Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-84

282 **• országos illés február 8. 1876. helyesléssel és tapssal fogadták önmaguk kebelében azon férfiak felszólalását, kik azt mondták: maradjunk meg az eddigi gyakorlatnál, az 1868: XVIII. törvényozikknél, és több kémkedést és több kutatást és több kobzást legalább ne rakjunk a haza polgáraira. En t. ház, a pénzügyminister ur azon okoskodását nem fogadom el ezen szakasznál, hogy azért is kell az illető tulajdonosokat a hozzájok bejáró üzérekért vagy bármiért is felelőssé tenni: mert azokkal szerződési viszonyban állanak. Kérem a pénzügyminister urat és a t. házat, minő szerződési viszonyban áll egy szállodának, gyárnak vagy bármely más háznak tulajdonosa azon üzérrel vagy házalóval, ki tudta nélkül is bejő, és beleegyezése, tudta nélkül tehet oly kihágásokat, a melyek következtében néhány száz vagy néhány ezer forintnyi bírságra elitélendő? Tehát nem áll az az indok, melyet a t. pénzügyminister ur előadott, és ha a t. pénzügyminister ur ezen okoskodás mellett megmarad, hogy ezen 9-ik §. elfogadásában látja a csempészetnek legfőbb gátját; miután igen jól tudom, hogy a nagy többség az igen t. pénzügyminister urnák, a mint azt az előbbi szavazásnál tapasztaltuk, midőn sokan a nélkül, hogy tudnák, hogy miről van szó, mellette szavaztak csak azért, mert látták, hogy a pénzügyminister ur feláll: — megvallom, a t. pénzügyminister urnák ezen kijelentése nekem egy kis örömet okoz ; mert reméllenem engedi, hogy a 12. §. könnyen el fog ejtethetni, miután a pénzügyminister ur azt mondja, hogy a csempészet legfőbb gátját e 9. §. elfogadásában látja; én majd a 12. §. tárgyalásánál megfogom látni, hogy a pénzügyminister ur megmarad-e ezen nyilatkozatánál. Azonban bármint legyen az: én bevallom, hogy a 12. §-t sokkal inkább életbevágónak tartom ezen 9. §-nál; de ezt sem akarnám elfogadtatni, még pedig azért nem : mert ezen §. ha elfogadtatnék, igazságtalanságot parancsolna a haza polgárainak igen nagy részére az által, mert oly egyéneknek törvényellenes eljárásáért, kiknek bejövetelét házunkba, ha csak mindig kapusnak oda álla'jj nem akarunk, meg sem gátolhatjuk. Ezt igazságtalanságnak tartom, és azért csatlakozom Mocsáry Lajos képviselő ur indítványához. Elnök: A 9. §-hoz először Almássy Sándor adta be azon indítványt, hogy e §. ujabb szövegezés végett a pénzügyi bizottsághoz visszautasittassék. A kik ezen indítványt elfogadják : azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Elleninditványt adott be továbbá Mocsáry képviselő ur azon értelemben, hogy e §. hagyassék ki. A kik a 9. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják: azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Tombor Iván jegyző: (Olvassa a 10. most 9. §-t.) Almássy Sándor: T. ház! E §-hoz nem volt szándékom hozzászólni; de miután a pénzügyminister ur előbbi kérdésemre választ nem adott, most ismételve kérdeni: vajon ezen kávéházakban, szállodákban és más nyilvános helyiségekben megfogja-e engedni azt, hogy azokban osztrák szivarok és osztrák dohány árultassók? Széll Kálmán pénzügyminister: Azért nem feleltem a kérdésre előbb: mert az ugy volt föltéve, hogy — megvallom — azt hittem, nem kell reá választ adnom. (Igaz! a középen.) A t. képviselő ur kérdésének az az értelme: megengedhető-e, hogy az osztrák dohányregie dohányát, szivarát Magyarországon áruitassa? Ha e kérdésre egyátalában szükséges feleletet adni: az nem lehet más, minthogy ez semmi körülmények közt, semmiesetre meg nem engedhető, a minthogy ez soha meg sem történt. Egyes magánosok itt-ott visznek át magyar dohányt a lajthántuli országokba, s hoznak hozzánk onnan szivarokat, a mi az ellenőrzés nagy nehézségeinél fogva bizony megesik ; de, hogy az osztrák dohányregie nálunk áruitatná dohány-gyártmányt: arra nem volt eset, a mint nincs eset arra, hogy mi áruitatnánk oda át; mert mindegyik fél csak a saját területén való eladásra van jogosítva. Egyébkint érintkezésben vagyok a lajthántuli pénzügyminister úrral arra nézve, miként foganatosítható hatályos ellenőrzés a csempészkedés e nemének is meggátlására, s kész leszek a tárgyalások concret eredményeit annak idején tudomására hozni mindenkinek, ki azok iránt kérdést intéz hozzám. (Tetszés a középen.) Elnök: A 10. §. ellen elleninditvány nem adatván be, az elfogadtatik. Tombor Iván jegyző (olvassa a 11., most 10. §-t.) Almássy Sándor: T képviselőház! Nekem ezen 11. §. ellen azon észrevételem van, (Halljuk!) hogy legelőször is azon kötelezettséget, melyet a termesztőkre ró ezen §. t. i, hogy kötelesek felügyelni arra, hogy a dohányukat ne lopják el a feles dohányosok : azt hiszem fölöslegesnek látszik a törvénykönyvbe beiktatni; mert minden tulajdonos ösztönileg kötelezve érzi magát felügyelni arra, hogy terménye el ne lopassék. Ha pedig ezen szavaknak a törvénybe iktatásából az következnék, hogy ha a termesztőnek dohánya el lopatnék, akkor még fenyíték alá is esnék: ez az illetőre nézve káros és méltánytalan lenne. De van még egy más rendelkezés is e szakaszban, mely szintén oly méltánytalan tudniillik, hogy azon községi bizonyítvány, melyet a feles kertész arra nézve kap a községi elöljáróságtól, hogy felfogadtathassók, hogy tudniillik csempészetben nem talál-