Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-85

S». országos ülés február 9 1876. 297 pénztár és ez azért szükséges, hogy az állani szükségeit fedezhesse; nem pedig arra, hogy az államot éltesse. Méltóztassanak meggondolni, hogy ezen törvény szerint habár a legjobb hiszemüség­gel bejön a külföldről idegen ember, igen termé­szetesen, a ki dohányos ember, az szivar-tárcsájá­ban egy pár szivart hoz magával; már most este megérkezik a vendéglőbe, felnyitja a szivar-tár­ezáját és rágyújt, ós a 9. §. értelmében a pinczér felszólítja: hallod-e ez csempészett szivar; ha nagynehezen igazolja magát: kevéssel ezután el­megy a kávéházba ismét rágyújt egy szivarra, s szintén igy jár. Kimegy az utczára, rágyújt egy szivarra ós ott az utczán elfogja őt valamelyik hivatalnok, talán főispán s azt mondja: neked csempészett szivarod van. Hykép eljárni nem lehet egy államban. Méltóztassanak megengedni: ez nem komoly eljárás a csempészet megakadályozására. Én tegnap — megvallom — megbotránkoz­tam azon, midőn a 9. g-nál maga a minister ur is elfogadott több módositást; jelesen egy módo­sítást ajánlott Remete Géza képviselő ur és mi­dőn én azt megérintettem, a pénzügyminister maga jelen volt és azt mondta, hogy elfogadja: mégis az ellenkező iktattatott a törvénybe. Uraim ! Ha belátjuk, hogy valami rósz és mégis szándéko­san benne hagyjuk a törvényben, csak azért, hogy nekik legyen igazuk és nem másnak: méltóztassék megengedni, ez nem. komoly, ez nem ministerhez illő eljárás. (Helyeslés a szélső baloldalon.') Elnök: Engedje meg a t. ház, hogy azokra, a miket beszédének végén Simonyi Ernő képviselő ur Eeniete Géza képviselő ur módositványára vo­natkozólag mondott: elnöki állásomban egy pár szót mondjak. E tekintetben, ha netalán hiba kö­vettetett volna el, a pénzügyminister urat semmi hiba nem • terheli: a hiba akkor engem terhelne. Én a hibát szintén el nem ismerhetem részemről. Az igaz, hogy a t. pénzügyminister itt járkálván, azt mondta : elfogadom; de ennek nem az a rendje, hogy per transentem itt az elnöki szék mellől mondjon valamit; hanem hogy azt a maga helyé­ről kijelentse. Egyébiránt már a tanácskozás azon stádiumá­ban, midőn Simonyi Ernő t képviselő ur a maga helyéről e tekintetben felszólalt: Eeniete Géza kép­viselő ur indítványa elfogadható egyátalában nem volt; mert a t. ház már előbb a kérdéseknek általam elég világosan feltett sorrendje szerint elfogadta a 7. §. második bekezdését azon módo­sítással, melyet Király Alajos képviselő ur bead­ván, a pénzügyminister ur által némileg módosít­tatott. Ezen módosításba pedig Remete Géza képviselő ur módosítása többé nem illett be: mert ő Király Alajos képviselő ur módositványát amen­dirozta. S miután a ház már előbb az ón felhívá­somra a 7. §-nak 2. bekezdését azon módositá­KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78 ÍV. KÖTET. sokkal elfogadta, melyeket emiitettem : én Remete Géza képviselő ur módositványát, azt hiszem, sza­vazásra újra fel nem tehettem. Egyébiránt — mondom, — ha netalán tévedés történt volna, melyről leginkább Remete Géza képviselő ur panaszkodhatnék, ha akarna e té­vedés miatt, a minister urat semmi felelősség nem terhelheti és ha hiba történt: a felelősség engem illet. Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! E §-nak védelmére csak akkor kívántam szólni, mikor már nem lévén senki többé szólásra felje­gyezve, szavazás előtt kívántam kérni a t. házat egy pár szóval arra, hogy e §-t elfogadni méltóz­tassék ; Simonyi Ernő képviselő ur felszólalása után azonban czélszerünek látom most szólni, amúgy sem kívánván hosszasan a t. ház figyelmét igénybe venni. Azok után, a miket az elnök ur szives volt megjegyezni, még csak egy hozzátenni valóin van. En, igaz, azon módositást, a melyet Remete Géza képviselő ur tett, helyemen a zaj miatt nem hallván tisztán és megnézvén ott az elnök urnái, azt, elfogadtam és semmi okom sincs mást mon­dani és nem is szokásom ; ezen módosítás ellen tulajdonképen nekem kifogásom és észrevételem nem volt egyéb, mint egy stylaris módosítás, melyre nézve elismerem, hogy stylariter jobb, mint azon módosítás, melyet Király Alajos képviselő ur be­nyújtott. Mondom, én elfogadom ; de ez történt akkor, mikor már szavazásra ki lóvén tűzve a kér­dés : én többé az általam elfogadott módosítást, melyet e helyről magamévá tettein, nem módo­síthattam és azért, midőn visszajöttem ide, nem szólaltam fel ismételve ; mert már az egyszer el­fogadott módosítást azért módosítani, hogy egy szó beleillesztessék, nem akartam. Es mi volt az a szó? Az a szó az volt, ha jól emlékszem, hogy az általain is elfogadott módosításban Király kép­viselő ur azt mondta, hogy a községi elöljárósá­gok, ha meghamisítják az adatokat; erre tette Re­mete képviselő ur azt a módositást, hogy a meg­hamisítás szó helyébe jöjjön ez a szó „elferdités". Most is azt állítom, hogy helyesebb lett volna ezt a szót használni; de miután már egyszer elfogad­tam Király Alajos képviselő ur módosítását, ér­telme pedig, a dolognak ugyan az : nem láttam ma­gamat jogosítva a már általam elfogadott módosi­tást ismét módosítani. Ez a ténynek helyes, egyszerű előadása s történt az a dolog akkor, midőn szavazásra lévén tűzve a kérdés, többé a tett módosításhoz hozzá­szólani nem lehetett. Ebből azonban t. ház, azt hiszem, senkinek sincsen joga, oka, alapos oka azt következtetni, a mit Simonyi képviselő ur kö­vetkeztetett, hogy ez nem komoly, nem minister­hez való eljárás. Engedelmet kérek, határozottan 38

Next

/
Thumbnails
Contents