Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-84
84. országos ülés február 8. 1876. 275 a maximumnak meghatározását nem bánom, mert a bírálónak igazságossága azt mindenkor enyhítheti. Az erre vonatkozó módosítást tehát nem tartom azon szándék megvalósítására alkalmasnak, a melyet a t. képviselő ur általa kifejezni akar. Én helyeslem a czélzatot; mert a t. képviselő ur azt akarja kifejezni, hogy ne csak ha a bejelentésekben foglalt adatokra adott bizonyítás valótlan ; hanem egyszersmind akkor is szabassák ki a büntetés : ha a való adatok elferdittetnek. 0 tehát azt akarja, hogy ha már egyszer az állam érdekében hozunk szigorú törvényeket: akkor egyszersmind a polgárok érdekére is figyelmet kell fordítani. Ezen intentió helyes, csak hogy a meghamisítás alatt én, mint jogász okniányhamisitást is értek. Én azért bátor vagyok a következő módosítást beadni. (Halljuk! Olvassa) „Ellen-módosítás: A 7. §. második bekezdése, második sorának ezen szavai: „adatok bizonyítása" után tósessók: „nem különben a való adatok elferdítése." Elnök: Az ellenmódositás fel fog még egyszer olvastatni. Beőthy Algernon jegyző: (Újra felolvassa Beniete Géza módositvanyát.) Almássy Sándor: T. ház! Én ezennel Király Alajos képviselő ur módosítását a második bekezdésre nézve tökéletesen elfogadom és helyesnek s méltányosnak tartom: mert itt az ideje arról gondoskodni, hogy a polgárok igényeihez alkalmaztassanak a törvények, ne pedig a kormány kénye-kedve szerént. En azt tartom, hogy igen nagy igazságtalanság az, midőn valaki előleges befektetéseket kénytelen tenni anélkül, hogy azt idejében megtudhassa; vajon jogosítva lesz-e a termelésre vagy nem ? Én azt hiszem, bármiként legyen is, a kormánynak kell arról gondoskodni és a legmóltányosabb követelés, hogy az illető idejekorán megtudhassa : vajon a termelés meg lesz-e neki engedve, vagy sem s igy fölösleges költségektől meg legyenek kímélve. Még egy észrevételem van t. ház; ugyanis én egyáltalában nem tartom helyes eljárásnak azt, hogy a községek elöljárói vagy közigazgatási tisztviselői részére mindmegannyi fórum állíttassák fel. A múlt hetekben önök megszavazták a községekben való eljárást, mely szerint a községek előjárói hanyagságért ós mulasztásokért büntethetők. Én azt hiszem, helytelenül cselekszünk és nem jogos faggatásoknak tesszük ki az elöljárókat, hogy annyi forumot állítunk fel, melyek irányában felelősek. Meghozták önök a törvényt, mely szerint a község elöljárói a közigazgatás által felelősségre vonhatók: ennélfogva azt hiszem, méltánytalanul járnánk el, ha a pónzfelügyelőket is felhatalmaznék, hogy azokat mulasztásukért büntethessék. De egyrészről a megkárosítottak részéről sem látom helyesnek, hogy még egy más bíróság kezébe is adassanak; mert ha mulasztást követ el a község bírája vagy tisztviselője: akkor ők más büntetéssel nem sújthatok, mint 1—100 írtig terjedhető pénzbirsággal s egyáltalában nem szeretném, hogy több oldalról vonassanak felelősség alá; hagyjuk meg őket azon bíróságnál, a melyhez utalva vannak : akkor azt hiszem, könnyebben evidentiában tartható, melyik községi bíró felelősségre vonható és melyik nem és másodszor az illető elöljárók meg lesznek a zaklatásoktól mentve, hogy még a pénzügyőrök is feleletre vonhassák. De a kellő alkalmazásról sincs gondoskodva, hogyha netalán a pénzügyőrök hanyagságából azokat veszteség érte volna, hogy juthatnak ki a bajból és hol igazolhassák magukat. Ennélfogva indítványozom, hogy a 3-ik bekezdés egészen hagyassék ki. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa a módosítást.') Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! (Madarász József szólni akar.) Ha a képviselő ur szólni kivan, átengedem neki a szót. Madarász József: T. ház! A t. ház és a í, minister ur engedelmével előbb óhajtok szólani, mint ő, hogy aztán a minister ur nyilatkozatomra is reflectálhasson. (Halljuk!) Én az Almássy barátom által beadott módositványt pártolom, pártolom azonban a Királyi képviselőtársam által beadott javaslatnak elveivel; tökéletesen helyeslem azt, hogy azon községi elöljárók, kik arra valók, hogy a községekben lakó polgárok érdekében felügyeljenek, ha elmulasztják a községek elöljárói kötelességüket, azért kárpótlásra Ítéltessenek, büntetéssel sújtassanak; tökéletesen helyeslem azon elvet, hogy miként a községek elöljárói ne mulaszthassák el teendőiket, ugy a pénzügyi igazgatóságok is kötelezve legyenek egy bizonyos idő alatt a folyamodásokat elintézni, nehogy azok oly későn jussanak a termelők kezébe, hogy az engedélynek semmi hasznát se vehessék. A harmadik elv, melyet Almássy barátom felhozott: az. hogy a haza polgárait ne tegyük mindig kivételes helyzetbe, ne tegyük a pénzügyi bíróságok bíráskodása alá ; hanem a rendes bíróságok ítéljenek fölöttük. És mivel ezt látom, kértem, hogy előbb beszélhessek, és a minister urat figyelmeztethessem^ arra, hogy e tekintetben a jelen szövegezés nem felel meg a hazai polgárok várakozásának és igényeinek, ós igy azon kéréssel járulok a t. házhoz, hogy a 7. §. ujabb szövegezés végett a központi bizottsághoz utasittassók vissza. Indokolom ezt néhány rövid szóval. Megengedem én, hogy itt is lehetne javítani helyben mindjárt a szakaszban előforduló hibákon ; de hol a §. majdnem minden pontja ellenében kell javítást tenni : ott mégis czélszerübbnek tartom a szakasznak a bizottsághoz való vissza55*