Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-78
21 fi 78. országos ülés január 2&. 1876. nul visszaélhet. Én sokkal előnyösebbnek tartom azon eljárást, hogy elvonjam azon fegyvert a ministertő], ugy, hogy még kísértetbe se jöjjön annak alkalmazására. Itt ezen törvényjavaslat a többiekkel egyetemben a fegyelmi eljárási részében oly eljárást akar törvény által behozni, amely egészen a miaister önkényétől fogná függővé tenni a törvényhatósági tisztviselők által a község elöljáróit. részben egyenesen : mert hiszen ugy ebben, mint a többi társtörvényekben mindenütt ott van a végső appellatorium fórum a minister, a minister azon pápa, a ki trónjáról mindenki felett az országban intézkedik. Ha szabad volna remónylenem, hogy a minister csakugyan birja a csalhatalanságot kifogástalan ülés kétségtelenül: még ebben is megnyugodnám ; de miután eziránt némi kételyeim vannak, sokkal jobban szeretném, ha az ország lakosai ezen kétes állapot következéseinek kitéve nem lennének. Ezen részét tehát a törvényjavaslatnak az én részemről sem nem helyeselhetem sem el nem fogadhatom mint egy olyan rendszert, melyet én károsnak tartok, melyet én különösen Magyarországban ugy a nemzet geniusával mint eddigi alkotmányos életünk és elveivel ellenkezőknek tartok. Ezt akartam röviden megjegyezni; nem fogadom el e törvényjavaslatot. (Helyedés a széhö baloldalon?) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! A nélkül, hogy a törvényjavaslat bővebb indokolásába bocsátkoznám, minthogy azt a nyomtatásban kiosztott indokolásom mellett fölöslegesnek tartom, legyen szabad csak egy párra tenni megjegyzést azok közöl, a mik a törvényjavaslat ellen felhozattak. (Halljuk !) És itt mindenek előtt megkívánom jegyezni egy t. képviselő társammal szemben, hogy ezen törvényjavaslatnak nem volt és nem czélja kedvezményben részesíteni bárkit; hanem igen is czélja, a mennyire a gyakorlati életben lehetséges, megközelíteni azon igazságos elv érvényesítését, melyei az előttem szólott t. képviselő ur is hangsúlyozott, hogy ugyanis mindenki a lehetőségig oly mérvben járuljon valamely költséghez, a mely mértékben az által érdekeltetik. rLs itt bátor vagyok megjegyezni azt, hogy egyátalán fogva nem tudnám helyesnek elfogadni azon nézetet, hogy — felteszem — az általa felemlített pusztai birtokosok egyátalában nincsenek a körükben levő községek jó administratiója által érdekelve ; nem tudnám ennélfogva elfogadni azt, hogy a közigazgatási költségekhez hozzá ne járuljanak; nem tagadhatom meg más felől azonban azt sem, hogy meggyőződésem szerint mégis lehetetlen volna azt mondani, hogy azon sok helyütt órányira, sőt több órányi távolságra fekvő pusztán lakók és azok tulajdonosai azon közigazgatásnak, melynek képviselőit gyakran egy egész évig nem látják, csakugyan annyi hasznát veszik mit az, a ki velők minden nap érintkezik, s ennélfogva igazságtalannak tartanám, hogy egyforma arányban járuljanak a közigazgatás költségeihez. A mi azon észrevételeket illeti, a melyek arra vonatkoztak, hogy e törvényjavaslatnak a községi törvény többi hiányain is kellett volna segíteni, a mit kétoldalról is hallottam felhozatni: én részemről, tekintettel a reánk váró teendők sokasságára, feladatomnak csak azt tartom, olyanokat módosítani, a melyeknek hátránya a gyakorlati életben naponkint tapasztalható s mellőzni olyanokat, melyek — megeshetik, — sőt némelyekre nézve ez határozottan áll is, hogy kivált elvi szempontból jobban alkotva lehetnének : de melyekből a gyakorlati élet hátrányokat, bajokat nem tüntetett fel. S itt a többiek közt egy észrevétel fordult elő, melyet már több oldalról hallottam a házon kivül is tétetni, mely abban áll, hogy a községi képviselő testületnek még intelligentiaja szempontjából is, de még az illetők érdekeinek méltányossága tekintetéből is intézkedni kellene, hogy a testületek, az özvegyek, sőt egyesek is kik több községben bírnak: legyenek jogosítva a községek képviseletében ott is, hol nem laknak, képviseltetni magukat, s így befolyásukat érvényesíteni. Megengedem, hogy e mellett lehet érvelni igen helyesen és alaposan is ; valamint lehet érvelni ellene igen helyesen és alaposan, a kérdés tehát vitatható. De megvallom, azt nem tartom, hogy a gyakorlati életben ebből valakire positiv hátrány következnék. Ugyan is, ha valaki több községekben is birván, érdekeire felügyel, s azokat megvédeni kívánja, ha van megbízott embere minden ilyen helyen: érdekeit minden akadály nélkül megvédheti anélkül is, hogy quasi egy képviselőt azon képviselő testületbe ő nevezzen ki; mert hiszen jól tudjuk, hogy a költségvetések, a számadások ós minden hasonlók nyilvánosan szoktak tárgyaltatni, nyilvánosan ki szoktak tétetni, és fölebbezési joga nemcsak a képviseleti tagoknak, hanem a község minden egyes tagjának megvan, és így a ki elmulasztja ily módon érdekeit megvédeni : ezt csak önmagának tulajdonithatja, és a ki nem ügyeltetvén föl érdekeire, ezekben károsittatik, akkor is, ha azon képviselőtestületben lesz kópviseltetési joga, de nem ól vele: érdekein ugyan azon csorba meg fog ejtethetni, mely megejtethetik ma, de megejtethetik csak azokon, kik elmulasztják érdekeiknek kópviseltetésóről gondoskodni. Említtetett itten az is, hogy a községek némely része nem fogja megbírni a községi kiadásokat, a körjegyzői intézmény pedig nem kielégítő ; mert kénytelenek a megyék igenis nagy körjegyzői köröket alkotni, és ezekben a jegyzők nem bírják a közigazgatást kellőleg vezetni. Ajánltatott községi csoportoknak alakítása, oly modorban, mint ez a múlt napokban itten említve volt.
