Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-78

7S. országos ülés .immár 25 1S7R. 215 hogy ezeket fölkeressem, nem tudom magamat tájékozni. Arinál inkább szükséges más rendszer ott, hol a községek és egyátalában azon nép számára írunk törvényt, mely legkevésbbó képes oly utón felvilágosítást szerezni; mert legkevésbbé van módjában törvénykönyvekkel rendelkezni oly bőségben, mint szükséges. Meg kell még jegyeznem átalánosságban azt, hogy ha a belügymini ster ur már kezébe vette a községi törvényt: radikálisan javított és egészen újjá alkotott törvényt kellett volna előterjesztenie, mely magában foglalta volna javítását azon hiányoknak, melyek nem csak a tapasztalat által tüntettettek fel ; hanem, melyek elvileg is benne foglaltatnak az 1871-iki községi törvényben. Igaz ugyan. hogy a minister ur a minap azt monda, hogy azért, mert ő előbb ellenkező elveket hirdetett ; nem következés, hogy midőn kormányra lép, feladatának tekintse az előbbi kormány alatt létrejött törvényeket azonnal Jerontani és megváltoztatni. Én sem tartom azt egy kormány feladatának. Szerencsétlenség volna, ha az egyik kormány a másikat felváltván, kötelességének tartaná mindjárt „tabuba rasa"-t csinálni és uj alkotmányt irni az országnak. Hanem midőn már mégis kézbe vesz egy törvényt és azt átalakítja: akkor nemcsak egyes részleteire, hanem mindazon elvekre ki kellene terjeszkednie, a melyek hiányosak. Így van ez a községi íörvénynyel és igy a municipalis törvénynyel is. Én, — ha ennyi változtatást tettem volna egy törvényen, a mennyit a belügyminister ur, ugy a törvényhatósági, mint a községi törvényen tesz: mindenesetre eltöröltem volna azon virilis intézményt, mely gyökerében meghamisítja az alapot, melyen az egész alkotmány áll. Ez sem valami nagy complicatiót, sem nehézséget nem fogott volna előidézni; de a belügyminister ur beérte kevesebb változtatással. A mi már most illeti ezen törvényjavaslat egyes részleteit, ezekbe bocsátkozni nem akarok, azokra nézve a correctivum a részletes tárgyalásnál lesz megtalálható. Elismerem, hogy igen helyes, hogy intézkedés történjék a községi illetékesség megszabására; elismerem, hogy a községi adó arányos es igazságos kivetésére nézve szükségesek voltak bizonyos pótintézkedések : mert a tapasztalás azt mutatta, hogy sokan aránylag tulterheltetnek a községi kiadások által. Én részemről a községi kiadásoknál igazságosnak azt tartom, hogy mindenki annyi költséggel járuljon a közterhekhez, a mennyi hasznát veszi a községi organismusnak. Hogy oly költségekhez járuljon, melyeknek semmi hasznát nem veszi: ezt ón részemről igazságosnak nem tartom. Azon intézkedések, melyek ide czéloznak, hiányokat pótolnak, a melynek pótlása nézetem szerint szükséges volt. Ha vajon minden tekintetben helyesen van-e a kérdés megoldva, ez a részletek tárgyalásához tartozik és ott fog egyes módosítások által megállapitatni. Van azonban ezen törvényjavaslatnak egy másik és egy igen lényeges része : a fegyelmi eljárás, a melyet én részemről nem helyeselhetek és el nem fogadhatok. E fegyelmi eljárás természetesen egyik részét teszi azon rendszernek, melyet a belügyminister már mint saját teremtményét a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslatban és a tegnap letárgyalt törvényjavaslatnak kiegészítése képen előterjesztett. Ezen eljárást ugy, mint az egész rendszert én részemről nem helyeselhetem ós nem fogadhatom el azért: mert ez ugy a törvényhatóságoknál, mint itten egyedül a minister omnipotentiáját czélozza. A minister ur nincs kielégítve azáltal, hogy a törvényhatóságokban minden egyes tisztviselő sorsa felett korlátlanul intézkedhetik: kiterjeszti már most hatáskörét a községi tisztviselőkre is és ezen tisztviselők által ismét korlátlanul akar intézkedni a községi elöljárók felett. Megengedem, hogy ez systema, egy rendszer, ^ mely életbe is volt léptetve különösen Eraneziaországban. Ez a centralisaíiónak legvilágosabb expressiója. Ez a centrálisaimnak oly merev behozatala, mely az egész ország minden tisztviselőjét, legyen az törvényhatósági, vagy községi, egyenesen a minister hatalmába adja, egyenesen a minister önkényétől teszi függővé. r Lehetnek, kik c tant és ezen rendszert helyeslik. Én részemről nem helyeslem ós azért ellenzem. Lehetnek olyanok, kik azt állítják és méltán is állithatják, hogy a centralisatio mellett is lehetséges az országot jól kormányozni. Megengedem. Ha én tökéletesen biztosítva volnék arról, hogy a ministerium ezen hatalmával semmi esetben visszaélni nem fog és tökéletes szabadságot ad és enged a honpolgároknak, hogy a képviselő választásoknál minden idegen beavatkozás nélkül gyakorolhatják saját meggyőződésük szerint, gyakorolhatják választási jogukat és ezen választási jog el egén előképen volna kiterjesztve : megengedem, hogy oly törvényhozás jöhetne létre, mely mellett az ellenőrzés sikeresen volna gyakorolható, és mely elegendő garantiáját képezné az alkotmánynak. De midőn a mi ministereink is épen oly halandók, mint voltak a többi országok ministerei, épen oly gyarlók, mint voltak azok : én nem tudom, mi jogosíthat fel azon reményre, hogy a mi ministereink ezen hatalommal soha visszaélni nem fognak. Es uraim a törvényhozási bölcseség megkívánja azt, hogy nemcsak arról intézkedjünk, a mi roszat világosan látunk ; hanem ha csak lehetséges, ha az emberi ész és tehetség annak lehetőségét megadja: intézkedjünk akkópen, hogy megakadályozzuk a visszaélésnek lehetőségót is: hogy ne adjunk a kormánynak fegyvert, a melylyel ha akar, határtala-