrendelet közjegyzői okirat erejével ruházható fel. Felszeghy Samu: T. ház! Egy megjegyzésem van a'22. §-ra vonatkozólag, a mennyiben cornbináltatván az a 20. §-al, miután a 20-ik szakaszban kimondatott, hogy nemcsak a közjegyzők , de a járásbíróságok előtt is lehet közvégrendeletet tenni: azt hiszem, hogy a 22. §-nál a járásbíróságok előtt készült végrendeletekre vonatkozólag nem lehet e kedvezményt kétség alá vonni. Ennélfogva ezen kedvezmény kimondandó volna a 22. §-nál is. megjegyzésével annak, hogy a letétel csak a közjegyőnél történhetik. Elnök: Szólásra senki sem lévén felírva, méltóztassanak még egyszer hallgatni a módositványokat. Beőthy Algernon jegyző: (újra felolvassa a Balogh Károly és Hegyessy Márton modositványait.) Elnök : A kérdés tehát az t. ház, hogy azok, a kik a 22. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint kívánják elfogadni: méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A ház többsége a 22. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadja s ezzel a módositványok és a külön szerkezet elesett. Beöthy Algernon jegyző: (olvassa a 23. §-t) Balogh Károly: T. ház! Én a 23. §. első ós második bekezdését fölöslegesnek, a második bekezdést különösen ellenmondónak találom a közjegyzői törvénynyel. Hogy az első bekezdés nem szükséges, abból következtetem, hogy a 21. §.
