Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-77
202 77. országos ülés január 21. 1S76. azt látom, hogy hatalom adatik azon czélra, hogy az egyesek érdekében a közigazgatás pontosabban folytattathassék. Zsarnokoskodásnak mondatik az, s a bíróság tekintélyének megcsonkítása említtetett. Engedelmet kérek, hiszen azon 1870. évi törvény is azt mondotta és épen az akkori belügyminister akkor, mikor az alispánnak és a szolgabírónak ezen határozatát megváltoztatta: a törvényből merítette erre az erőt; mert azt mondotta, hogy a törvényszék utján emelhessék az illető tisztviselők jogerőre a maguk határozatát s csak akkor élhetnek vele. Már engedelmet kérek egy ujonczozás alkalmával, mely nem szenved semmi halasztást, vagy ha más hasonló dolgok jönnek elő. bizony azok meg fognak akadni. így például, ha az adók dolgában, a pénzkezelésnél hűtlenség fordul elő: akkor addig, míg a rendes bírák által a rendes törvényes utján elláttatik a dolog, — addig az állam fog szenvedni. Mindéhez még csak azí akarom hozzátenni, hogy hisz épen a bíróságoktól nincsen elvéve az intézkedés. Engedelmet kérek, itt csnk a hivatalos eljárásért van a kereseti jog. mert egyéb személyes magánjogok nem vétetnek el a bíróságoktól Azok a bíróság kezei közt maradnak. Azt sem lehet mondani, hogy itt a minister ítél: mert épen tervben van felállítani egy bíróságot, melyhez felebbezni lehessen. Tehát nem a minister fog ítélni, hanem azon bíróság, csakhogy nem a rendes perlekedés! utón; hanem ugy, hogy az ügy hamarabb befejeztessék. (Simonyi Evi'ó közbeszól: Tessék módosítást beadni!) En semmi módosítást nem adok be; én csak adandó szavazatomat akartam ezen nyilatkozatom által indokolni. Ennélfogva ezen törvényjavaslatot általánosságban elfogadom a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a középen.) Simonffay János T. képviselőház! Nem volt szándékom ezen törvényjavaslat tárgyalásához hozzászólani ; mert én azon meggyőződésben vagyok, hogy miután a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslat a t. képviselőház által elfogadtatott, azon elvnél fog va, a melyen egy törvény megalkotva lőn: kétségtelen, hogy a másik ebből kifolyó törvényjavaslat is, kell hogy csak hasonló elvből alkottassák meg és hogy annak következtében a t. kormánypárt és a t. kormány, a mi felvilágosításainknak, talán érveinknek alig fog engedni. Azonban t. képviselőház! történtek itten azon nyilatkozatok ma, melyeket legalább én részemről elhallgatni czólszerünek nem tartok. Nevezetesen a t. jobboldali ellenzék Simonyi Ernő t. képviselőtársam által használt azon kifejezést, hogy miután ők a törvényjavaslat elfogadásához hozzájárulnak, ők reactionárius irányban működnek: — rósz néven vette. De bocsánatot kérek, a t. jobboldali ellenzéktől, ezt nem mi mondottuk : hanem, megmondotta a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslat fölött lefolyt vita alkalmával, maga az igen t. ministerelnök ur. (Tisza Kálmán ministerelnök közbe szólva: nem, mondottam!) Engedelmet kérek, határozottan roszszalni méltóztatott azon irányt, melyet ők a vita alkalmával elfoglaltak, azt mondván, hogy ezen irány a centralisatio felé vezet, a mit pedig én Magyarországon reactionárius iránynak tartok. Már azon körülmény, hogy a t. jobboldali ellenzék ezen törvényjavaslatot elfogadta : kétségtelenné teszi előttem azt. hogy ezen törvényjavaslat egyenesen a centralisatio iránya felé megy; sőt azt egészen foganatosítja, vagyis még azt is megsemmisíti, a mi a közigazgatási törvényjavaslatban némileg még látszólag megóvatott. Ez az egyik: a miért felszólaltam s a mit szükségesnek tartottam mondani. De nem hagyhatom egyúttal válasz nélkül az igen t. ministerelnök ur érvelését, a melyre rnég részünkről, nem adatott meg a felelet A t. ministerelnök ur azt mondotta 4 Mocsáry képviselő úrral szemben, ki azon szempontból indult ki, hogy mert a tisztviselő ellen számosan, tehát többen, mint eddig, rendelhetik el a fegyelmi eljárást, ebből a competentia kérdésére nézve zavar fog beállani, de leginkább az fog bekövetkezni, hogy miután a tisztviselő sok secaturának lesz kitéve, nem fog akadni oly tisztviselő, kibe a közönség tisztaság tekintetében megbizhatik; — a t. ministerelnök ur épen az ellenkezőt állította, azt mondván, hogy a jó tisztviselő nem fog remegni attól, hogyha bárminő szigorú szabályt állítunk fel. En a gyakorlatból merített tapasztalásból merem állítani, t. ház. hogy a jó. buzgó és megbízható tisztviselőket épen ezen secatura el fogja rettenteni; mert tudjuk a múltból, hogy a secaturákat többnyire nem csak ellenszenvből; hanem pártérdekből is folytatták. Attól pedig t. ház, nem menthetjük fel magunkat ajövőre sem. hogy az ily secaturák pártérdekből ne folytattassanak. Én tisztelettel viseltetem a t. ministerelnök ur irányában; de még ő róla sem merem elhinni, hogyha a jövő választások a kormányzása alatt megtörténnek, hogv ha hatalmának fenntartása kívánja : ne használja fel ezt a törvényjavaslatot pártérdekből. A ministerelnök ur azt méltóztatott mondani, hogy azért szükséges ezen törvényjavaslatnak ily alakbani elfogadása : mert eddig nem volt törvény, a melynél fogva a szolgabíró a falusi bírákat, ha valamit helytelenül cselekedtek, vagy nem engedelmeskedtek volna, még csak meg is dorgálhatta. Hisz ez nem érv; mert ezen törvényjavas-