Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-77

194 <7. országos ülís január 21. 1876. igen különös az, hogy midőn ott megsemmisíttetik a közgyűlésnek hatásköre, ós igy az önkormányzat alapjában, valódi fészkében, kutforrásában megtámadtatik, midőn az alispáni hivatal, mely második sarkköve volt az önkormányzati rendszernek, szintén egy alárendelt állomássá degradáltatik: hogy ezek után még önkormányzatról hallunk beszélni. Mi, t. ház, az önkormányzatnak ilynemű kitágítását egyátalában nem követeljük, nem követeljük abban a tekintetben, hogy midőn a régi törvényeink értelmében nem a törvényhatóságok gyakorolták a fegyelmi eljárást, a mennyiben a törvényhatóság kimondotta a űscalis actiót, s akkor az akkori törvényszék, a sedria, szabta reá a büntetést: mi most ebben a tekintetben itt már helvzetbe jöjjünk, mint a régi jó időben. Azt hiszem, hogy átalában akkor, midőn a fegyelmi eljárásra nagy súly van fektetve; midőn a fegyelmi eljárás ily nagy gonddal módosittatik: hogy akkor azok, a kik ezt teszik, tisztán a bureauoratia körében forognak ; mert az önkormányzat körében, a tisztviselők választási rendszere mellett, nézetem szerint az egész fegyelmi eljárásnak nagy jelentősége nincs; a mi eddigi önkormányzati rendszerünk gondoskodott arról, hogy a tisztviselők visszaélést, törvénysértést ne követhessenek el. Azon kezdték, hogy átalában olyanok választattak, a kikben a választók megbízhattak. Ha pedig nem jártak el, mint kellett volna: akkor a lehető legjobb fegyelmi eljárás magában a fegyelem nyilvánosságában volt; mert ha a nyilvánosság előtt pellengérre állíttatott egy tisztviselőnek becsülete, ez hatályosabb biztosíték volt a jó közigazgatásra, mint bármely más fegyelmi eljárás. Továbbá arra nézve, hogy menekülhessenek a törvényhatóságok oly tisztviselőtől, a ki nem felel meg a maga állásának; ismét ebben a tekintetben teljesen megfelelt az, hogy ha nem jól viselte magát: akkor a következő választás alkalmával tőle a közönség elvonta bizalmát, s igen ritkán történt, hogy a fiscalis actió kimondatott a gyűlés által és a törvényszék itélt az illető tisztviselő fölött. Elismerem azonban t. ház, hogy a fegyelmi eljárás ezen törvényjavaslatban kétségtelenül szigorúbbá van téve, már az által is, hogy itt a gyorsabb eljárás, a büntetés hamarább kiszabása végett hozatik javaslatba az, hogy ne a törvényszékjárjon el az ilyen esetben. Ez némileg indikálva van az előzmények által, a mennyiben az ellenőrzés azon sikeres neme, melyet bátor voltam említeni, t. i. a gyűlés nyilvánossága előtti megrovást megszüntette már az által is, hogy a megye gyűlést a maga régi hatásköréből kivetkőztette. A közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat által átalában degradálva van a tisztviselő állása és ekként szükségesnek tekintetik az, hogy ellene fegyelmi utón proeedálni lehessen. Degradálva van először az által, hogy az alispán megyének első tiszviselője, most már a főispánnak titkára, helyettese; de degradáltatott többiek állása és az által, hogy velők most már a közigazgatási bizottságban ülő minden állami tisztviselő közvetlenül szabadon rendelkezik. Mindamellett t. ház, nem látom indokolva azt, még ezen előzmények után is, hogy akkép szabályoztassék a fegyelmi eljárás, a mint az előttünk fekvő törvónjavaslatban van. Nincs indokolva nézetem szerint nevezetesen az, hogy a fegyelmi ebjárás a megyei tisztviselők ellen a megye közönségétől ugy szólván teljesen elvonatik; nincs indokolva nézetem szerint az, hogy azon retrográd lépés történjék meg, hogy vétessék el a törvényszékektől a büntetésnek kiszabása és adassék az át a közigazgatási bizottságnak; és egyátalában nincs indokolva azon temérdek zavar és sok complicatió, a mely lehetetlen, hogy ezen törvényjavaslatnak következése ne legyen. Elvonatik az önkormányzattól, a megyéktől, úgyszólván egészen a fegyelmi eljárás. Erre nézve legyen szabad felhoznom azt, hogy a közgyűlésnek, mint itt mondva van, szintén fenn van tartva azon joga, hogy a fegyelmi eljárást megindíthassa; de ez nézetem szerint illusorius, mert a közgyűlés nem igen fog jönni azon helyzetbe, hogy a fegyelmi eljárás megindítását eszközölje: mert a közgyűlés nem foglalkozik ezentúl bizonyos ügyekben az administratióval és igy nem is lehet neki kellő betekintése abba, hogy a tisztviselők miként járnak el. Ha a közgyűlés nem vesz egyenes tudomást arról, hogy mi történik a tisztviselők hatáskörében, és hogy a tisztviselők abban miként járnak el; ha nem fekszenek előtte azon acták, a melyekből kitűnik, hogy a fegyelmi eljárásnak van helye: azt hiszem, hogy a közgyűlés igen ritkán, vagy sohasem jön azon helyzetbe, hogy a fegyelmi eljárást megindíthassa. Marad tehát a fegyelmi eljárás megindítása a közigazgatási bizottságnak, marad a főispán utján a ministernek és az alárendeltebb tisztviselők ellen az alispánnak. De a közigazgatási bizottságban ez ismét kinek a kezében lesz V Ott sem a közkormányzati elemek kezében, mert a fegyelmi választmány elnöke lesz a főispán, és mint már a korábbi törvényben meg lett állapítva, a fegyelmi választmányban két állami tag választatik, tehát a főispán és azon két állami tag képezi a többséget a fegyelmi választmányban : s igy ott is egyenesen a kormány kezében van a fegyelmi eljárás"; de miután az utolsó fokon minden fegyelmi eljárásban a minister határoz: e tekintetben ismét egészen a kormány kezébe kerül a fegyelmi jog, ugy,