Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-69
22 69. országos ülés január 14. 1876. dig és mily irányban akarom kiterjeszteni az önkormányzatot Magyarországban. Átalában t. ház, én azt hiszem, hogy ha czélunk és szándékunk egyenesen az ország lakosainak boldogítása, jövőjének biztosítása, és az ország jóléte: akkor e tekintetben a kormányzat igen egyszerű, Az emberi nem családaiból alakulnak községek, a községekből alakulnak a kerületek, megyék, cantonok, — vagy nevezzük azokat bármiként — s ezeknek csoportosulása képezi az államot. Ezekben a kormányzatnak alkalmazása igen egyszerű. Hagyjuk a családot önmagában élni teljes és tökéletes szabadságélvezetben mindaddig : inig ezen szabadság élvezetével más valakit hasonló szabadságélvezetben nem háborít; inert mihelyt mást háborít: túllépte a hatáskört, mely őt megilleti, miután más hasonló jogkörrel bir, melyet csorbítani nem szabad; hagyjuk a községet élni teljes önkormányzati szabadságban, mindaddig, mig más községek jogait és igy hasonló szabadságélvezetét nem háborítja. A többi községek, miután azok köre közt mégis bizonyos érintkezések vannak, visszaélések keletkezhetnek és kérdések támadhatnak, melyek nem egy hanem több községet közösen érdekelnek; ezek elintézésére való a területi, megyei vagy cantonáüs kormányzat; de ennek sem szabad a községek ügyeibe másban beavatkozni, mint ott, ahol több községek érdeke forog fenn. így vagyunk a megyékkel is. Hagyjuk a megyéket teljesen magukra, kormányozzák magukat, ahogy akarják és csak akkor lépjünk közbe, midőn más valakinek törvényes szabadságát korlátolni, vagy azt akadályozni akarják. Hagyjuk őket szabadon mozogni a törvény korlátai közt; mert az szükséges, hogy a törvényt az országban mindenki tiszteletben tartsa ; hanem a törvényeknek ugy kell alkotva lenniök. hogy olyanok legyenek, mint azt a belügyminister kifejezte, hogy a legjobb kormányforma az, mely a nemzet testületei és egyéneitől csak annyi és nem több szabadság feláldozást követe!, mint mely az állam fentartására és nemesebb czéljai elérésére okvetlenül szükséges. Itt van a vonal meghúzva, mely az önkormányzat határát minden tekintetben kijelöli és azt eltalálni, hogy hol van e határ : az egyáltalában nem oly nehéz; hanem hát szeretjük kiterjeszteni azt. mert annak kiterjesztése növeli a hatalmat s kilátásba helyezi azt, hogy hatalmunkat, meghoszszabbithatjuk s megerősbbithetjük. Megvallom t. ház, hogy különösnek, sajátságosnak találom azt. hogy ma már a vitának negyedik napja is lejár és még mindég csak azok körül forog a kérdés, hogy a megyék képesek-e administrálni, vagy az administratió, mely kelléke illesse meg a megyét. Hiszen uraim a megyék attribútumai nem egyedül az administratióban találhatók fel. Bujanovics képviselő ur azt mondotta hogy ő ezen törvényjavaslat megbirálásánál nem azt kérdezi, mennyiben felel meg az államhatalom kiterjesztése vagy az autonómia önkormányzata eszméjének; de döntő ós irányadó kérdés az, mennyiben orvosolja ezen törvényjavaslat közigazgatásunk ismert hiányait, épugy az állam érdekei mint a magánosok szempontjából. Engedelmet kérek, én nem értek egyet Bujanovics képviselő úrral, midőn a megye rendezésről van szó. Előttem nem csupán az administratió kérdése lebeg; hanem lebeg a magyar törvényhatóságok, a magyar megyék politikai hivatása is, a melyek azt tették, hogy ezek voltak az alkotmány védbástyái, ezek voltak az alkotmány biztosítékai és őrei, hogy ezek voltak a nemzeti szabadság megvédői es fentartói. . Én t. ház nem most, hanem mindenkor azt találtam, hogy a megyéknek egyik fő attribútuma s pedig igen lényeges attribútuma abban van, hogy a törvényeket és a törvényes kormány rendeleteit saját választott tisztviselői által hajtatja végre. Ez a magyar megyéknek azon sarkalaios joga, a mely a magyar alkotmányra lényeges befolyással van, a mely a magyar alkotmányt a többi európai alkotmányoktól elkülöníti és miután elkülönönittetik a többi európai alkotmányoktól, az a kórdós: váljon jó-e ? Én azt mondom erre, hogy egy ezredév próbáját állotta ki: már pedig az alkotmány csak annyit ér, a mennyire biztosítani képes az államéletet és az államóletben a polgároknak egyéni és testületi szabadságai. A vármegyéknek ezen attribútuma teszi azt, hogy a magyar alkotmány szerint a végrehajtó hatalom magának a nemzetnek kezében van: mert a kormánynak egy rendelete sem hajtható végre a nélkül, hogy arra a népképviselet alapján együtt létező vármegyének közege sanctióját adta volna s ennek végrehajtásait saját választott tisztviselőire utasítaná. Az mondatik, hogy ez a felelős kormánynyal megnem egyezik. Ugyan miért? Hiszen az 1848-ikt törvény, mely oly rögtön készült, nem teszi felelőssé a ministert azért, amit nem tett; hanem felelőssé teszi azért, ami hatáskörébe esvén, azt tette vagy elmulasztotta. Azért, a mit a vármegye tett vagy nem tett: a minister nem felelős. A dicasterialis kormányok kitudtak századokon keresztül ily megyékkel jönni; hanem önök szerint a parlamentalis kormány nem élhet meg. Méltóztassanak megengedni hogyha ón alkotmányos életére viszszatekintek, és azon hatáskörre, melyet a törvényhatóságok gyakoroltak annak fenntartására, s ha kettő között választanom kellene: én határozottan a törvényhatóságot választom s feladom a parlamentet minden nemében és formájában és választom a törvényhatóságot azon hatáskörrel, melylyel
