Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-78

21 fi 78. országos ülés január 2&. 1876. nul visszaélhet. Én sokkal előnyösebbnek tartom azon eljárást, hogy elvonjam azon fegyvert a mi­nistertő], ugy, hogy még kísértetbe se jöjjön an­nak alkalmazására. Itt ezen törvényjavaslat a töb­biekkel egyetemben a fegyelmi eljárási részében oly eljárást akar törvény által behozni, amely egészen a miaister önkényétől fogná függővé tenni a tör­vényhatósági tisztviselők által a község elöljáróit. részben egyenesen : mert hiszen ugy ebben, mint a többi társtörvényekben mindenütt ott van a végső appellatorium fórum a minister, a minister azon pápa, a ki trónjáról mindenki felett az országban intézkedik. Ha szabad volna remónylenem, hogy a minister csakugyan birja a csalhatalanságot ki­fogástalan ülés kétségtelenül: még ebben is megnyu­godnám ; de miután eziránt némi kételyeim van­nak, sokkal jobban szeretném, ha az ország lako­sai ezen kétes állapot következéseinek kitéve nem lennének. Ezen részét tehát a törvényjavaslatnak az én részemről sem nem helyeselhetem sem el nem fogadhatom mint egy olyan rendszert, melyet én károsnak tartok, melyet én különösen Magyar­országban ugy a nemzet geniusával mint eddigi alkotmányos életünk és elveivel ellenkezőknek tartok. Ezt akartam röviden megjegyezni; nem foga­dom el e törvényjavaslatot. (Helyedés a széhö bal­oldalon?) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! A nélkül, hogy a törvényjavaslat bővebb indokolá­sába bocsátkoznám, minthogy azt a nyomtatásban kiosztott indokolásom mellett fölöslegesnek tartom, legyen szabad csak egy párra tenni megjegyzést azok közöl, a mik a törvényjavaslat ellen felho­zattak. (Halljuk !) És itt mindenek előtt megkí­vánom jegyezni egy t. képviselő társammal szem­ben, hogy ezen törvényjavaslatnak nem volt és nem czélja kedvezményben részesíteni bárkit; hanem igen is czélja, a mennyire a gyakorlati életben lehetséges, megközelíteni azon igazságos elv ér­vényesítését, melyei az előttem szólott t. képviselő ur is hangsúlyozott, hogy ugyanis mindenki a le­hetőségig oly mérvben járuljon valamely költség­hez, a mely mértékben az által érdekeltetik. rLs itt bátor vagyok megjegyezni azt, hogy egyátalán fogva nem tudnám helyesnek elfogadni azon né­zetet, hogy — felteszem — az általa felemlített pusztai birtokosok egyátalában nincsenek a körük­ben levő községek jó administratiója által érde­kelve ; nem tudnám ennélfogva elfogadni azt, hogy a közigazgatási költségekhez hozzá ne járuljanak; nem tagadhatom meg más felől azonban azt sem, hogy meggyőződésem szerint mégis lehetetlen vol­na azt mondani, hogy azon sok helyütt órányira, sőt több órányi távolságra fekvő pusztán lakók és azok tulajdonosai azon közigazgatásnak, melynek képviselőit gyakran egy egész évig nem látják, csakugyan annyi hasznát veszik mit az, a ki velők minden nap érintkezik, s ennélfogva igazságtalan­nak tartanám, hogy egyforma arányban járuljanak a közigazgatás költségeihez. A mi azon észrevételeket illeti, a melyek arra vonatkoztak, hogy e törvényjavaslatnak a községi törvény többi hiányain is kellett volna segíteni, a mit kétoldalról is hallottam felhozatni: én részemről, tekintettel a reánk váró teendők sokasságára, feladatomnak csak azt tartom, olya­nokat módosítani, a melyeknek hátránya a gya­korlati életben naponkint tapasztalható s mellőzni olyanokat, melyek — megeshetik, — sőt némelyek­re nézve ez határozottan áll is, hogy kivált elvi szempontból jobban alkotva lehetnének : de melyek­ből a gyakorlati élet hátrányokat, bajokat nem tüntetett fel. S itt a többiek közt egy észrevétel fordult elő, melyet már több oldalról hallottam a házon kivül is tétetni, mely abban áll, hogy a községi képviselő testületnek még intelligentiaja szempontjából is, de még az illetők érdekeinek méltányossága tekintetéből is intézkedni kellene, hogy a testületek, az özvegyek, sőt egyesek is kik több községben bírnak: legyenek jogosítva a köz­ségek képviseletében ott is, hol nem laknak, kép­viseltetni magukat, s így befolyásukat érvényesíteni. Megengedem, hogy e mellett lehet érvelni igen helyesen és alaposan is ; valamint lehet ér­velni ellene igen helyesen és alaposan, a kérdés tehát vitatható. De megvallom, azt nem tartom, hogy a gyakorlati életben ebből valakire positiv hátrány következnék. Ugyan is, ha valaki több községekben is birván, érdekeire felügyel, s azokat megvédeni kívánja, ha van megbízott embere min­den ilyen helyen: érdekeit minden akadály nélkül megvédheti anélkül is, hogy quasi egy képviselőt azon képviselő testületbe ő nevezzen ki; mert hi­szen jól tudjuk, hogy a költségvetések, a száma­dások ós minden hasonlók nyilvánosan szoktak tárgyaltatni, nyilvánosan ki szoktak tétetni, és fö­lebbezési joga nemcsak a képviseleti tagoknak, hanem a község minden egyes tagjának megvan, és így a ki elmulasztja ily módon érdekeit meg­védeni : ezt csak önmagának tulajdonithatja, és a ki nem ügyeltetvén föl érdekeire, ezekben károsit­tatik, akkor is, ha azon képviselőtestületben lesz kópviseltetési joga, de nem ól vele: érdekein ugyan azon csorba meg fog ejtethetni, mely meg­ejtethetik ma, de megejtethetik csak azokon, kik elmulasztják érdekeiknek kópviseltetésóről gondos­kodni. Említtetett itten az is, hogy a községek né­mely része nem fogja megbírni a községi kiadá­sokat, a körjegyzői intézmény pedig nem kielégítő ; mert kénytelenek a megyék igenis nagy körjegy­zői köröket alkotni, és ezekben a jegyzők nem bírják a közigazgatást kellőleg vezetni. Ajánlta­tott községi csoportoknak alakítása, oly modorban, mint ez a múlt napokban itten említve volt.

Next

/
Thumbnails
Contents