Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-85

S& országos ülés felírnál- 9. 1876. 295 Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa az V. bíráló bizottság jelentését.) Elnök: Tanárky Gedeon képviselő urat a szabályok értelmében végleg igazolt képviselőnek jelentem ki, és a sor szerint a III. osztályba soroztatik. Az inditványkönyvben ez alkalommal sem található bejegyzés. Fel fognak olvastatni az interpellatiók könyvében bejegyzett interpellatiók. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa.) Báth Károly, a földmivelés- ipar és kereskedelmi ministerhez az 1872. VIII. törvényezikk ipartörvény tapasztalt hiányának orvoslása czéljából novellaris törvényjavaslat benyújtása iránt; Helfy Ignácz a minisíerelnökhöz s a pénzügyministerhez a felállítandó magyar jegybank tárgyában; Irányi Dániel a közmunka- és közlekedési ministerhez a vasúti személyszállító kocsik fűtése tárgyában; Simonyi Ernő a ministerelnökhöz a folyamatban levő vám és kereskedelmi szerződés revisiója iránti alkudozások tárgyában. Elnök: Ezen interpellatiók a mai ülés végén a szokott időben az illető képviselők által meg fognak tétethetni. Következik a napirend, a dohányjövedékről szóló 1868. XIY. törvényczikk ós az érvényben levő dohányjövedéki szabályok némely intézkedéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A tanácskozás tegnap a 12. §-nál szakadt meg. A szólók sorrendjében következik Simonyi Ernő képviselő ur. Simonyi Ernő: T. ház! Csak igen röviden kívánok a 12. §-hoz hozzászólani, ámbár annak törvénybe iktatását ellenzem. Ezen §. a községi elöljárók, tisztviselők és szolgák, városokban a rendőrség teendőivel megbízott tisztviselők és közegek közreműködését rendeli el a dohány csempészet megakadályozásánál. Tegnap már e tárgyban több érvet hoztak fel mellette és ellene, a ministerelnök ur is felszólalt ezen §. védelmére és védelmének előadásában mindjárt az elején azt jelentette ki, hogy a monopóliumot nem szereti; hanem hát a ministerelnök úrról tudva van, hogy a sors azon csapást mérte rá, hogy ő szerelme tárgyait mindig ott keresi, a hol el nem érhetők. Nem szereti a közösügyeket, nem szereti a monopóliumot: de sem az egyiket sem a másikat nem tudja lerázni magáról. Én nem merném oly egész biztonsággal mondani azt, hogy a monopóliumból most az országnak bejövő jövedelmet más utón biztosítani nem lehet. Midőn azt mondom: más utón; nem azt értem alatta, hogy valami másra vetessék adó, hogy a dohány után bejövő adó más utón jövedelmezhetne az államnak épen annyit, mint a mennyit jövedelmez most. Azonban ez lehet kétség tárgya. Voltak itt többen, kik éveken át azt állították ós a részletekbe menve határozottan bebizonyították, hogy igenis van mód ezen jövedelmet más utón behozni. Voltak, a kik tagadták, tehát kételyek vannak ezen kérdésben. De mindenesetre megérdemelte volna a kérdés, hogy a kormány e tekintetben enquetet rendelt volna ki, mely megfontolva és megbírálva az eltörlés mellet és ellen felhozható érveket, megvizsgálva minden körülményeket: adott volna eziránt véleményes jelentést. Tudom én, hogy volt kiküldve enquete a dohány-monopólium tárgyában; de nem e czélból. Én pedig a dohány-monópolium tárgyában alakítandó enquete számára épen ezen czélt tűzném ki; mert nem az a kérdés, hogy a monopólium miként szervezendő ugy. hogy többet jövedelmezzen; hanem kérdés: hogy a monopólium fenntartása szükséges-e arra, hogy a dohány fogyasztásából eredő jövedelem az állam részére biztosittassék ? A ministerelnök ur határozottan azt véli, hogy most nem lehet megszüntetni a dohány-monopóliumot, s ezen vélekedésben lévén, azt mondja, ha már így van: akkor ne csak a becsületes ember sujtassék általa, de érezze az is, a ki kijátszani, vagy magyarán mondva meglopni akarja az államot. Én pedig azt mondom, hogy midőn az állam azokat, a kik őt kijátszani akarják, üldözőbe veszi: ne vegye üldözőbe egyszersmind a becsületes embereket is. Ne hozzon oly intézkedéseket, melyek a becsületes embert szintoly üldözésnek teszik ki, mint a mily üldözésnek teszik ki a csempészeket és a tolvajokat. És ez épen a törvénynek- hátránya, hogy a becsületes embert, a legjobb hiszemü embert is a legnagyobb üldözésnek és kényelmetlenségnek teszi ki. Igaz, hogy a végén a becsületes ember bebizonyíthatja, hogy nem bűnös; igen, de a nagy kellemetlenség meg van és a gyakran igen sok kárral járó kellemetlenség megtörtént. S miért? Mert a monopólium érdeke ugy kívánja. Azt monda a ministerelnök ur válaszul Szalay Imre képviselő urnák, hogy ő helyesli azt, hogy a gyermekeknél a vádaskodás elleni ellenszenv kultiváltassék; hanem a gyermek más, mint a hivatalnok. Mintha bizony mi a gyermekeknél a szép fogalmakat és az erkölcsöket ezért nevelnénk, hogy mikor felnőttek, kicseréljék másokkal. Vagy a gyermeknél a morál más, mint a felnőttek számára ? Ha igen : akkor ez nem az igazi morál; mert a morál örök és változhatatlan, mindenki számára minden kor, minden nem számára; olyan ma, mint volt ezer esztendővel ezelőtt. A ki azt hiszi, hogy mi csak azért oltjuk be a gyér-