Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-78
78. országos ülés január 25. 1876. 213 ily visszaélések orvoslásáról kellően gondoskodni; másrészt t. ház! a képviseletre nézve is hiányokat mutat fel a javaslat alapját képező s átalam többször idézett törvény. Nagyon jól tudjuk ugyanis mindnyájan, kik a községi élettel közelebbről megismerkedtünk, hogy a községi képviselet mily hiányokban szenved, hogy mai szerkezetében egyátalán nélkülözi a kellő elemeket és erőt arra nézve, hogy fontos önkormányzati és igazgatási közvetítő feladatát teljesítse. Ez alkalommal kötelességemnek tartom nyíltan jelezni azt, hogy azon körülmények közt, melyeket ismerek: épen az intelligentia volt az, mely szemben a községhez tartozó egyéb lakossággal, kötelességei teljesítésénél ignorans álláspontot foglalt el, s mely tartózkodott attól, hogy a község belügyei intézésénél a község többi lakossaival együtt folyjon be. Egyátalján illusionak jelezhetem azt, ha az önkormányzat fenntartását ez elemekre gondoljuk biztossággal fektetni. így történt, hogy a községben azon elemek, melyek kellő érettséggel nem bírnak, önmagukra hagyatva maradnak a község belügyeinek rendezésénél. Én nem akarom itt a virilis szavazat és intézmény elvi kérdését vitatárgyává tenni; de kötelességemnek tartom a tapaszlatok folytán hangsúlyozni azt, hogy az érdekképviselet bizonyos nemét szükségesnek tartom viszonyaink közt, (Helyeslés) szükségesnek tartom az uradalmakkal szemben, melyeknek képviselői ma nagyrészt hiányoznak a községi bizottságokban; ezeknek jogosítványt kell adni arra nézve, hogy magukat képviseltessék (Helyeslés.') Azonkívül itt látjuk az özvegyeket, s egyátalán számtalanokat, kik a helyi viszonyok folytán a községben, hol különben vagyonuk van. egyátalán semmiféle jogot nem gyakorolhatnak azért; mert sem a törvény-képviseletekről nem gondoskodik, sem önmaguk egyátalán nem gondoskodhatnak képviseletről. Ezekután t. ház, legyen szabad még egy némelyeket a községi háztartásról mondanom. A községi háztartásnál első rendű kérdés a községi teher viselésének, illetőleg a pótadónak kérdése. Bizonyos az t. ház, hogy a községi pótadó ma oly magas, hogy vannak megyék, melyekben a községi pótadó, az egyenes állaniadónak nagyobb felét képezi, sőt vannak községek hol ma 101°i 0-ra rug fel a pótadó összege. Az mondatott — ha jól emlékszem itt is, de másutt is, hogy az 1871. XVIII. törvényezikk eme módosításában illetőleg ezen törvényjavaslatban, van erre nézve intézkedés téve, a mennyiben a rendezett tanácsú városok nagy községgé, a nagy községek kis községgé hivatalból degretálhatók azon esetre, ha hogy a maga költségeit épen nem, vagy csak szerfölötte megterheltetéssel képes elviselni. Ez tökéletesen helyes; de mi történik a kis községgel, melyre nézve sem ezen, sem azon lehetőség nem áll fönn, hogy más községgel egyesülhessen; vagyis egyesült községgé alakuljon át'? Ezen esetben tagadhatatlanul a költségek azonossága folytán a pótadó nagysága megmarad előbbi helyzetében és ennek korlátozására a törvényjavaslatban kellő intézkedés nincs téve. Pedig az csakúgy volna korlátolható: ha egyátalában megszólaltatnék egy bizonyos összegig a községek pótadót kivető joga. I)e továbbá t. ház, a községi számadások és előirányzatok megvizsgálása is rendkívüli bajjal jár, pedig ez igen fontos kérdés, líiz alkalommal vissza kell emlékeznem azokra, a mit Éber Nándor képviselő társam január 15-diki beszédében az autonóm körökre nézve mondott, a mennyiben ő azt állította, hogy a megyék ma rendkívül nagy és széles felügyeleti kört gyakorolnak a községek felett, mely ez okból nem lehet elég intensiv s ő is a kisebb körök alkotását; ajánlja. Ezt a magam részéről teljesen helyeslem, ha meggondolom azt, hogy például egy nagy vármegye 410—415 községének előirányzatát egy törvényhatóság kénytelen felülvizsgálni és pedig őszi közgyűlésében: ha meggondolom, hogy az állandó választmányba egy személy se jő, ki foglalkoznék ezen tömeges, magában — szerintök — unalmas tárgygyal; ha meggondolom, hogy a közgyűlés maga sem időt sem munkát nem fordít arra, hogy az előirányzatokat megvizsgálja; hanem szentesíti azt, a mit az előadó elmond, kinek ismét két—három hónapjába kerül, míg az előirányzatokat megvizsgálja: ha meggondolom, hogy épen ezen physikai erő hiányának folytán a községi számadások évek óta meg vizsgálati anul hevernek, tömegesen jőnek a közgyűlések asztalára és igy azok megvizsgálása majdnem lehetetlen; akkor kénytelen mindenki megengedni és belátni, hogy a községi háztartás ellenőrzése oly tág kör mellett intensiv nem lehet, s hogy ezen okból e fontos ügyben a legnagyobb visszaélések fordulnak elő : már pedig ennek orvoslása nélkül a községek beléletét rendezni nem lehet. Azt hiszem sokkal czólszerübb lett volna,"szűkebb kört állítani és a megvizsgálást a szolgabíró oldalánál szervezett járási bizottságokkal eszközöltetni. — Biztos vagyok abban, hogy ezzel sokkal jobb eredményt mutattunk volna fel, mint az eddigi rendszerrel. Ezek után nagyobb részt elmondván a hiányokat, melyeket észleltem: kijelentem hogy ezen törvényjavaslat engem annyiban kielégit, a menynyiben az 1871. XVIII. törvényezikk alapján állva a lényegesebb hiányokat és visszaéléseket orvosolja, különösen azon részében, mely a községek csoportosításáról szól. Azt hiszem bogy a megyei rendszer mellett az úgynevezett localis községek
