Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-78

7S országos Illés január 25. 1876. 20» sáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t ház a bizottság ezen jelentését a beadott törvényjavaslattal együtt felolvasottnak méltóztatik tekinteni: akkor az átalános vitatkozást ezennel megnyitom. (Heli.edés) Az első szó az előadó urat illeti. Gulner Gyula előadó: T. ház! Midőn a napirendre kitűzött ezen törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául a t. háznak elfogadásra ajánlani bátorkodnám, engedje meg a t. ház, hogy a lehető legrövidebben rá mutassak azon szempontokra és indokokra, a melyek e törvényjavaslat szükségességét indokolják. A törvényjavaslatnak ezólja javítani azon hiányokon, a melyeket a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. íörvényczikkben a tapasztalat kimutatott és a melyeknek mielőbbi orvoslását ugy a közigazgatás, mint az egyes községek, nem kevésbé az egyes adózók érdeke méltán sürgeti. Az első hiány, a melyet a törvényjavaslat szemben az 1871. évi XVIII. törvónyczikkel orsvosolni hivatva van, vonatkozik a községi illetékesség megállapítására, a hol nem egyszer fordulnak elő esetek, hogy a községi illetékesség megállapítása, vagy egyáíalában nem eszközölhető, vagy tetemesebb, hosszassabb időt vesz igénybe és akkor is nem kellő megnyugvással intézhető el; pedig a ki a községi életet ismeri, különösen ismeri a községek háztartását is : annak el kell egyúttal ismernie azt is, miszerint a községi illetékesség megalapítása főkép a kórházi és egyéb ápolási költségek tekintetéből a községi háztartásra, mily lényeges, mily életbevágó befolyást gyakorol. A törvényjavaslat egyik ezélja ezen viszásságon segíteni, a mennyiben törvényes határozmányok által kíván gondoskodni arról, hogy a községi illetőség mindenesetre és minden casuistika elkerülésével megállapítható legyen; gondoskodik arról, hogy az egyes községeket, melyek az előbb emiitett költségek által, sokszor illetéktelenül rovatnak meg bizonyos kiadásokkal, ezen illetéktelen terheltetés alól felszabadítsa ; míg másrészről azon községek, melyek ezen költségeket ós kiadásokat viselni valóban tartoznak: ennek teljesítésére valóban és rövid idő alatt szoríthatók legyenek. A második hiány, melynek javítását a törvényjavaslat maga elé tűzte: a fegyelmi eljárásnak szemben a községi elöljáróságokkal módosítása; mert itt is, -- mint előbb a törvényhatóságoknál — a fegyelmi eljárás elrendelésével az ügy a törtörvényhatóság kezéből kiesett, és átmenvén, a bíróságok hatáskörébe, ott ugyanazon alakiságoknak volt alávetve, melyek a legtöbb esetben az ellenőrzésnek a fegyelmi eljárásban érvényesült befolyását, ha nem tették is mindenkor illusoriussá, de legnagyobb részt elvették annak hatékonyságát; mert ha valahol, ugy épen a községi életben áll KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. IV. KÖTET. az: hogy a büntetés csak akkor bír elég sulylyal és csak akkor eredményezi a kivánt sikert, hogy ha a megtorlás nyomban követi a mulasztást, a vétséget vagy visszaélést. De különben is t. ház, a törvényhatóságot alig lehet, mint felsőbb administrativ hatóságot felelőssé tenni a közigazgatás hiányaiért: ha a törvényhatóságok s azok intéző tisztviselőinek nincs megadva a jog, alkalmazni a correctivumot a községi elöljárók ellen. És valljuk meg őszintén még azt is t. ház, hogy nem válik a törvényhatósági és tisztviselői tekintély, de nem válik az administrativ intézkedések ^ égréhajtásának előnyére sern, hogy a községi elöljáróság által elkövetett mulasztások megbüntetése ezéJjábol, a törvényhatóságok és tisztviselők kénytelenek a legalsóbb fokú büntetés alkalmazásánál is a bíróság segédkezését igénybe "enni. A törvényjavaslat az 1871. XVIII törvényezikk eme hiányán akként vél segíteni, gondoskodni, hogy a törvényhatóságoknak visszaadja a fegyelmi jogát annak minden consecpientiájával, egyfelől, másfelől pedig a személyes szabadság megóvása tekintetéből és az elöljárók netaláni zaklatásának meggátlása szempontjából kellő korlátokat állit fel a szabályosan körvonalzott föl ebbvi teli forumokban. A harmadik kérdés, melynek igazságosabb megoldására törekszik a törvényjavaslat, a községi adók kérdése. És itt két szempontból tartalmaz a törvényjavaslat változtatást az 1871 : XVIII. törvényczikkel. Az egyik az: hogy azon különbségek, mely a községi adó categoriái felállításáról a rendezett tanácsú városok, kis és nagy községek közt minden érthető indok nélkül a régi törvényben fenállanak, megszünteti. A másik szempont pedig az, hogy az adózást azon puszták után, melyek nem tartoznak szorosabb értelemben a községek kötelékéhez és ahoz csak a közigazgatás szempontjából vannak kapcsolva : az igazsághoz megközelítőleg szabályozza amennyiben kimondja azt, hogy az ily pusztáknál a községi adó alapjául az egyenes összes államadó összegének fele veendő és fentartja egyszersmind a szabad egyezkedés jogát a községi és az illető puszták tulajdonosai közt. Kétségtelen ugyanis t. ház, hogy ily pusztáknak megadóztatása a régf törvény szerint, már csak azért sem lehet igazságos, mivel azon puszták rendesen távol esnek az illető községtől, nem terheltethetnek már azért sem oly mértékben a községi közigazgatási kiadások által, mint a község határához tartozó puszták avagy belsőségek tulajdonosai : mert azok korántsem veszik és helyzetöknól fogva nem is vehetik annyira igénybe a községi adininistratiót. De van ezen szemponton kívül még egy, mely még jobban indokolja a törvényjavaslat ezen állá;.,-