Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-87

S7. országos llés február 13. 1876. 345 tehát nem támadja meg a §. szövegét, csak pótol egy uj bekezdést. A mi a tanukra való intézkedést illeti, méltóz­tassék Simonfay t. barátom a maga helyén meg­tenni javaslatát. Perczel Béla igazságügynilnister: Én is szükségesnek tartom, hogy a törvényjavaslatban kifejeztessék az, hogy vajon a végrendelet kelté­nek kitétele a végrendeletben szükséges-e vagy nem? Azonban, miután a t. ház előbb már hozzájá­rult az előadó ur azon nézetéhez, hogy ezen kér­dés a 10. §-nál vitattassék meg: kérem a t. kép­viselő urat, hogy méltóztassék indítványát akkorra fentartani. Vidliczkay József: Én ezúttal indítványo­mat tehát visszavonom és fentartom a 10. §-hoz. Emmer Kornél: T. ház! Kétségtelen, hogy azon kérdés : vajon a végrendelet kellékéhez annak kelte szűkséges-e vagy nem? okvetlenül tárgyal­tatni fog a t. ház előtt; én igen czéiszerünek tar­tom, hogy már most döntessék el, hogy hol lesz annak helye, hol fog tárgyaltatni azon kérdés: hogy felveendő-e vagy sem. En részemről azon nézetben vagyok, hogy a kelet kitétele nem oly kellék, a mely lényegesnek volna tekintendő; másrészt azon nézetben vagyok, hogy intézkedni kell arra nézve a törvényben, vajon lényeges kellék-e az vagy sem? Azon kérdésre nézve pedig, hogy melyik he­lyen kell erről intézkedni, azon nézetben vagyok, hogy ott kell annak felvétetni, a hol a hitele­sítési záradékról van szó; mert nem azon fac­tum, hogy a végrendelkező mikor írja a végren­deletet, hanem azon factum által, hogy mikor válik az perfectté, a kelet által döntetik el, azon elv szerint: locus regit aetum. Ha például külföldön kelt egy végrendelet: a külföldi törvé­nyek szerint bírálandó meg; de nem az a kérdés, hol íratott, hanem hol vált perfectté, azaz hol lettek bevégezve azon cselekvények, a melyek a védrendelet kellékeit magokban foglalják. Ezért nem az a kérdés, hol íratott a végrendelet; hanem lényeges, hogy a hitelesítési záradék hol adatott rá. Azért bátor vagyok indítványozni, hogy azon urak, a kik oly módositványt akarnak ezen tör­vényjavaslathoz beadni, hogy a kelet a törvényben megemlittessék. azt ezen helyen tegyék meg. Elnök: En azt gondolom, kogy minden kép­viselő urnák szabadságában áll ott tenni meg in­dítványát, a hol jónak látja. {Helyeslés.) Emmer Kornél: Azon esetben bátor leszek módositványomat megtenni ezen §-hoz, oly érte­lemben, hogy a végrendelet hitelesítési záradéká­ban a kelet t. i. a hely ós idő kitétele nem lénye­ges kellék. KBPV. H. NAPLÓ 1875-78 IV. KÖTET. Antal Gyula: T. ház! Miután az lett hatá­rozva, hegy a-hely és időpontra nézve e helyen tótessék meg az észrevétel: szabad legyen nekem is ahhoz egy módositványnyal járulni. Módositványom a következő: „írásbeli magán végrendeletekben a végrendelkezés helye és idő­pontjának kitétele szükséges." Ezen módositványomat következőkkel vagyok bátor indokolni. Legelőször is arra az elvre figyelmeztetem a t. házat. (•Zaj!) Igen fontos kérdés ez, szépen kérem a t. ház figyelmét. Legelőször is arra az elvre vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, melyet előttem szólt Emmer t. képviselőtársam emiitett, tudniillik loeus regit aetum. El van ismerve minden törvényhozás­ban, minden törvénykönyvben, hogy a végrende­leteket alaki kellékek tekintetében mindig azon helynek törvénye szerint kell megítélni, a hol azok keltek. Már uraim! ha mi a végrendeletekre a kel­tet ki nem tesszük: akkor nem tudjuk azt alaki kellékek tekintetében megítélni. De figyelmeztetem a t. házat arra is, minő visszaélés történhetik ezzel? Tudjuk mindannyian, ma is elmondá Bok­ross t. barátom, hogy a körültünk levő államok­ban' minő törvények léteznek a végrendeletek alakszerűségére vonatkozólag. Elmondatott, hogy Erdély és Horvátországban az osztrák polgári törvénykönyv, a szomszéd tartományokban a Code Napóleon van elfogadva; elmondatott, hogy ha a végrendelet sajátkezüleg iratik és aláiratik: e tör­vények szerint érvényes. Mi pedig elfogadjuk azt, hogy ezen kívül még két tanú kívántatik. Ha a helyet, hol a végrendelet kelt, ki nem tesszük, akkor nem mi győztünk, a kik a két tanút kí­vántuk, hanem győzött Bokross és társai. Mert akkor én, ki baranyai ember vagyok, átmegyek Eszékre, megcsinálom végrendeletemet, és aláírom, ott az osztrák polgári törvénykönyv szerint az én végrendeletem érvényes: a vasmegyei ember pedig át megy Austriába ós Bokrosnak van igaza. Ha mi azt akarjuk, hogy a törvény törvény legyen és ne irott malaszt: okvetlenül szükséges, hogy a hely kitétele a törvénybe határozottan be­tétessék. Ami az időpontot illeti: ha a legközönsége­sebb adóslevélben megkívántatik az, hogy az idő­pont kitétessék: mert különben feltétlen jogot nem szerezhetni a telekkönyveknél: ha a hitelintéze­teknél megkívánják, hogy a dátum ne csak szá­mokkal, hanem betűkkel írassék föl, ha megakar­juk ítélni, hogy az illető polgárok bírtak e vég­rendelkezési képességekkel, ha megakarjuk itélni, hogy az imént megalapítóit törvény szerint van-e 18 éves az, aki tanúskodik: honnan Ítéljük meg, ha az időpontot ki nem tesszük: 44

Next

/
Thumbnails
Contents