Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-85

300 85. országos iilís február í>. 1876. Hanem mindamellett, hogy örvendetes és kívánatos az ily kifejezések minél gyakoribb ismétlése a házban: azon szigorhoz, melyet a pénzügymini ster ur előbb méltóztatott a monopólium irányában, illetőleg a községek és a tisztviselők irányában kifejezni, hozzá nem járulok. Én az osztó igazságot ugy képzelem magamnak, hogy az állam jövedelmének biztosítására megtétessék minden, a mi szükséges ; de viszont a polgárok is legyenek biztosítva az iránt, hogy ne önkény uralkodjék és a törvény fog a polgárok és pénzügyi közegek közt szabályul szolgálni. Már pedig méltóztassanak megengedni, én nem látom, hogy a finanez közegek elfogulatlan bírák lehetnének, midőn épen oly ügyekben kívánnak határozni, hol ők a vádlók. Ha a t. pénzügyminister ur előadása elfogadtatik: ez nem mást jelent, mint azt, hogy Magyar ország polgárai az államkincstár irányában soha jogi alapon nem fognak állani; hanem fölöttük mindig a finanez fog kénye-kedve szerint határozni. De el nem fogadhatom a t. pénzügyminister ur abbeli előadását sem, hogy az elöljárók akkor, midőn ők fel nem jelentették vagy megnem akadályozták a csempészetet: hogy ők akkor jövedéki megcsonkítást követnének el. Nem követnek ők el azért jövedéki megrövidítést és a törvény értelmében sem fognak büntettethetni; hanem meg fognak büntettetni azon mulasztásokért, melyet hivatalos állásuknál fogva ő nekik tenni vagy cselekedni szabad nem volt. Ez két különböző tény : valamit mulasztani és valamit cselekedni; vagy ha valaki csempészettel megrövidíti, megcsalja az államot és így kárt okoz neki : akkor igenis ezen cselekedetért követelhet az állam rajta jövedéki megrövidítésért kárpótlást és azt meg is veheti: mikor hivatalos állásánál fogva valakit abban meg nem akadályoz az illető: akkor az államnak nincs több joga, mint a mulasztásért, mely rá háramlik, tőle követelni, hogy a kárt megtérítse. Ez tehát nem egy dolog. Ezt senki kétségbe vonni nem fogja; épen azért, hogy az illetékességet minduntalan össze ne zavarjuk hogy valahára minden tekintetben tisztába jöjjünk, hogy minek ki a bírája: szükséges és azt hiszem, a belügyminister is abból az okból indul ki, midőn a közigazgatási törvényjavaslatot behozta, hogy a mennyire lehetséges : az eljárások összeegyeztethessenek és könynyittethessenek, mondom azért hozta be a közigazgatási törvényjavaslatot ós azért hozta be a fegyelmi bíróságokról szóló törvényjavaslatot, hogy az állam érdekei minden tekintetben a legcsekélyebb költséggel, a legcsekélyebb zaklatásokkal megóva és minden visszaélés ellen biztosítva legyenek. En tehát már az előbbi müveletek kifolyásának tartottam azt, hog£ Halász képviselő ur indítványozta, miként a kötelességét nem teljesítő tisztviselő, ki tudniillik valamely csempészetet az illető hivatalnoknak fel nem jelent, nem egy külön álló, nem is hatóság és bírói képességgel bíró közeg által ítéltessék meg; hanem szükséges épen az egyszerűség és egyöntetűség tekintetéből, hogy az ily esetek mindig a közigazgatási törvényben felállított fegyelmi bíróság elé kerüljenek. így látom csak elkerülhetőnek azt, hogy különböző dolgok és cselekmények egy fogalom alá ne vétessenek, és hogy ez illetékességek pontosan megkülönböztessenek. Megvallom őszintén, hogy a jövedék megrövidítését elkövetőkre nézve csak azért fogadnám el a pénzügyi igazgatóságát, mert ez esetben jelenleg máskép eljárnunk nem lehet; de nem kételkedem, hogy a pénzügyminister minél inkább iparkodni fog arra, hogy e kérdésekre egy rendes bíróság állíttassák fel ; mert méltóztassanak megfigyelni az oly eseteket és a tapasztalásból tudjuk, hogy a legigazságosabb panaszok is kedvezőtlenül elöntetnek el és ha visszakövetelése van az embernek, csak igen, igen ritka esetben jut hozzá és gyakran annyi költséggel, a mennyit maga a követelés kitesz: mert a mi egyszer a finanez kezébe került, azzal ugy vagyunk vele, mintha az ember az oroszlán-barlangba dobná. (Derültség). Hogy ez állapot minél elébb megszüntettessók. ismétlem azon kérésemet, melyet a házban már egyszer volt szerencsém kifejezni, hogy e tekintetben bíróságok állíttassanak fel : kérem tehát, hogy a t. pénzügyminister már a jövő ülésszakában örvendeztessen meg bennünket ily törvénynyel. Én tehát Halász Bálint képviselő társam által beadott módositványt, mint a jelen körülmények között különösen a közigazgatási törvénynyel is szorosan megegyezőt és abból kifolyót elfogadom. (Helyeslés). Kende Péter: T. ház! Én tökéletesen egyet értek a pénzügyminister úrral abban, hogy ezen törvénynek foganatosításáról is kell gondoskodni; de nem fogadhatom el azon nézetét, mintha csak tisztán fegyelmi esetek volnának azok, a melyek az illető községi megbízottak, szolgák stb. által elkövettetnek, s hogy ezek az illető bizottság"által biráltassanak el. A minister ur azt állította, hogy ezek némi tekintetben jövedéki kihágás alá esnek, a menynyiben nem tettek eleget a törvényhozó rendeletének, a mely a 15. §-ban foglaltatik és annyiban igazat adok a minister urnák, a mennyiben az illetők az államjövedéki csempészőkkel solidaritásban állanak. De miután én itt semmi solidaxdtást felfedezni képes nem vagyok és mint Paczolay képviselőtársam mondta, ez semmi egyéb mint fegyelmi kihágás: ennél fogva e dolgokat egy jurisdictio elé hozni nem lehet. De különben azért sem fogadom: el a menynyiben ez a közigazgatási bizottság tekintetében