Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-84
84 országos ülés február R. 187(5. 279 Most tehát ezen két indítványra kell szavazni: t. i. Király Alajos képviselő ur eredeti indítványára, és a pónzügyminister ur erre vonatkozó módosítására. Azok, kik Király Alajos indítványát fogadják el, méltóztassanak felállani [Megtörténik) Nem fogadtatik el. Pónzügyminister ur indítványa marad e szerint. Méltóztatik azt a t. ház elfogadni ? (•ülfogadjiik! Azt hiszem, hogy az elfogadtatott. (IIelyeslés.) E szerint a második bekezdés a pénzügyminister ur javaslata szerint a hozzátétellel elfogadtatott s e szerint a második bekezdésnél Remete Géza képviselő ur módositványa is mellőzve van. Következik a harmadik bekezdés, mely ellen Almássy képviselő ur adott be módositványt. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa Almássy Sán dor m ódositványát.) Elnök: Méltóztassanak azok. kik a 7. §. 3. bekezdését a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, felállani. (Megtörténik,) A ház a 3. bekezdést a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fogadta el. Következik a 8. §. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a 8. %-t.) Juhász Sándor: T. ház! A felolvasott §. oly intézkedéseket kivan a törvényhozás által elfogadtatni, mely intézkedések egyrészről nem felelnek meg az igazságnak és méltányosságnak, másrészről pedig végre sem hajthatók. Ugyanis az 1868. 14. t.-ez. kötelességükké teszi azoknak, kik dohányt termelni kivannak, hogy a végett az illető községi elöljáróhoz forduljanak s jogosultságukat előttük igazolják az engedélyivel járó diját nálok fizessék ki. A törvénynek ezen intézkedése teljesen helyes; de egyszersmind oly mérvű, hogy ha annak az állam polgára alá lesz vetve: többre nem kötelezhető, s átalában tőle a törvényhozás többet nem igényelhetne. A jelen javaslat azonban tovább kivan menni és felelőssé teszi a termelni kívánót a községi előljáró netaláni mulasztása és visszaéléseért. A 8. §. ugyanis igy szól: Azon körülmény, hogy a községi elöljáróknál idejekorán beadott bejelentések dohánytermelési engedélyért, ezek által vagy épen nem, vagy pedig a törvényes határidő elmulasztásával küldettek be az illető pénzügyi hatósághoz: a bekövetkezett késedelem folytán kártvallott termelők részéről mentségül nem érvényesíthető. Nem fejezi ki ugyan ezen fogalmazvány magát határozottan ós nem is lehet annak oly értelmet tulajdonítani, mely minden félremagyarázástól ment volna; de még is a mennyiben ezen törvényjavaslatban világosan a kárt vallott termelő további mentségének elnemfogadásaért tétetik említés : alig lehet annak más értelmet tulajdonítani, mint azt, hogy ha a termelni kivánó mindenben eleget tett is törvényszerinti kötelességének, de a községi előljáró az ő bejelentését vagy épen nem, vagy elkésve küldötte be az illető pénzügyi hatósághoz, azon esetben az illető termelő nemcsak az engedélytől elesik ; de hogyha az engedély megadásának reményében talán dohányt ültetett volna, azon esetben ezen törvényjavaslat 15. §-ának rendelkezése alá esik t. i. termésének megsemmisítésén kivül még négyszegölenként egy-egy forint birsággal büntethető. Én tehát a törvényjavaslat ezen intézkedését nem pártolhatom. Megengedhető volna az még azon esetben, ha a törvényjavaslat permissive, nem pedig imperative intézkednék, t. i. ha jogukká tenné a jelentkezőknek azt, hogy jelentkezhessenek akár közvetlenül a pénzügyi igazgatóságoknál, akár a községi bírónál: ez esetben lehetne mondani, hogy a község bírónál tett bejelentés csak akkor érvényes, ha kellő időben bejelentetett a pénzügyi igazgatósághoz ; de ott a hol a törvényjavaslat imperative megszabja, hogy csak a községi bírónál lehet jelentkezni, csak ott lehet bejelenteni az engedélykérést, midőn tehát az állam a községi elöljárót e kérdésben megbízottjává, mandatariusává teszi: akkor e közeg esetleges visszaéléseiért más, mint legfölebb az állam felelős nem lehet. (Helyeslés) Ennélfogva én nem tartom a szakasz ezen első felének intézkedését az igazsággal niegegyeztethetőnek. Á szakasz második felének intézkedése viszás és végre nem hajtható. Azt mondja nevezetesen : „miért is minden jelentkezőnek feladata arra ügyelni, hogy bejelentése a községi elöljárók részéről kellő időben beterjesztessék. T. ház! Hogyha a törvény valakinek kötelességévé teszi, a felügyeletet, egyszersmind módot kell neki nyújtani arra, hogy joga legyen e felügyeletet érvényesíteni, vagyis azt, a kire felügyel, kötelessége teljesítésére szorítani. De méltóztassék nekem megmondani: mikópen fogja azon egyszerű polgár ellenőrizni e község elöljáróját? miképen fog felügyelni arra, hogy eleget tett-e kötelességének? Es ha valami módon értésére esett, hogy kötelessége teljesítését elmulasztotta: mi módon fogja érvényesíteni érdekét, miképen fogja az elöljárót kötelessége teljesítésére kényszeríteni ? A törvényjavaslat minderről nem intézkedik és nem is intézkedhetik. Mert nem képzelhető, hogy egy egyszerű állampolgárnak jogában álljon a község elöljáróját hivatalos kötelességének teljesítésére szorítani. Mindezeknél fogva tehát a mennyiben a törvényjavaslat 8. §-ának első intézkedése nem igazságos és nem méltányos, a második pedig nem végrehajtható és ezen szakasz más intézkedést nem tartalmaz: ennélfogva annak egyszerű kihagyását indítványozom és kérem a t. pénzügymi-