Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-78

78. országos ülés január 2&. 1876. 211 szonyok következtében fölöslegessé vált terhek kellő időben megszüntessenek, vélekedésem szerint a vagyon arányábani adóztatáson kívül a közteher viselésre nézve más helyes kules nem találn?tc. Az eddigi községi törvénynek az 1871. XVIII. törvénycsikknek a községi kiadások fedezésére vonatkosó intézkedései tudom, hogy szintén nem tökéletesek, nem állapítják meg, nem körvonalozzak szorosan a községi kiadásokat és terheket, nem óvják meg a polgárokat elegendőkép attól, hogy e ozimen más ezen egyéb terhekkel is meg ne rovassanak. De azon 1871-iki törvény mélyében hordja a javulás csiráját : mert nem dobja el magától a vagyonosság arányábani megadóztatást, mely elv alkalmazása okvetlenü

1 kell, hogy orvosolja a helyzetet; mert oda irányozza a polgárok összes igyekezetét. A szőnyegen levő törvényjavaslat 1871. évi törvényezikknek jelzett hiányain nem segit, egy szóval sem intézkedik a községi terhek ezimén illetéktelenül kivetett költségek megszüntetéséről vagy legalább csökkentéséről : egyedül csak a polgárok egy részét menti fel a továbbá is rendezetlenül hagyott terheknek viselésétől és igy eldobva magától az alapelvet — a bajt orvoslás helyett megörökíti, — a polgárok gondolkodását, igyekezetét megvesztegetve helytelen irányba tereli. Véleményem szerint is kellett volna és lehetett volna is intézkedéseket tenni, a melyek azonnal és még inkább később a községi kiadásokat és terheket tetemesen könnyítették volna; lehetett volna nemcsak az által, a mint bátor voltam említeni, hogy az illetéktelenül kivetett költségek a maguk körébe utaltassanak és czimökre nézve községi kiadások es a valódi szükség mérvére leszállíthassanak. De szükséges lett volna kellő intézkedéseket tenni arra nézve is, hogy mindazok, kik a községi hatóságot, a községi élet által nyújtott rendszerinti előnyökön kivül rendkívüli módon igénybe veszik, vagy a községi intézményekből rendkívüli hasznot húznak : azért a községnek külön kárpótlást nyújtanak. Szükséges lett volna a községi kiadások és bevételek felügyeletét a jelenleginél czélszerübben, sikeresebben rendezni és kellő módot és alkalmat nyújtani a törvény által kijelelt képviselőknek arra, hogy a községi élet vezetésébe a maga idején és helyén befolyhassanak. Be kellett volna szüntetni a törvény által némelyeknek eddig adott adómentességet is, hogy mindenki belevonassék a közérdekeltségbe, ne szabadulhassanak a közterhektől épen azok, kik leginkább hivatva vannak a bajok orvoslására. Szavaim indokolására szabad legyen még rövid megjegyzést tennem azokra, a miket ezen intézkedés indokolásául felemlíteni hallottunk. Említtetett, hogy a pusztai birtokosok sokszor évekig sem látják a községi elöljáróságot, tehát ez alapon igazságos és méltányos, hogy azok a fizetés alól legalább vagy részben felmentessenek. Ha ezen állítás helyes volna: ugyanezen az alapon fel kellene menteni a polgárokat mind azon közegek fizetése alól, a kiket évekig vagy épen soha nem látnak. Említtetett, hogy a nagybirtokosok részére hasonló kedvezmények már más időben is adattak. Igaz; az absolut kormány idejében hasonló kedvezményben talán részesültek azok; de azon intézkedésnek létoka akkor sem volt közszükség, akkor sem volt a közérdek; és czélja — mit el is ért: — a miveltebb elemeknek a községi életből való eltávolítása, azt hiszem, hogy a jelenlegi igen t. kormánynak is czélja egyátalában nem lehet, Fel említtetett végül, hogy a pusztai birtokosoknak ezen kedvezmény megadandó mindenesetre azért is, nehogy különben elszakadjanak a községektől, inely elszakadásban méltányosan meggátolhatok ugy sem volnának, és igy a községet elszakadásuk által még inkább megkárosítanák. Az igen t. kormány javaslataiban és intézkedéseiben megszoktuk mindig az erélyességet és határozottságot mindazon törekvések ellenében, mely törekvések az állami és közérdekek ellen vannak. Én szerettem és óhajtottam volna, hogy ugyanazon erólyességgel és határozottsággal lépjen fel e javaslat itt is a pusztai birtokosok ellen akkor: ha törekvésök az állami és közérdekekkel ellenkezik; mig azon esetben, ha törekvésük ezen érdekekkel nem ellenkezik: véleményem szerint abban nem gátolhatok. Végül meg kell említenem, hogy nem tarthatom helyes politikának, és nem tarthatom igazságosnak sem, mint az előadó ur — azon eljárást, hogy akkor midőn egyrészről előírjuk törvényileg mindazon terheket, melyeket a községek viselni tartoznak: részint az állam, részint a megyei, részint a községi administratió szempontjából, — ujabb és ujabb terheket rovunk a községekre, mint teszik a jelenleg t. kormány által beterjesztett tárgyalás alatt levő különböző törvényjavaslatok : hogy ugyanakkor ugyanazon időben a birtokosok egy részét és épen talán a legvagyonosabbakat a községi terhek viselése alól fölmentjük. Én tehát ez okoknál fogva a törvényjavaslatot tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. Baross Gábor: T. ház! Engedelmet kérek, hogy a t. előttem szólott beszédének részleteire ez alkalommal ne reflectáljak, egynek megjegyzésétől azonban nem tartózkodhatom. A t. előttem szólott ugyanis azt mondta többek közt, hogy a szőnyegen forgó törvényjavaslatot el nem fogadja azért, mert a községi teherviselés felosztási módját és arányát nem helyesli. Én azt tartom, hogy ha valaki alapul a községek rende27*