Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-77

77. országos ülés január 24. 1876. 193 kor készséggel helyettesíti a magasabb rangú szolgálatot, régi fizetése mellet, már azért is : mert jó helyettesítés esetében kilátása nyílik magasabb állás elnyerésére. — Így volt az a régi megyékben is, ha bármikép akadályozva volt az első alispán, vezette hivatalát a subsitutus, a főszolgabíró helyett a dirigens nevet nyert alszolgabiró ; — de magassabb fizetésre azért igényt cgy:k sem tartott. A felfüggesztés esetében egész fizetés beállítására vonatkozólag biztosan állíthatom, hogy erre nézve az 1870: 42. törvény sehol sem rendelkezik. Ha pedig itt vagy ott ez volt az gyakorlat: az hibás volt, sőt a gyakorlat a megyékben is különböző volt. T. képviselőház ! eltekintve attól, hogy én az 1870: 42-ik törvényt magát is, a munieipalitás atributaival szembe állítva, nagyon csonkának, és az 1848 : XVI. törvónyezikk alapeszméitől távol állónak, eltérőnek tartom ; — de kénytelen levén ezen törvényjavaslatot már a közigatási bizottság álláspontjából bírálat alá vonni : még ezen állásponton is ezélszerübbnek tartanám azon intézkedést, hogy bárki rendelje is el a fegyelmi vizsgálatot; de a vizsgálat teljesítésével még is, nem a vizsgálatot elrendelő alispánt, vagy a közigazgatási bizottság közegeit mint már a vizsgálat elrendelése folytán érdekelteket: hanem a törvényhatóság állandó fegyelmi választmányát tartanám leghelyesebben megbizandónak . s a választmányt szakemberekből, a törvényhatósági közgyűlés független szaktagjaiból állitnám össze. E czélból évente mindjárt a virilisek névjegyzékének választmányi megállapítása után, külön névjegyzékbe foglaltatnám ugyanazon választmány által a törvényhatósági bizottságban létező szaktagokat, — e névjegyzéket a törvényhatósági bizottság tagjai között kiosztanám, —s a szaktagokból,'; a legközelebbi közgyűlésen 5 tagot a fegyelmi vizsgáló választmányba, 5 tagot a fegyelmi bíró collegiumba titkos szavaszattal beleválasztatnék. — s törvénynyel állapitnám meg az eljárást, hogy az biztos és gyors legyen. Így módositnám a törvény 79-ik §-át. A vizsgálat eredményét, akár a törvényhatóság, akár a főispán akár az alispán vagy polgármester rendelte is el a vizsgálatot: egyenesen a törvényhatóság közgyűléséhez utasító ám: de azon kérdés felett: abban hagyassék-e a tiszti kereset indítása, vagy elrendeltessék"? kizárnám a szavaszásból a törvényhatóság tisztviselői közegeit, sőt azon akár virilis, akár választott törvényhatósági bizottsági tagokat is, kik a törvényhatóság tisztviselői irányában, mint községi elöljárók, köz- községi jegyzők, alárendeltségi viszonyban állanak. Én fentartanám a tövény 80-ik §-ában a mininisíerre és főispánra vonatkozó rendelkezést. KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. IV. KÖTET. így módositnám a 80-ik §-t. Mi a fegyelmi bíráskodást illeti, bocsánatot kérek, de én a törvényjavaslatot e tekintetben is nagyon bonyolódottnak, nagyon hiányosnak találom, s azt látom, hogy a bíráskodásra felhívott eollegium és ennek felettes hatóságai, saját megtámadott ügyköreik tényeiben bíráskodnak. A törvényjavaslat némely fegyelmi ügyben három forumot is enged, igy p. o. az alárendeltebb kezelő személyzetnek 3 fóruma van a törvényjavaslat 7. §. szerint, és pedig a 12. §, csekély jelentőségű a) pont alatti büntetés-szabás eseteiben, mig a b) pont súlyosabb büntetés eseteiben a magasabb állasu tisztviselőnek is csak két fóruma van. Itt tehát teljesen hiányoznak a szervezeti fokozatok. Én a fegyelmi bíráskodásban csak 2 forumot concedálnék, s a fegyelmi bíráskodást qualificatióksoz kötném, mire engem a tisztviselők hivatalos és társalmi állásuk iránti tekintetek vezéreltek. Az első bíráló fórum lenne törvényhatósági tisztviselőkre nézve a törvényhatóság kebeléből választandó s 5 tagból álló fegyelmi tisztviselőkre nézve a törvényhatóság szakbiróság, — továbbá az államközegekre nézve lenne első bíráló fórum a ministeriumok kebeléből három évre kinevezendő ministeri fegyelmi bíróság. A második bíráló fórum lenne a Curia, mint legfőbb ítélőszék s legfőbb fegyelmi bíróság. Feleslegesnek tartom ezen nézeteknek is minden további indokolását, hanem azokat a t. kép] viselőház becses figyelmébe ajánlom. Különben nézeteim igen távol állnak az előttünk fekvő törvényjavaslat állapitmányaitól, miután én a törvényjavaslatot jelen szerkezetében teljessen feleslegesnek tartom, — miután törvényhatósági önkormányzat keretéhez semmiképen sem illik bele : e törvényjavaslatot még általános tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mocsáry Lajos: T. ház! A t. előadó ur azt méltóztatott említeni, hogy ezen törvényjavaslat által az önkormányzatnak kitágítása is czóloztatik, a mennyiben t i. a fegyelmi eljárás, azaz büntetés megszabása, mely eddig a törvényszéknek volt átadva: most a törvényhatóság, az önkormányzat részére visszavétetik. Ugyanezen eszmét találjuk a belügyminister indokolásában is. Tehát ismét az önkormányzatnak védelmét, az önkormányzatnak nagyobb tágítását látják ott: a hol a mi magunk nézete szerint az ellenkezőt, az önkormányzat lerombolását vagyunk kénytelenek látni. Ha méltóztatnak pártolni az autonómiát és annak bővítését czólozzák: akkor erre több alkalom lett volna azon törvényjavaslat tárgyalása által, mely az imént megszavaztatott, a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslatnál. De 25