Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-77
11. országos Ülés január 24 1870. 203 lat nem is intézkedik a falusi birák iránt; ez tehát nézetem szerint nem szolgálhat érvül ezen törvényjavaslat védelmére. Méltóztatott továbbá azt mondani, hogy az 1870. XLn. törvényezikkben megállapított fegyelmi eljárás nem volt jó, alkalmas. Sajátságos helyzetben van az ellenzék ezen házban, hogy ő neki épen a reactionarius áramlattal szemben, mindig a már meghozott és általa ez alkalommal sem helyeselt s nem jónak tartott törvényt kell védelmeznie, az ujabb, sokkal roszszabb irányú törvényjavaslattal szemben. Az 1870. XLII. törvényczikk fegyelmi eljái*asa tökéletesen megfelelt, legalább ugy mint az illető törvényhozás azt elfogadta; de sokkal jobb — merem állítani — a mostaninál és ha a t. ministerelnök ur azt mondja, hogy e fegyelmi eljárás nem volt helyesen alkalmazható, mert számos példa merült fel, hogy az illető törvényhatóság elrendelvén a fegyelmi vizsgálatot, a tiszti keresetet ép azért hagyatta abba, inert 2—3 sőt több évig is tartott volna: inig a tiszti keresetet az illető bíróság elintézte volna. T. ház! Kern azért történt ez és feltéve, ha az illető törvényhatóság kötelességét a hanyag, vétséget vagy visszaélést elkövetett tisztviselő ellenében nem teljesítette is : hisz a belügyminister urnák akkor hatalmában állt saját közege a főispán által minden hanyag, vagy vétkes tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást elrendeltetni és foganatosíttatni, de én kérdem t. ház, hogy volt e egyetlen egy eset. a mikor ez megtörtént volna? Egyetlen egy eset sem volt, és ebből bátran következtethetjük azt. hogy jövőre is ugyanazon okoknál fogva el fog maradni. Mi volt az ok t. ház ? Az, hogy az illető tisztviselő, ha a főispánnak engedelmes embere és párttekintetben hűséges intézője volt: akkor bármi visszaélés történt. az általa nemcsak elhallgattatott; hanem ő ügyekezett azt eltusolni, és így a kormánynak az soha tudomására nem jutott, a. miért az illető törvény a várakozásnak sem felelt meg. A t. jobboldali ellenzék az ő állásuknak igazolása szempontjából azt hozta fel. hogy az adóügyekre nézve szükséges a szigorú fegyelmi eljárás. Hisz- az adót eddig is behajtották különösen a községekben mindenütt, s ha ezután be nem hajtanák: annak oka nem az lesz. hogy ilyen vagy olyan fegyelmi eljárásunk van; hanem annak egyenesen az adózók fizetés — képtelensége lesz az oka. * Én tehát t. ház, miután ezen törvényjavaslatban hasonló irányt és elvet látok, melyet a t. ház a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslatban letett ós elfogadott és minthogy ezen fegyelmi eljárás nem szabadelvű, hanem reactionarius irányban halad : ennélfogva én a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. (Helyeslés a szélsőbal oldalon.) Ragályi Nándor: T. ház! A tárgyhoz nem akartam szólni és igy nem is fogok szólni; hanem egy kérdést vagyok bátor a t. belügyminister úrhoz intézni. Én azon meggyőződésben vagyok és ezen meggyőződésemnek kifejezést is adtam, midőn a közigazgatási bizottságokról szó volt, hogy a megyék 1870. évtől fogva lényegben nem léteznek; hanem csak nevük van meg. Ennélfogva én szükségesnek látom, vagyis inkább kívánom, hogy miután a megyéket nézetem szerint önök egy része tönkre tette: tudja, meg az ország, melyik törvényhatóság volt az, a melyikbe a fegyelmi eljárást azért nem lehetett gyakorolni egy szolgabíró ellen, mivel az ujonezozas alkalmával zsarolást követett el : mert a többség azt jelentette ki, hogy e bűnben mindnyájan lélegzünk. Ez kérdésein a t. belügyminister úrhoz. (Helyeslés a szélsőbal oldalról) Elnök: T. ház! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, az általános vitát bezártnak .jelentem ki. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Mielőtt igen röviden azon, nem annyira a tárgyhoz felhozott, hanem gyanusitólag, vádlólag és megtámadólag elszavalt dolgokra felelnék, melyeket különösen Simonyi Ernő képviselő ur szárnyra eresztett: legelőször is az előttem szólott képviselő urnák kívánom megjegyezni, hogy én először azt nem mondottam, hogy van oly megye. mely azt mondja, hogy ezt a tisztviselőt nem lehat fegyelmi eljárás alá vonni, mert azon hibában mindnyájan lélegzünk; igen is, ezt nem mondottam : hanem mondottam azt, hogy az volt az indok, hogy nem lehetett, mert több tisztviselő is tette ugyanazt. Ez az egyik. Másodszor még mondottam és a képviselő ur előtt szívesen be fogom szavamat váltani, méltóztassék hozzám feljönni, aotákkal fogom kimutatni mindazt, a mit a házban mondottam : hanem arra engem senki sem fog kényszeríteni, és senkinek sincs joga tőlem ily indiscrét dolgot kérni, hogy én itt a ház előtt nevezzek meg egy törvényhatóságot, (Helyeslés a középről.) és ezt részemről soha sem fogom tenni. Ragályi Mndor: (közbeszól) akkor mindnyájan gyanúsítva vannak a megyék! Tisza Kálmán ministerelnök: Egyébiránt a még ő előtte szólott képviselő urnák kívánom megjegyezni azt, hogy a t. képviselő ur leginkább abból argumentál, hogy hiszen eddig is volt joga a ministernek a főispán felterjesztése alapján fegyelmi eljárást elrendelni, és ha nem rendelte el, az azt mutatja, hogy nem volt rá szükség: vagy ha lett volna is. de nem tette : ezen26*
