Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-87

344 87. országoo ülés február 1.1. 1876. Teleszky István: T. ház! Én részemről a benyújtott indítványok ellenében az eredeti szövegezés fen tartására szavazok. A mi Hostinszky képviselőtársain módositványát illeti, én elismerem, hogy azoknak, a miket mondott, elvi szempontból súlya van ; de fenforgó viszonyaink közepette, bár én a végrendeletek alakszerűségét ünnepélyes alakszerűségnek tekintem és az egyszerű bizonyitóki okmánynál mindenesetre tovább akarok menni, a sajátkezüleg irt és aláirt végrendeleteknél, meri megelégszem azzal, hogy ezen két tanú közül az egyik tudjon irni és olvasni. Szükségessé teszi ezt az : inert nem hagyhatjuk figyelmen kivül viszonyainkat, hogy számtalan község van, hol irni tudó ember alig van kettő. Ha már most a kettő közül egyik végrendelkezni akar : én nem látom át, hogy miért ne tekinthetnők azt alakszerűnek, ha meghivatik két ember végrendeleti tanúnak, hogy az egyik aláírhassa és odajegyezhesse a másiknak a nevét. A súly abban fekszik, hogy a végrendelkező a két egyén előtt azt kijelenti, hogy ez végrendelkezési szándékát tartalmazza. Ami a keletet illeti, én magam is azon vélekedésben vagyok, hogy e törvényjavaslatban mindenesetre azon hiányt pótolni kell, hogy a keletre vonatkozó intézkedés abban fölvétessék. Vagy meg kell azt mondani határozottan, hogy a kelet nem szükséges ; vagy meg kell azt mondani, hogy szükséges. Mind a kettőre nézve föl lehet hozni indokot ós analógiát. Én szívesen hozzájárulok, hogy a kelet a végrendelet lényeges kellékének tekintessék; de nem érthetek egyet Simonfay képviselő úrral abban, hogy e felett itt kell a dispositiót a törvényjavaslatba fel venni. Itt a végrendeletről nincs szó, hanem szó van a tanukról. Az 5-ik és 8-ik §. szabályozza, hogy a tanuk a végrendeletet minő hitelesítési záradékkal kötelesek ellátni; de még itt e helyen a hitelesítési záradékról, a helyről és keletről, nézetem szerint, nem lehet szólni; hanem az 5. és 6. §§. után egy külön szakaszban lehet legczélszerübben a keletre vonatkozó intézkedést fölvenni. Én ennélfogva az egyik indítványt, mint néni helyen valót, a másik indítványt, mint a mely viszonyainkat figyelembe nem véve nem könnyítené a végrendelkezést; hanem csak megnehezítené r nem pártolom és az eredeti szöveg mellett szavazok. Elnök: A 4. §-ra három módositvány tétetett. Az egyik módositvány Vidliczkay képviselő uré. ki a szakasz harmadik sorában az „okmány" szó helyett „okirat" szót kíván tétetni. Azt hiszem, hogy ez általában elfogadtatik és igy az „okmány" szó helyett tétetik „okirat." (Helyeslés.) A második módositvány Hosztinszky képviselő uré,' ki a 4-ik §. első sorában e szavak után: „tanuk közzül legalább egynek" kívánja tétetni: „mindkét tanú." A harmadik módositvány Simonfay képviselőé, ki a 4. §. második sorában e szavak után : „önkezűlegaláírni," azt kívánja tétetni: „a hely, év és nap, a melyen a tanú aláírása történt a végrendeletre rávezettessék." Föl fogom tenni a kérdést először a jogügyi bizottság szövegezésére. Azok, kik a 4-ik §-t a jogügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják: méltóztassanak felállani. (Zaj! Fölkiáltdsok • nem értettük !) Méltóztassanak a tanácskozást figyelemmel kísérni és akkor talán meg fogják érteni, hogy miről van szó. Fölkérem tehát azokat, kik a 4-ik szakaszt a jogügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ha méltóztatnak ellenpróbát, kérem azokat, a kik e §-t a jogügyi bizottság szövegezése szerint el nem fogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem t. ház, kimondhatom határozatkép. hogy a ház többsége elfogadja a 4. §-t a jogügyi bizottság szövegezése szerint. Következik az 5-ik § Tombor Iván jegyző : (olvassa az 5. %-t) Vidliczkay József: Itt vagyunk az 5. §-nál azon ponton, a hol a keletről valami világos intézkedést kell tenni; azt is mindenesetre hiányosnak tartom, hogy e kérdés nincs itt a szövegben határozottan, praecise kimondva. Én ezen törvényjavaslatnak értelmét ugy fogtam fel, hogy a végrendelet lényeges kellékei közé a kelet nem tartozik, és a magam részéről is elfogadom ily értelemben a szövegezést. Hanem szükségesnek tartom azt a szövegben világosan ki is tenni. Nem tartozik épen a ritkaságok közé Magyarországon, hogy a legfőbb Ítélőszék ugyanazon kérdésben, kétfélekéj) itélt. Most is van példa rá a váltó törvénykezés terén, hogy ugyanazon egy kérdés felett két ellenkező Ítélet keletkezett, egy oly téren, a melynek esetei eodex által vannak tisztába hozva. Nézetem szerint tehát itt az 5. §.. végén világosan ki kellene tenni egy uj bekezdésben, hogy a kelet nem szükséges a végrendeletek érvényesítéséhez. És e szerint pótlandó lenne az 5. §-hoz egy uj bekezdéssel, a mely következőleg hangzanék: „a hely és idő vagy mindkettő keltének hiánya nem teszi a végrendeletet alaki tekintetben érvénytelenné," Ekkor a biró előtt világos szabály áll és igy kétféleképen nem intézkedhetik. Ezt annyival is inkább szükségesnek tartom t. ház, inert noha a végrendeleteknél nincs is intézkedés a mostani törvényekben erre nézve, de a szerződéseknél van intézkedés, és a kelet lényeges része a szerződésnek. Nehogy tehát ebből analógia vonassék ós talán a bíróságok abból ítéljenek, hogy meri a szerződéseknél ez meg van, tehát a testamentumoknál is igy kell lenni: azért szükségesnek tartom e kérdést előre eldönteni. Módositványom i-