Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-78

210 78. országos ülés január 25. 1876. pontját és ez maga a községek érdeke, mert eddig is minden olyan mozgalom, mely oda volt irányulva, hogy az egyes puszták a községek kötelékétől elszakadjanak, avagy önálló községekké alakuljanak: elvégre és egyenesen visszavezethető azon alapos észrevételre, mely szerint az ily önálló puszták tulajdonosai valóban sérelmesnek találják magukra nézve az oly mérvű megadóztatást, hogy habár ők legkevésbé veszik igénybe a községi administratió tevékenységét: mégis a községi költségeknek nem egyszer %-, sőt 3

;

4-részót is fizetni kénytelenek voltak. A törvényjavaslat elfogadása által remélhető, hogy meg fog szűnni ezen mozgalom is, és ekkor az ez iránybani érdekközösség és állandóság ugy a társadalmi tevékenység, mint a közigazgatás haladása terén meg fogja hozni a maga gyümölcseit. Végre t. ház részletes intézkedéseket tartalmaz a törvényjavaslat azon szempontból, hogy mikor és mily feltételek mellett alakulhat pusztából község, kis községből nagy község ós nagy községből rendezett tanácsú város és viszont; valamint részletes intézkedéseket tartalmaz arra nézve is, mikor lehet az illető községeket az államhatalom, befolyása által kényszeríteni arra, hogy a mennyiben nem képesek megfelelni a közigazgatás érdekében hozzájok kötött igényeknek: akkor azok alsóbb fokozatú, alsóbb minőségű községekké alakíttassanak át. Azonban azt hiszem, hogy az utóbbiak bővebb ismertetése a részletes tárgyalásra tartozik, és nekem megkellett elégednem azzal, hogy a törvényjavaslat ezen átalánosságban körvonalozott jellemzésére szorítkozzam, mint a mely vonások a törvényjavaslatnak némileg vázlatát képezik. Még csak egyet t. ház, A közigazgatási bizottság, melyet e helyen képviselni szerencsém van, nem zárkózott és nem is zárkózhatott el azon nézet alól, hogy a községek rendezéséről szóló törvényben bizonyára vannak több hiányok is, mint a melyeket e törvényjavaslat orvosolni ezéloz. De osztozott a közigazgatási bizottság a ministerelnök ur azon felfogásában, hogy a haladásnak és az eredményeket igérő törvényhozási működésnek nem feltétele az, hogy az alig meghozott törvényeket közállapotaink megingatásával alapjaiban felforgassuk: akkor is, midőn azon hiányok orvoslása talán még nem vált sürgőssé. De helyes eljárásnak tartjuk törvényhozási tekintetben azt, hogy javítsunk ott, midőn a hiányokat az élet és a tapasztalás minden kétségen kívül helyezte és midőn annak elodázása egyértelmű volna magával a mulasztással. Ezen álláspontot foglalta el a közigazgatási bizottság a jelen törvényjavaslat irányában is, és annál fogva kérem a t. házat, méltóztassék azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés a középen.) Halász Bálint: Tisztelt ház !'* Fájdalmasan esik bár csak egy pillanatra is küzdenem azon áramlat ellen, melylyel magam is haladni kívánok; ennek daczára azonban kénytelen vagyok szemben a szőnyegen levő törvényjavaslattal kijelenteni, hogy azt el nem fogadom. Fölszólalásomnak czélja rövid előadása azon indokoknak, melyek ellenállhatatlanul kényszerűnek, hogy e javaslattól támogatásomat megvonjam. Mielőtt ezt tenném, a mélyen tisztelt képviselőház engedelmével egy pár megjegyzést teszek a községek alakítására vonatkozólag, melylyel a javaslat is nagy részben foglalkozik. Véleményem szerint szükséges lett volna kellő intézkedéseket tenni arra nézve, hogy az ugyanegy adó ós hitel-telekkönyv munkálatban foglalt területek ugyanegy községhez csatoltassanak a közterhek szabályozása czéljából. Szükséges lett volna — mi a t. háznak főkép hivatása — megállapítani az anyagi erők azon keretét, azon összegét, mely a külön községi élet föltételül köttetik ki; vagy megállapitani az anyagi áldozatok azon maximumát, melylyel a polgárok a községi czél és községi terhek czimén megróhatok; továbbá egy körbe fűzött kis községekre nézve, ha azok netalán nem egyesithetük: szükséges lett volna legalább közös életök szabályozását összhangba hozni a kormány által előterjesztett javaslatokba foglalt azon intézkedésekkel, melyek szerint nemcsak az állam ós községi adrninistratiónak közvetítését, hanem saját beléletüket is közösen gyakorolják a nélkül, hogy a közös élet gyakorlati módja és az ebből eredő felelősség módozatai megállapítva lennének. Ezek iránt a javaslat nem intézkedik. De véleményem szerint ez nem lehetett volna ok a visszautasításra. Lehetnek abban ós tényleg vannak is több czélirányos és jó intézkedések, szavazatomnak egyedüli indoka a törvényjavaslatban foglalt azon intézkedés, mely szerint a községi kiadások fedezése tekintetében a vagyon arányábani teher viselés elvét elveti és nagymérvű kedvezményekben részesiti a polgárok egy részét szemben a többivel ; mely intézkedése a javaslatnak vélekedésem szerint mindenesetre sokszorta több kárt okoz a jövőben és a közéletben, mint a mennyi hasznot többi intézkedései előidézhetnek. A vagyon arányábani teherviselés fontosságát, azt hiszem, nem szükséges hosszabban fejtegetni ; eléggé kifejté azt világszerte a tudomány és a műveltebb nemzetek eljárása és a kik ezek alapján annak nagy jelentőségéről meg nem győződtek vagy meggyőződni nem hajlandók : azokat gyenge szavaim meg nem győzik. Annyit azonban ki kell jelentenem, hogy ez elv alkalmazása az egyedüli módszer arra nézve, hogy a jövő nemzedék elviselhetetlen terhekkel meg ne rovassák, egyedüli módszer arra, hogy a változott vi-