Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-85
310 85. országos Ülés február ». 1876. get öltve, legnagyobb részben fennmaradhattak és sikeresen tovább működhettek volna. Bátran merek azon képviselőtársaimra hivatkozni, kik városi választókerületeket képviselnek, vajon van-e városaikban nyoma azon összmüködésnek, mely a jelen korban, különösen a kis-iparra nézve nemcsak a fennálhatás, hanem — a tőke ós a gőzerő minden térfoglalása mellett is — a prosperálás számos biztosítékait megteremteni képes. A mi uj kereskedelmi törvénykönyvünk, a szövetkezési intézménynek nálunk is szilárd törvényes alapokra fektetésével egy oly intézmény meghonosítását vette czélba, mely mint tudjuk, kivált Németországban csodás eredményeket képes felmutatni a közös gazdálkodás, a közös kereset és productió körül ; méltóztassanak elhinni, hogy nálunk mindaddig ez intézmény meghonosodásáról szó sem lehet: mig nem gondoskodunk egy életerős iparos társulati szervezetről. 900. ipartársulat alakult ugyan eddig a törvény értelmében ; de ezen szám semmi arányban sem áll az azelőtt létezett czéhegyesületekhez. Még mindig több mint fele kis iparosainknak kívül áll minden társulati köteléken ; oly városokban, hol azelőtt 10—15 és még több czéh létezett: alig alakult a czéheknek 3 l \ 2 év előtt kimondott feloszlatása óta egykét ipartársulat. így van például Baján 4. Balassa-Gyarmaton 1. Kassán 3. Késmárkon 1. Losonczon 1. MarosVásárhelyt 1. Nagy-Becskereken T. Pécsen 3. Bozsnyón 1. Sopronyban 2. Szombathelyt 1. Szolnokon 3. Szamosujvárt ]. Székely-Udvarhelyt 2 ipar-társulat; számos jelentékenyebb városban ellenben pedig, mint Temesvárit, Sz.-A.-TJjhelyt, Szatmár, Zomboron, Szabadkán, Nyíregyházán. N -Kanizsán, Sz.-Fehérvárott. stb. stb. egyetlen egy ipartársulat sem alakult eddig a törvény alapján. Bár a felhozottak közt vannak úgynevezett általános ipartársulatok is, olyanok t. i. melyek több iparágakat egyesítenek magukban, de túlnyomó részben a régi czéhek keretében, iparágak szerint történt a társulati szervezkedés. S igy nemcsak hogy az iparosok nagyobb része egyáltalában nem áll semmiféle társulatban; hanem, a társulatok közt hiányozván minden szerves kapocs, — mint a gyakorlatból a viszonyokat ismerem, — állithatom, hogy bomló félben van azoknak jelentékeny része, a czólnak csak némileg, megfelelő üdvös működést pedig csak igen kevesen képesek közülök kifejteni. S ha most tekintetbe vesszük azt is, hogy a kereskedelmi és iparkamarában az iparosok eddig elé semmiféle gyakorlati értékű képviselettel nem bírtak; hogy ezen különben nagy fontosságú és nálunk is inkább kiterjesztendő, mint megszüntetendő intézmény régóta igért reorganisatiója szintén csak pium desiderium maradt: bizony elég ok forog fen arra, hogy a t. kormány az ipar-viszonyoknak a jelzett irányban rendezését komolyan kezébe vegye. S még csak egy tényre kívánnám mindazok figyelmét felhívni, kik az 1872-ki ipartörvényt nemcsak — a mivel én is egyetértek, — alapeszméjére, t. i. az ipari vállalkozás feltétlen szabadságára nézve, hanem annak összes intézkedéseire, mint a szabadelvüség, mindmegannyi gyöngyszemeire nézve is noli me tangere-ként szokták odaállítani. Németországban hatalmas agitatió foly évek óta ugyanazon 1869-iki ,,norddeutsche G-ewerbeordnung" ellenében, mely nagy részben ipartörvényünknek mintáid szolgált, s melyből még oly dolgokat is szóról szóra ültettünk át, mik — mint például a 98-ik §-ba felvett iparbizottságok intézménye — Németországban sem voltak a gyakorlati életbe átvihetők. Tehát ezen mintatörvény revisiójával is éppen jelenleg foglalkozik a német birodalmi kormány, annál kevésbbé van tehát okunk nekünk az oly, különben szép eszmékhez ragaszkodni, melyek már eredetileg a mi viszonyaink közt inkább túlságosan is ideális felfogásoknak, mint a gyakorlati elméleti élet korszerű követelményeinek kifolyását képezték. Ezek után van szerencsém a t kereskedelmi minister úrhoz a következő interpellatiót intézni. (Ollvas.) Interpellátió a földművelés- ipar- és kereskedelemügyi minister úrhoz! Tekintettel arra; hogy az 1872-ki ipartörvény, melynek életbeléptetése óta közel 4 év folyt le, lényeges részeiben még mindig végrehajtva nincs, sőt a fennálló viszonyok közt teljesen végre sem hajtható; tekintve, hogy ezen törvénynek némely intézkedései az iparos tanviszonyra, a segédmunkás viszonyokra, különösen pedig a társulati szervezetre nagy mértékben káros hatásúak voltak és a hazai ipar fejlődését gátló állapotokra vezettek; tekintve, hogy a hazai iparosztály évek óta egyhangúan sürgeti a tapasztalt hiányok törvényhozási orvoslását, s hogy a szükséges törvénymódosítások iránt az illetékes szakkörök részéről behatóan indokolt, részletes javaslatok állanak a ministerium rendelkezésére; végre tekintettel a kereskedelmi és iparkamráknak a czélnak meg nem felelő szervezetére s annak szükségére, hogy a kamarai intézmény az általános ipari szervezetbe beillesztessék: kérdést intézek a t. földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi minister úrhoz : szándékozik-e a tapasztalt hiányok mielőbbi orvoslása czéljából az 1872-ik VIII. törvényezikk és kapcsolatosan az 1868. VI. törvényezikk novelláris módosítása iránt törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni ? Elnök: Az interpellátió kiadatik a kereskedelmi minister urnák. Következik Helfy Ignácz képviselő ur.
