Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-77

77. országos ülés január 24. 1876. 201 nak következményei megkívánják azt, hogy a fele­lősségnek, mely eddig irott malaszt volt, érvény nyújtassák. Az tagadtamatatlan, hogy most inkább, mint máskor, és annál félreismerhéletlenebbül, mert sokoldalúak azon feladatok, a melyek várnak most az államkormányra nemcsak a közigazgatási bizott­ságban részben; hanem a megyei közegekre utalt teendők tekintetében is. Én kérdem a t. képviselő urat: vajon garan­tiát talál-e már csak például az előkészítési tör­vényre vonatkozólag is, — melyet ugy, mint én vagy nálamnál még jobban ismer, — az államra abban, ha a fegyelmi eljárás szigorúan nem sza­bályoztatik ? Kérdje meg a t. pénzügyminister urat: birna-e megnyugvást találni abban, hogyha a munieipalis közegeknek azon tág tér, a mely az ellenőrködós és a tettleges intézkedés körében rájuk utalva van, birna-e megnyugvást találni akkor, midőn arról van szó, hogy azon jövedelmek, melyeket ő remél. be is folyjanak, ha a fegyelmi eljárás szigorúan nem szabályoztatik ? Erről szólani, igen tág térre vezetne; tény az, hogy a nemzet érdeke az,^ hogy az államnak köz­vetlen befolyása legyen. Es igy az államnak gon­doskodni kell azon módokról, a melyek biztosítják azt, hogyha akarjuk, — ha elösmerjük. hogy talál­koznak dillettansok, — arra, hogy ez lehetőleg kiküszöböltessék: kell hogy az illetők érezzék a fe­lelősség súlyát. Ha mi egyrészről elismerjük azt. hogy az államnak ilyen intézkedésekre szüksége van: azt hiszem, magasabb államérdeknek felelünk meg, midőn ahhoz hozzájárulunk: és midőn e tekintet­ben és ily irányban nevez bennünket Simonyi képviselő ur reaetionariusoknak: azt szívesen fo­gadom. (Helyedé?, a szélső jobb felöl.) Boér Antal: T. ház! Hogy a ministernek mi a teendője az állam irányában és a törvény­hozásnak mi a minister irányában: azt gondolom nem a inai leczkébol tanultuk meg, hanem azt alkalmasint már tudtuk. Tudtuk azt, hogy a minister az államnak ugy szólván szolgája, azonban a törvények végrehaj­tója lóvén, az egyes tagok felett nemcsak őrködik, hanem az egyes Ragokkal a törvények értelmében rendelkezik is. Es ennek a ministernek teendőit örökkön-örökké a képviselőház vagyis a törvény­hozó testület szokta ellenőrizni. A ministeri szabály rendeletek nem önkényü­íeg adatnak ki; ós engedelmet kérek, egy törvényben minden egyes aprólékos körülményre lehetetlen reflectálni. Ha az administratióban valaki jártas, igenis tudni kell azt, hogy szabályrendeletekkel, de törvényeken alapuló szabályrendeletekkel kell az KEPV. H. NAPLÓ 1875-78. IV. KÖTET. aprólékos körülményeket örökön-örökké megha­tározni. Már ha egy minister szabályrendeletet ad ki, és ez a törvénybe ütközik: akkor itt van az ellen­őrkődés a minister eljárása fölött, (Jbgy hang a szélső balról: Látjuk az ellenőrködést!) Látni le­het, éppen azért szólaltam fel, hogy azon oldalról, örökön-örökké a fusiót emlegetve, ezen oldalt mél­tóztatnak bántalmazni, hogy minden meggyőződés nélkül vakon kövéljük a ministert. (Egy hang a szélsőbalról: Mert igazi) Megengedem, hogy igaz, önnek meggyőződése szerint; de méltóztassék meg­engedni, hogy ha önöknek van meggyőződésük: legyen szabad nekünk is annak ellenkezőjéről meg­győződve lennünk, s bennünket ne vádoljanak, hogy vakon követjük a ministert. Most két éve történt azon eset, hogy küldőim­től felszólítást kaptam, hogy, tegyek interpellatiót egy közigazgatási ügyben. Én nem szeretek osten­tatiókat csinálni, s a mit lehet, kéz alatt eliga­zítom. (Ugyanaz a hang a szélső balról: szép]) így mondom: kéz alatt; de nem alattomos utón. Méltóztassék elhinni, hogy alattomos utat valamint fölteszem önökről, hogy nem követnek: ugy meg­kívánhatom, hogy tegyék föl én rólam is, hogy én sem követek. Nincs ember, ki szememre hány­hatná, hogy hoszas életemen keresztül alattomos utón valamit tettem. (Helyeslés a középen.) Az akkori belügyminister ur bizonyságot te­het az emiitett esetről. Az eset ez. Megrendeli a szolgabíró az illető bíráknak, hogy az utakat po­rondoztassák. Megszabja a határidőt. A bírák nem teljesitik. Megint megszabja, megint nem teljesitik. Akkor harmadszor bírságot rendel el. Ekkor a birák folyamodnak az illető alispánhoz — Csik­székben törtónt ez, — az alispán helyben hagyja a szolgabíró rendeletét. Mi történik? Fölebbeznek a ministerhez. A ministerium az 1871 -ik törvény 91-ik §-a értelmében megsemmisíti az alispán határo­zatát, s a szolgabíró rendeletét. A ministernek ezt kellett tennie, a törvény ott volt. ő nem tehe­tett egyebet. A következés pedig az lett, hogy ott, hol régibb időtől fogva, mikor még kőutak nem voltak csinálva, kivéve Erdélyben a katonai véghelyeket, a hol a katonaság csinált. — már pedig egy ut csi­nálása soha annyi költségbe nem kerül, mint annak fentartása. a ki ételekkel valaha foglalkozni szokott, az tudni fogja ; — tehát nem történvén porondo­zas * az utak elromlottak ugy, hogy később az utak rosszasága miatt déligenee nem járhatott, a köz­lekedés fennakadt. Mikor ilyen állapotban vagyunk: nagyon szük­séges hogy a törvény az administráló tisztnek hatalmat adjon. Mert hiába van egy alispánnak annyi hatalma, hogy a közigazgatást vezethesse: ha nincs hatalma arra, hogy az alantas közegeket rászoríthassa. Én ennélfogva e törvényjavaslatban ' 26

Next

/
Thumbnails
Contents